Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Vízióm egy könyörületes jövőről - Sok probléma, melyekkel ma szembesülünk, saját kreációink

Stright Goods, Canada – 2008. február 4.

A Dalai Láma nyilatkozata a Washington Postnak

A brutális erőszak sosem győzheti le a szabadság iránti alapvető emberi vágyat. A több ezer ember, aki bemasírozott Kelet-Európa városaiba az elmúlt évtizedekben, a hazám, Tibet népének rendíthetetlen elszántsága, és a nem régiben történt felkelések Burmában mind erre az igazságra emlékeztetnek minket. A szabadság a kreativitás és az emberi fejlődés legalapvetőbb forrása. Nem elég – ahogy a kommunista rendszerek vélik – az embereket ellátni élelemmel, lakással és ruhákkal. Ha megvannak ezek a javaink, de hiányzik a szabadság értékes levegője, hogy mélyebb minőségünket is tápláljuk, akkor csak fél emberek vagyunk.

A "mi" és "ti" elavult koncepciója már nem mérvadó többé az egymástól kölcsönös függésben működő világban.

A múltban az elnyomott népek gyakran folyamodtak erőszakhoz szabadságukért vívott harcuk során. De olyan álmodozók, mint Mahatma Gandhi és Rev Martin Luther King Jr. Megmutatták, hogy sikeres változások csak erőszakmentesen érhetők el. Hiszem, hogy alapvetően legtöbbünk békét akar. Legmélyen építő jellegű, gyümölcsöző növekedésre vágyunk és elutasítjuk a pusztítást.

Sokan egyetértenek azzal, hogy társadalmunkban csökkenteni kell az erőszak mértékét. Ha tényleg komolyan vesszük ezt, akkor az erőszak gyökereit kell kezelésbe vennünk, kiváltképpen a valamennyiünkben jelenlévő erőszakot. A „belső lefegyverzést” kell választanunk, csökkentenünk kell gyanakvásunkat, gyülöletünket és rosszindulatunkat testvéreink irányában.

Továbbá újra meg kell vizsgálnunk, hogy viszonyulunk az erőszak kérdéséhez szorosan összekapcsolódó világunkban. Néha úgy érezheti az ember, hogy a problémáját gyorsan megoldhatja erőszakkal, de az ilyen siker gyakran mások jogainak és jólétének árán valósul meg. Egy probléma megoldódik, de ezáltal más problémák magjai vetődnek el, amelyek új fejezetet nyitnak az erőszak és a viszonterőszak körkörös folyamatában.

Az egykori Csehszlovákia bársonyos forradalmától kezdve a fülöp-szigeteki demokratikus mozgalomig számos példából láthatja a világ, milyen pozitív politikai változások érhetők el az erőszakmentes szemlélet révén. Azonban a valódi erőszakmentes gyakorlat még kísérleti fázisban van. Ha ez a kísérlet sikerül, akkor az megnyithatja az utat egy sokkal békésebb világ felé. Választanunk kell egy sokkal élethűbb megközelitést az emberi konfliktusok megoldására, egy szemléletmódot, amely összhangban van az interdependenciával (egymástól való kölcsönös függéssel), melyben már az elavult „mi” és „ti” felfogás már nem mérvadó. ’Az egyoldalú teljes győzelem ill. a másik oldalon az ellenség teljes veresége’ elképzelés  már nem tartható fenn. Az erőszakos konfliktusokban gyakran az ártatlanok az első áldozatok, ahogy ezt sajnos az iraki ill. a szudáni darfuri krízis is mutatja. Ma az egyetlen járható út az emberi konfliktusok megoldására a párbeszéd és a kompromisszumon alapuló megbékélés.

A problémák nagy része, melyekkel ma szembesülünk, saját kreálmányaink. Úgy hiszem, ezeknek a mesterséges problémáknak a gyökere az, hogy képtelenek vagyunk uralni felkavart elménket és szívünket – ez a terület az, ahol a világ nagy vallásainak tanításai segíthetnek.

Egy chilei tudós egyszer azt mondta nekem, hogy egy tudós számára helytelen teljesen kötődnie saját kutatási területéhez, mert az aláásná objektivitását. Én gyakorló buddhista vagyok, de ha összekeverem a buddhizmus iránti odaadásomat az ahhoz való kötődéssel, akkor a szellemem elfogult lesz vele szemben. Egy elfogult elme sosem látja a teljes képet, és egyetlen cselekedete sem lesz összhangban a valósággal. Ha a gyakorló hívők megfogadnák a tudós tanácsát, és tartózkodnának a saját hitbeli hagyományaikhoz való túlzott ragaszkodástól, akkor az megakadályozná a fundamentalizmus terjedését. Ez szintén lehetővé tenné a hívők számára, hogy őszintén tiszteljenek a sajátjuktól eltérő vallási tradíciókat. Gyakran mondom, hogy míg ragaszkodhatunk az „egy hit, egy vallás” elvéhez az egyén szintjén, addig a teljes társadalom szintjén el kell fogadnunk a „sok hit, sok vallás” elvét. Én nem látok konfliktust e kettő között.

Nem gondolom azt, hogy a vallás nélkülözhetetlen az erkölcsös élethez, vagy a tényleges boldogsághoz. A végén – függetlenül attól, hogy valaki hívő avagy sem – az számít, hogy jó, kedves, melegszívű ember volt-e. A másokkal való törődés, az összetartozástudat alapján, valamennyi nagy világvallás tanításának lényege. Utazásaim során mindig szem előtt tartom legfontosabb küldetésemet, azaz hogy terjesszem az alapvető emberi értékeket, a jóságot – a szeretet értékét, a természetünkből fakadó részvétet és a valós társ iránti szükség érzését. Nem számít, milyen új az arc, vagy milyen különböző a ruha és a viselkedés, nincs jelentős különbség köztünk és mások között.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb