Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tibet a 3.Pólus Az acélsárkány nyomában, avagy hogy alakítja át Tibetet Kína gazdaságpolitikája és a vasút/ Tracking the Steel Dragon: How China’s Economic Policies and the Railway Are transfor

2009. október 25./ICT/TibetPress

Tracking the Steel Dragon: How China’s Economic Policies and the Railway Are transforming Tibet

Kivonat a Nemzetközi Kampány Tibetért (ICT) nemrég megjelent jelentéséből

Tibetet gyakran hívják a Világ Tetejének vagy a Föld Harmadik Pólusának. Utóbbi elnevezés oka, hogy az Északi-és a Déli Sark után itt találhatóak a Föld legnagyobb jégmezői. Jelenleg Tibetet a jégtakarók elolvadása és más szélsőséges időjárási jelenségek fenyegetik. Szakemberek szerint a Tibeti-fennsíkon történt változások hangsúlyosan figyelmeztetnek a globális felmelegedés veszélyeire.

Minthogy Tibetből ered a világ számos legnagyobb folyója, így a terület jelentős szerepet játszik az ázsiai monszun rendszerében és ezért a következmények érinteni fogják nemcsak a fennsík lakosait, hanem azt a több százmillió embert is, akik ezeknek a folyóknak a vízellátásától függnek. Figyelmeztető hangok szerint a növekvő városiasodás és a Csinghaj-Tibet vasútvonal teljes megépülése csak súlyosbítani fogja a kedvezőtlen hatásokat.

Égbekiáltó ellentét feszül a környezeti válság Kínai Népköztársaság általi hivatalos elismerése és aközött, ahogy a kínai kormány elutasít bármiféle összefüggést a tibeti fejlesztési stratégiával - és ez sajnos biztos jele annak, hogy Peking politikája továbbra sem mutatja a tárgyalás vagy vizsgálódás szándékát.

Tibet barátságtalan, nyers éghajlata törékeny ökológiai rendszert takar, amely nagyon kiszolgáltatott a globális felmelegedés hatásaival szemben - tanulmányok szerint a globális felmelegedés hatásai magasan fekvő területeken erőteljesebbek. A Tibeti Autonóm Régió Meteorológiai Hivatalának egy 2007-es tanulmánya szerint a Régióban a hőmérséklet minden tíz évben 0,3 C fokkal emelkedik, amely az egész világ átlagának kétszerese, beleszámítva az elmúlt 35 év legmelegebb telét a Tibeti Autonóm Régióban 2000 óta, míg a múlt század volt a legmelegebb az elmúlt 1000 évben. Az egész Kína hőmérséklete 0,4 C fokkal emelkedik minden évszázadban.

A kutatók szerint a globális felmelegedés egyik oka, a földhasználati módok megváltozása a mezőgazdaság változása  és a városiasodás miatt. Ez még az üvegházhatást is háttérbe szorítja. ,,Jelenleg is számos építkezés van folyamatban, például a Hszicang-Csinghaj vasútvonal építése valamint tudatos törekvés körvonalazódik a Tibeti-fennsík elvárosiasítására, ami nagy arányú népességnövekedéshez vezet és ezzel együtt a földhasználat megváltozásával is együtt jár.'' foglalták össze Oliver W. Frauenfeld és Tingjun Zhang kutatók. Tanulmányok szerint a Tibeti-fennsík ökológiai tűrőképességét már messze túlhaladták, részben az 1950-es években bevezetett, nem megfelelő földhasználati módok miatt.

Ráadásul a Tibeti-fennsíkon már vannak városok, (amelyek akár 8-11 C fok hőmérsékletemelkedést is okozhatnak a környező vidéki területeken) hogy csak a nagyobbakat említsük: Lhásza, Golmud, Xining.

A Tibeti Autonóm Régió Meteorológiai Hivatalának igazgatója, Song Shanchong 2007 júliusában megerősítette, hogy a globális felmelegedés által előidézett meteorológiai katasztrófák, mint a hóhatár emelkedése, a jégmezők visszaszorulása, az állandóan fagyott altalaj egyre északabbi előfordulása, a keleti vidékek elsivatagosodása és a biodiverzitás elvesztése egyre nagyobb fenyegetés Tibet ökológiai rendszere számára.

A Greenpeace előrejelzése szerint, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 30 év múlva el fog tűnni a Himalája jégmezőinek 80%-a. Egy ENSZ szakember becslése szerint ,,50 év múlva nem lesz hó és jég a Himalájában''.

A tudósok szerint a globális felmelegedés a Tibeti-fennsík felszínének megváltozását eredményezi. Minthogy a jégmezők és az állandóan fagyott altalaj felolvad, a természetes növényzettel borított talaj kiterjedése megnő, több föld lesz használható földművelés és állattenyésztés számára. Azonban ezeknek a földeknek a nem megfelelő használata és a globális felmelegedés által előidézett szárazság elsivatagosodást okozhatnak.

