Újjá lettünk szervezve? 2011, ahogy mi látjuk - 6. rész

2012. január 2./Stop.hu/TibetPress

Nagyon sűrű évet zártunk a belpolitikában. Ha ilyen az újjászervezés, mit értsünk a kilátásba helyezett elrugaszkodáson? Sorozatunk hónapról-hónapra összefoglalja 2011 fontos eseményeit. Ez itt a legfontosabb júniusi események zanzája.

Június: Amikor Orbán még Kínában bízott
A Kínai Népköztársaság és Magyarország szövetségesei lettek egymásnak - ezt a magyar miniszterelnök emelte ki, amikor júniusban Ven Csia-pao kínai kormányfővel találkozott. Orbán Viktor magasztalta Kínát, és közölte, hogy magyar állampapírokat fognak vásárolni.
80
Novemberre aztán kiderült, hogy mégsem vesznek nagyobb mennyiséget, ez lett az oka, hogy föl kellett függeszteni a "gazdasági szabadságharcot", és újra az IMF-EU pároshoz fordulni.

A szövetségesi viszony deklarálását meghökkenve fogadta az Egyesült Államok. Az egy héttel később, a Tom Lantosról elnevezett intézet avatásán Magyarországon járó Hillary Clinton külügyminiszter azt hangoztatta, hogy szeretné, ha országaink közeli barátok maradnának. Clinton szokatlanul nyílt nyomásgyakorlásként fölhívta arra a figyelmet, hogy kifejezte aggodalmaikat "az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabad sajtó iránti elkötelezettség ügyében", mert arra van szükség, hogy Magyarország példát mutasson ezekben az ügyekben a demokratikus jogaikért küzdő népek országainak. Kínát Clinton külön nem nevezte meg.

A Fidesz korábbi emberjogi hozzáállásához képest tökéletes fordulatot hajtottak végre. Ven Csia-pao előadására az ELTE-n is "viselkedni tudó" közönséget toboroztak. A Bevándorlási Hivatal szombatra berendelte azokat a tibetieket, akik előző nap tiltakoztak a látogatás ellen. Ezzel szemben még Szájer József és Gulyás Gergely fideszes képviselők is fölemelték a hangjukat, Orbán azonban utóbb úgy kommentálta, "fontos találkozón nem kell balhé", ne akarják lerombolni Magyarország kiemelt céljait.

A miniszterelnök a hónap elején ismertette a "szociális konzultáció" eredményét. A 10 pontos kérdőívre adott válaszok gyanúsan egybeestek azokkal a jogszabályi irányokkal, amelyeket a kormány, illetve parlamenti többsége már korábban meghatározott. Amelyeket nem, mint a devizahitelesek állami megsegítése, azok majd ősszel döntik össze a magyar gazdaságpolitikát (kedvezményes végtörlesztés), illetve a közüzemi szolgáltatók extraprofitjának visszavágása, amelybe Bencsik János energetikai államtitkár bukik bele novemberben.

A kiküldött kérdőíveket amúgy a válaszolók (és a nem válaszolók) azonosítására egyértelműen alkalmas vonalkódokkal látta el a magyar kormány. Puszta kedvességből, mert Szijjártó Péter szerint ez a választók védelmét szolgálta. Navracsics Tibor szerint ezt egyeztették Jóri András adatvédelmi biztossal is, amit az utóbbi hevesen tagadott. A heves nyilatkozatháborút követően a biztos be is perelte a kormányt, amiért a közbizalom megrengetésével vádolták önös érdekből.

Megszűnt ugyanis a munkája, az ombudsmanokat egyetlen hivatalba vonták össze. Az Alkotmánybíróságnak viszont tettek engedményt: elnök maradhatott Paczolay Péter. Cserébe öt, a kormánypártokhoz egyértelműen kötődő bírával (Pokol Béla, Szalay Péter, Szívós Mária, Dienes Oehm Egon és Balsai István) egészítették ki a testületet. Az Ab ugyan nem értett egyet saját jogköreinek csorbításával, de nem vizsgálhatta a vonatkozó jogszabályokat. Az év végén hiába tiltakoznak az új tagok, a régiek szavazataival több, a kormánypártoknak kedves jogszabály passzusait helyezik hatályon kívül.

Ilyen például a büntetőeljárási törvény, ahol a gyanúsítottakat egy napig ügyvédjük nélkül hallgathatná ki a rendőrség. A tiltakozást a kormánypártok eleve oktalannak nevezték, hiszen az eredeti javaslatban még 48 óra szerepelt, ezt csökkentették a felére.

A rendvédelmi dolgozók követeléseinek, ti., hogy ne adóztassák meg a korkedvezményes szolgálati nyugdíjat, viszont nem engedett a kormány. Erre mintegy tízezren bohócnak maszkírozva tüntettek ellene, húszezren pedig vissza is vonták a Fideszre adott szavazatukat. Ennek előzménye, hogy Orbánt szakszervezeti vezetők kérték, szóljon a Parlament előtt tüntetőkhöz, amire a miniszterelnök az felelte, majd kiküldi a bohócügyi államtitkárát. Az egyenruhások tüntetésének napján éppen a rend fönntartására hivatkozva a Belügyminisztérium berendelte a demonstrálni készülőket.

Júniusban a Fidesz és a KDNP közös országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte, hogy a kormány 2014-ig költözzön ki az Országgyűlés épületéből, a Parlament előtti tér pedig kerüljön az állam kizárólagos tulajdonába és kezelésébe. Orbán Viktor minden bizonnyal fogcsikorgatva engedelmeskedik majd, és a választás előtt felköltözik a budai Várba.