Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Újabb tibeti tüntetésekre számít a Dalai Láma képviselője

2008. április 11./péntek/(MTI)/TibetPress

Folytatódni fognak a demonstrációk Tibetben, mert a tartományt még mindig rettegésben tartják a kínai hatóságok - mondta Ceten Szamdup (Tseten Samdup), a Dalai Láma európai képviselője pénteken Budapesten az MTI-nek adott interjúban.

Ceten Szamdup az Európai Tibetet Támogató Csoportok dobogókői regionális találkozójára érkezett Magyarországra.
A katonaság és a rendőrség továbbra is megfélemlíti a tibetieket. Elnyomják a vallás- és szólásszabadságot és az emberi jogokat - jelentette ki.
A Dalai Láma európai képviselője kifejtette, hogy rendkívül feszült a helyzet Tibetben, március 10-e óta ötven tüntetés volt a kínai elnyomás ellen. Kitért arra, hogy azokat a kolostorokat és városokat, ahol demonstrációk voltak, a katonaság körbevette, megtiltották a ki- és bejárást.
A kínai vezetésnek abba kellene hagynia az elnyomást és meg kellene egyeznie a Dalai Lámával - hangsúlyozta Ceten Szamdup.
Az emigráns kormány adatai szerint eddig 150 tibeti halt meg, 2300-at börtönöztek be az elmúlt egy hónapban. Több száz sebesült van, akiktől vagy megtagadták a kórházi ellátást, vagy nem is merték felkeresni az orvost, a letartóztatástól félve.
Arra a felvetésre, hogy a kínai hatóságok hivatalos adatai szerint tizenkilenc ember halt meg és mintegy ezer került börtönbe, a képviselő elmondta: ezek a számok valósak, de csak Lhaszára vonatkoznak, a további területeken történteket a kínai hatóságok eltitkolják. Mint mondta, Tibetnek nemzetközi segítségre van szüksége, máskülönben a kínai hatóságok azt csinálhatnak, amit csak akarnak. Éppen ezért azt követelik, hogy nemzetközi delegációk és újságírók is beléphessenek Tibetbe.
Ceten Szamdup kiemelte: a tibeti emigráns kormány üdvözli az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalását. Az EP a pekingi olimpiai megnyitó ünnepség bojkottját javasolta a tagországok vezetőinek abban az esetben, ha nem kezdődik párbeszéd a kínai hatóságok és a Dalai Láma között.
Ugyanakkor az Európai Unió a jelenleginél sokkal többet tehetne Tibet érdekében, például sokkal erősebb állásfoglalásokat is megfogalmazhatna, hogy tárgyalásra késztesse Kínát - vélekedett mondta a képviselő, aki szerint az ENSZ-nek is figyelemmel kell kísérnie a tibeti eseményeket és meggyőznie Kínát, hogy engedje be a világszervezet delegációját a területre.
Megjegyezte, hogy a kínai vezetés és a tibeti emigráns kormány között eddig is volt párbeszéd, de a kínaiak nem elkötelezettek a probléma megoldásában, és kínai vezetés azt mondja, hogy nincs semmiféle rendezendő ügy Tibetben.
A Dalai Láma és a tibeti emigráns kormány támogatja az olimpia megrendezését. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy meg lehet-e rendezni a játékokat akkor, ha tibetieket ölnek meg a kínai hatóságok - közölte.
Ceten Szamdup szerint politikai állásfoglalás, hogy a kínai kormányzat kétszer is keresztül akarja vinni az olimpiai lángot Tibeten. A vezetés ezzel akarja demonstrálni Kína egységét. Ezt egyébként a Dalai Láma sem vonja kétségbe, de széleskörű autonómiát szeretne Tibetnek Kínán belül - szögezte le. Kitért arra, hogy a láng tibeti útja nem fog segíteni a helyzeten, de azt nem lehet megmondani, hogy tüntetések robbannak-e ki akkor, amikor a láng megérkezik Tibetbe.
A Dalai Láma képviselője elismerte, hogy Kína rendkívül nagy ország, erős gazdasággal, épp ezért Tibet számára előnyökkel is jár az országon belül maradni. Hozzáfűzte: Tibetben is fejlődik a gazdaság, ennek hasznát azonban csak a kínaiak élvezik. Ceten Szamdup azt mondta, Tibet politikailag és gazdaságilag is megállna a saját lábán, ha széleskörű autonómiát kapna.
Az olimpia teljes, illetve csak politikai bojkottjának gondolata azt követően merült fel a nyugati világban, hogy március közepén heves tüntetések robbantak ki Tibetben és a szomszédos kínai tartományokban a kínai megszállás ellen. Az események hatására az olimpiai láng világkörüli útját is heves Kína-ellenes tiltakozások kísérik.
Tibet fővárosában az első tüntetést március 10-én rendezték a kínai megszállás ellen, a lhászaiak az 1959-es tibeti felkelés évfordulójáról emlékeztek meg. Március 14-től zavargásokká fajultak a tüntetések. A néhány napig tartó lhászai demonstrációk átterjedtek a szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta körzeteire is.
Az amerikai kongresszus is felszólította Pekinget, hogy ne fojtsa el Tibetben a békés tiltakozásokat, és tárgyaljon a Dalai Lámával. Erre válaszul a kínai vezetés visszautasította a határozatot.
Eközben az ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár más irányú elfoglaltsága miatt augusztusban nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitó ünnepségén.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb