Véres megtorlás és netmegvonás Kínában
2009. július 6./ICTPress/Hírszerző.com/TibetPress
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, avagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya, 140 muszlim szeparatista halt meg a vasárnapi tüntetések során.
A kínai kormányzat megszüntette az internet-szolgáltatást az északnyugati területen, annak reményében, hogy akadályozza a tüntetők közötti információáramlást. Néhány helyi lakos arról számolt be Xinjiang régiós központjában, Urumcsiban, hogy már 48 órája nem férnek hozzá a világhálóhoz.
Urumcsi város, és Xinjiang régió kormányzati honlapjai sem érhetőek el. A jelek szerint a rezsim nem elégedett meg az Autonóm Területen az internet blokkolásával, Peking és Sanghaj lakosai sem érhetik el a Twitter mikroblogging szájtot. A szolgáltatás helyi riválisa, a Fanfou.com elérhető, ugyanakkor az "Urumcsi", "Xinjiang", és "Ujgur" szavakra nem ad találatot az oldal keresője.
Kína korábban már Tibet egyes részein leállította a kommunikációs lehetőségeket, ahol etnikai feszültségek törtek a felszínre, de a Tienanmen téri vérengzés huszadik évfordulójának közeledtével egyre erősebben igyekszik a kormányzat gátolni a nem hivatalos média csatornákat. Azonban a kínai ifjúság már a modern technológiai eszközökkel együtt nőtt fel, és a kormánynak nem sikerül a xinjiangi eseményekkel kapcsolatos hírek terjedését megakadályoznia, írta meg a Reuters.
"Az erőszak alábbhagyott, de még mindig vannak páncélautók az utcákon" - írta egy Urumcsiban élő felhasználó a Fanfou.com-on. Számos oldalra kikerültek fotók a lázadásról, beleértve félig lefejezett, csonkolt holttestet. A képek eredetiségét nem lehetett hitelt érdemlően ellenőrizni, de nem sokkal a kikerülésük után eltávolíttatták őket. Az interneten egyes felhasználók a tüntetések ellen emeltek hangot: "határozottan verjék szét az elszakadást pártoló erőket és terroristákat" - fűzte valaki egy cikk után hozzá véleményét a sina.com.cn-en. A cenzúra erősen dolgozik a xinjiangi erőszakról szóló kommentek eltávolításán, hogy megakadályozza az etnikai feszültségek terjedését, és a kormányzat kisebbségekkel kapcsolatos politikájának megkérdőjelezését.