A Tibeti-fennsík környezeti problémáival párhuzamosan a gyors városi és ipari fejlesztések miatt, mint  például a vasút terjeszkedése és a turizmus növekedése - a vízigény is megnő. A Csinghaj-Tibet vasútvonal megnyitása óta a Tibeti Autonóm Terület súlyos vízhiányban szenved.

A klímaváltozás hatásai Ázsia vízkészleteire
A klímaváltozás közvetlen hatása a tibeti jégmezők olvadása. A Tibeti-fennsík magasan fekvő területein egykor 36 000 gleccser volt található ( összefüggő lápvidékeket alkottak, amelyek a globális felmelegedés miatt jelenleg is folyamatosan gőzölögnek úgymond kiengednek. Ez körülbelül 50 000 négyzetkilométer területet érint.), Ez a gleccser mennyiség az utóbbi 100 évben  30%-kal csökkent. Ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, akkor például 3 C fokos felmelegedésnél a 4 km-nél rövidebb gleccserek teljesen elolvadnak, drámaian csökkentve Tibet jéggel borított felületét. Ez a Drichu folyó (Kínában már Jangce a neve), Ázsia leghosszabb folyója felvizeinek fagyott területeinek 60%-át érinti.

A jégtakarók elolvadása rövidtávon áradásokat, hosszú távon szárazságot jelent. Liu Shiyint - a Hideg és Száraz Területek Környezettana és Fejlesztése Tanulmányból - idézte a Xinhua 2007 júliusában, amikor azt nyilatkozta, hogy ,,a gleccserek olvadása felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Ha az olvadás miatt most nagyobb is a folyók vízhozama, hosszú távon a gleccserek elolvadnak és szárazság következik.''

A Tibeti-fennsíkon lezajló változások alapvető fontosságúak Ázsia nagy részének vízkészletei szempontjából (ivóvíz, öntözés, vízenergia). Egy ENSZ-jelentés szerint a világ népességének fele azoktól a vizektől függ, amelyek a Tibeti-fennsíkról és a Himalájából erednek, mint például a Jangce, a Mekong, és a Sárga-folyó. A Tibeti-fennsíkról eredő folyók (Jangce, Mekong, Sárga-folyó, Brahmaputra, Indus, Karnali, Sutlej, Irrawady, Salween, Arun) 11 deltát táplálnak, amely Ázsia tengerpartjait alkotják. A vízkészletek és a vízfelszín bármilyen változása így több millió embert érint.

Az érintett országok (jelesül India) aggódik Kína siettetett fejlesztési politikája, valamint a gátépítések és vízelterelési műveletek hatása miatt. Egy indiai elemző szerint már 2009-ben megkezdődhet a Brahmaputra kínai részének elterelése, Kína vízigényének kielégítése végett. ,,A Sutlej folyó már létező duzzasztógátja és a Brahmaputrán tervezett műveletek által Kína hatalmában tartja az Indiába jövő folyókat.'' magyarázta el M.S. Menon az Indiai Öntözési és Csatornázási Nemzeti Bizottság egy korábbi tagja egy tanulmányában. ,,Például ha a kínaiak elterelik a gleccserek olvadása közben keletkezett vizet és azt kiengedik a monszun ideje alatt, India öntözési és energiaprojektjei láthatják kárát.'' Menon kihangsúlyozta, hogy például a Brahmaputra tibeti részének néhány évvel ezelőtti áradása nagy pusztítást végzett Arunachal Pradeshben és ez ellen gátakkal sem lehetne védekezni. ,,Habár Kína ezt tagadja, a szatellitek képei szerint az erre a célra rendelt szerkezetek hibásak.''

Jelenleg semmilyen egyezmény nem szabályozza Kína és India közös folyóinak sorsát, ami azt jelenti, hogy Kína nem felelős Indiával szemben a víz elterelése, gátak és egyéb veszélyes műveletek következményeiért. Legutóbb azonban Kína érdeklődést mutatott az iránt, hogy részt vegyen Indiával közösen egy 2006 novemberében elindított, az érintett folyókra irányuló vízügyi kutatómunkában.

A klímaváltozás is a Jangce és a Sárga-folyó forrásánál levő lápok felengedésének, valamint a folyók vízmennyiség csökkenésének oka. A kínai állami hírügynökség, a Xinhua, kutatási eredményeket közölt le a Hegyi Környezet és Veszélyek Intézete tudósaitól (Kínai Tudományos Akadémia), akik negyven évig tanulmányozták a Tibeti-fennsík lápjait, és megállapították, hogy a lápok több mint tíz százaléka kiengedett. Csak a Jangcébe betáplálódó lápok 29%-kal csökkentek. A megnövekedett esőzések ellenére a lápok vízszintje csökken a globális felmelegedés miatti gőzölgés miatt.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb