Bár az egykepolitikát már 2015-ben megszüntették Kínában, és ma már két gyerek vállalását engedélyezik a szülőknek, a hagyomány nem változott meg.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Kína disztópiába illő módon figyeli meg Hszincsiang tartományban a muszlim vallású ujgur kisebbséget – elég csak erre a véletlenül parlagon hagyott adatbázisra gondolni –,  de most kiderült, hogy a kínai rendőrség mobilos alkalmazást használ az ujgurok megfigyelésére, ez pedig olyan komoly, hogy a szociális élet hiánya, a túl magas villanyszámla vagy a külföldi ismerősök miatt is gyanússá válhatnak az emberek – írja a BBC.

Szimpla korrupciós ügyletként lehet értékelni a kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonalat. A pénzt Kína adja, amelyből kínai cégektől rendelik meg a munkát, a kínai pénz azonnal visszakerül Kínába. A pénzt közvetlenül is adhatnák a kínai cégeknek, és akkor az Magyarországnak nem kerülne semmibe, mivel a vasútvonal Kína gazdasági és politikai érdekeit szolgálja. Magyarország részvétele és a haszna ebben annyi lehetne, hogy adja hozzá a magyar földet és az infrastruktúrát.

Ezúttal kacsa alatt nem a szárnyasra és annak sült formájára gondolok, hanem Orbán Viktor pekingi látogatására. Axiómaként kezelik nagyon sok helyütt, hogy a magyar miniszterelnök „Európa védelmezője”. Nézzük meg, miben és mennyire nyilvánul meg „Európa védelmezése”, például akkor, ha Orbán hozzáállását vesszük górcső alá a vitathatatlanul létező kínai gyarmatosító törekvésekkel szemben.

A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik; a demográfia erejét nem szabad lebecsülni, mert a kilátástalanság migrációhoz vezet; a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd; Közép-Európa pedig akkor szabad és virágzó, ha Kelet és Nyugat együttműködik egymással - ezt a „négy tanulságot” fogalmazta meg Orbán Viktor szombaton Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) zárt körben zajló vezetői fórumán. Erről a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan számolt be az MTI-nek.