Újabb válságjelek már Kínában is

2011. augusztus 3./Napi.hu/TibetPress

Új pénzügyi felügyeleti hatóság felállítását tervezi a kínai kormány, így próbálja meg ellenőrzése alá vonni a gyakorlatilag kis királyságokká vált állami bankokat.

A pekingi kormány fontolgatja egy új minisztériumi szintű hatóság felállítását az állami tulajdonban lévő bankok és más pénzügyi szolgáltatók ellenőrzésére - jelentette a Reuters az ügyhöz közel álló két forrásra hivatkozva. A lépés újabb jele annak, hogy az ország vezetése a magas infláció és az ingatlanpiacon kialakuló befektetési buborék megfékezése érdekében igyekszik szorosabb korlátok közé szorítani a pénzügyi szektort. A szorosan összefonódó politikai-gazdasági rendszerben az lenne a lényeg, hogy a hivatal vezetői magasabb lépcsőfokon álljanak a kínai politikai hierarchiában, mint a pénzintézetek menedzsmentjének tagjai. A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy a pénzügyi szabályozó hatóság és a nemzeti bank első emberei alacsonyabb rangú pártvezetők, mint a nagybankok vezetői.

Az új szervezet hasonlítana az állami eszköz-ellenőrzési bizottságra (SASAC), amely az ország 121 legnagyobb - főként nem pénzügyi állami vállalatát felügyeli. Ez a szervezet lényegében az alá tartozó cégek vezetőiből álló irányító testület, amely beleszól a vállalatok stratégiai döntéseibe, illetve abba, mekkora osztalékot fizessenek az államot képviselő kormánynak. A pénzintézeti csúcsbizottság ehhez hasonló jogokat is gyakorolna, továbbá beleszólna pénzügyi szolgáltatók vezetőinek kinevezésébe - ilyen jogokkal a mostani pénzügyi hatóságok nem rendelkeznek.

A Reutersnek nyilatkozó elemzők kételkednek abban, hogy érdemes létrehozni az új szervezetet, úgy látják, hogy azzal csak az amúgy sem kicsi bürokrácia növekszik. A kormánynak már így is éppen elég befolyása van arra, hogy mire mennyi hitelt nyújthatnak a pénzintézetek, ezért felesleges egy további szervezet hivatalnokaival növelni a döntésekbe beleszólók számát. Az új szervezetet nem azért hozzák létre, mert túl sok hitel áramlik a gazdaságba, hanem mert le akarják törni a bankvezérek lobbierejét, így csak a politikai hatalmi harcok új frontját nyitják meg a gazdasági racionalitás érvényesítése helyett.