Zavar az erőben: amerikai kémrepülők rombolták le Kína bizalmát

2011. július 27./Ma.hu/TibetPress

A kínai nemzetvédelmi minisztérium, miután nyilvánosságra került egy június végi légi incidens amerikai és kínai repülőgépek között közölte: az amerikai kémrepülőgépek tevékenysége megsértette a kölcsönös bizalmat, s veszélyezteti a javulóban lévő kínai-amerikai katonai kapcsolatokat.

Hírügynökségi jelentések a napokban közölték, hogy június 29-én a kínai légierő két Szu-27-es vadászgépe a Tajvani-szorosban megkísérelt elfogni egy amerikai U-2 felderítő repülőgépet. Az esetet Tajvanon megerősítették, s közölték, hogy mivel a gépek beléptek Tajvan légterébe, két F-16-os vadászgépet küldtek a térségbe.
   
A tajvani védelmi tárca szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: minden szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy ne provokálják a Szu-27-esek pilótáit. Az ügy akkor gyorsan és összeütközés nélkül zárult le, a történteket Tajpejben "véletlennek" minősítették.
   
A Global Times (GT) című kínai napilap szerdán idézte a védelmi tárca állásfoglalását, miszerint Peking ismételten "követeli az Egyesült Államoktól, hogy tartsa tiszteletben Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit", s úgy véli, a történtek "komoly akadályt képeznek a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlődése előtt".
   
Az Egyesült Államok egyesített vezérkarának nemrégiben Kínában járt főnöke, Mike Mullen tengernagy a június végén történtek kapcsán kijelentette: "Nem fognak bennünket elrettenteni attól, hogy a nemzetközi légtérben repüljünk. A kínaiak szeretnék, ha kivonulnánk onnan. …Véleményem szerint mi ezt nem tesszük meg. Ezek a felderítő repülések fontosak" - hangoztatta Mullen.
   
Szóvivője később a Reuters hírügynökségnek azt mondta, az admirálisnak nem volt tudomása a konkrét felderítő művelet részleteiről, csupán általánosságban beszélt.
   
A GT összeállításából az derül ki, hogy nem is maga az incidens, hanem Mullen megjegyzése váltotta ki a szerdai kínai reakciót. Emlékeztetnek arra: alig két hét telt el azóta, hogy a magas rangú amerikai katonai vezető Csen Ping-tö (Chen Bingde) vezérkari főnök vendége volt Kínában.
   
A lap által megszólaltatott katonai szakértő, Szung Hsziao-csün (Son Xiaojun) szerint Kínának jogában áll megakadályozni az amerikai felderítést, mivel azonban képtelen a szükséges elektronikus védelmet létrehozni, adott helyzetben rendkívül fontos repülőgépeket a levegőbe küldeni, hogy Kína ezzel is jelezze eltökéltségét szuverenitásának megvédésére.
   
Emlékezetes, hogy 2001-ben Kína légterében egy kínai vadászrepülő összeütközött egy amerikai EP-3E típusú felderítő repülőgéppel. A lezuhant kínai gép pilótájának maradványait nem találták meg. A sérült amerikai gép kényszerleszállást hajtott végre a dél-kínai Hajnan (Hainan) szigetén, 24 tagú legénysége csak 11 nap múlva hagyhatta el az országot.

A GT-nek névtelenül nyilatkozó szakértő azt állította, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben fokozta felderítő tevékenységét, amit a kínai tengeralattjárók iránti növekvő "érdeklődéssel" magyarázott.
   
Szung úgy vélte: a két ország közötti hadseregközi kapcsolatok fejlődésének fő akadályát az amerikai kémtevékenység, a tajvani fegyvereladások és a katonai kommunikáció egyenetlensége jelenti.
   
Kína 2010-ben látványosan felfüggesztette katonai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, miután az amerikai törvényhozás zöld utat adott egy Tajvannal kötött 6,4 milliárd dolláros fegyverüzlethez. A fagyos viszony lassan javulni kezdett; ennek jeleként Pekingbe látogatott az amerikai védelmi miniszter, majd idén a kínai vezérkari főnök az Egyesült Államokba utazott, s ezt viszonozta amerikai kollégája. A felek egyéves katonai együttműködési tervet is elfogadtak.
   
Megfigyelők ugyanakkor továbbra is úgy vélik: a mélyen gyökerező kölcsönös bizalmatlanság légkörében a katonadiplomáciai események alig, vagy egyáltalán nem hoztak változást. A The New York Times keddi száma szerint Mullen maga is azt mondta: látogatása ugyan egy lépés volt előre a bizalomépítés útján, de a kapcsolatokat félreértések és gyanakvás árnyékolja be.