Vihar a tibetiek beutazása körül
2008. szeptember 3./szerda/Budapest/Magyar Hírlap/TibetPress
Kínai lobbitevékenység húzódhat meg annak a kormányrendeletnek a hátterében, amely nem ismeri el a hontalan, tibeti emigráns közösség számára kiállított indiai okmányokat, így a Dalai Lámáét sem. Az igazságügyi minisztérium szerint minden rendben van.
„Korántsem véletlen a tibeti emigráció tagjait sújtó kormányrendelet” – véli Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság (TST) elnöke. A civilszervezet vezetője lapunknak elmondta, az intézkedés olyan többlépcsős folyamatba illik, amely mögött kínai lobbitevékenység áll. „Magyarországon a tibeti menekültek nem kapnak menekültstátust, a kormánypárt nem szavazza meg a Tibetet támogató határozatot a parlamentben, a tibetiek által igényelt schengeni vízum pedig nem érvényes Magyarországra – mondta. – Ezek a lépések egy tőről fakadnak.”
Mint ahogy a Magyar Hírlap hét végi számában megírtuk, a kormány decemberi rendelete alapján Magyarország nem ismeri el az indiai kormány által kiállított, a náluk élő tibeti emigránsoknak adott „személyazonossági igazolást”. A százezres tibeti emigráció tagjai így – elviekben – nem léphetnek Magyarország területére, az itt tartózkodó két tibeti tanítót pedig – egyikük a tibeti emigráns parlament volt képviselője, a tibeti–magyar nagyszótár készítője, Csögyal Tenzin – kiutasították az országból.
Bár a Gyurcsány-kormány vonzódása a kínai kommunista diktatúrához szembetűnő (a kormányfő 2005-ben, Brüsszel megrökönyödésére, vízummentességet ígért Pekingben 1,3 milliárd kínainak az Európai Unió területére), decemberi döntése élesen szembe megy a nyugati világban tapasztalható folyamatokkal. A Nobel-békedíjas tibeti szellemi vezetőnek tavaly George Bush amerikai elnök adta át az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, a Kongresszusi Aranyérmet, emellett a múlt évben szinte valamennyi jelentős nyugati hatalom vezetője tárgyalt vele. Nemrégiben a lengyel Wroclaw város határozott a Dalai Láma díszpolgárrá avatásáról, s a 73 éves buddhista elöljáró hamarosan Lengyelországba látogat. Az emberi jogok képviseletére épülő, nyugati külpolitikai környezetben meglehetősen furcsa magyar kormánydöntés ügyében Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke kért magyarázatot Draskovics Tibor minisztertől.
A minisztérium lapunknak eljuttatott válaszában elismerte, hogy a vonatkozó kormányrendelet nem ismeri el a tibetiek indiai okmányát, beutazásuk azonban lehetséges egy 2002-es „tanácsi rendelet” alapján. A tárca ugyanakkor nem adott magyarázatot eredeti kérdésünkre, hogy a kormány miért hagyta ki 2007-es rendeletéből a tibetiek indiai okmányát, és ha a „tibetiek szabadon beléphetnek Magyarország területére” (a tárca megfogalmazása) miért utasították ki az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező Csögyal Tenzint az országból.