Vénlányok csúfolása

2012. február 20. /barikád.hu/TibetPress

Egykoron a szkíta-hun népeknél a vénlányokat, a mai „szinglik” elődjeit megvetették és kicsúfolták. A közösség így akarta rákényszeríti őket a párválasztásra és arra, hogy alapítsanak családot és utódokkal gyarapítsák a közösséget.

Harminc felett

A közelmúltig a magyar társadalom nem nézte jó szemmel azt a lányt, aki pártában maradt és nem szült gyereket. Régen rendszeresen kicsúfolták őket, úgy gondolták, hogy egy részük majd elszégyelli magát és végül férjhez megy. A 19. század végén a 20-24 életévét betöltött lányt már vénlánynak tartották, az első világháború után a korhatár kissé felfelé tolódott és csak a 25-28 éves kortól kezdték el a pártában maradtakat csúfolni. Aki egyáltalán nem ment férjhez, azt az egész társadalom még idős korában is tegezte, nem adva meg neki a kellő tiszteletet.

Farsangi csúfolódó
 
Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Hamvazószerda beálltával egészen húsvétig tilos volt a házasságkötés. A fergeteges ünnepi időszak alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. Az egyik csúfolódó szokás a tuskóhúzás volt.

Egy hatalmas fatuskót nagy zajjal végighúztak az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották. Észak-Bánátban a legények felkeresték a lányos házakat. Két legény húzta a tuskót, a harmadik nyomta, és valósággal felszántották a ház földjét. A kijövő lányokat bekormozták és hangosan csúfolták.

Mongol leves

A hazai durva játékok és csúfolódások eltörpülnek amellett, ahogyan a mongolok bántak a pártában maradt lányokkal. Ősi bölcs mondásuk szerint a lány sorsa nem az, hogy a jurta ajtóban öregedjen meg, vagyis az a természetes, hogy mindenki férjet találjon.

Akit a mongol szülők nem tudtak szép szóval rávenni a házasságra, azt durva eszközökkel arra kényszerítették, hogy legalább gyermeket szüljön. Sokszor hallhattuk azt, hogy a mongolok felajánlották az idegeneknek a felségüket. Ez a mendemonda csak félig igaz, mert nem feleségüket, hanem pártában maradt lányukat adták oda, hátha a nászból gyermek születik. A betoppant idegentől este megkérdezték, hogy iszik-e mongol levest, ha rábólintott, akkor egy különálló jurtába vezették, a lányhoz, hogy töltsék együtt az éjszakát.