Újabb tibeti tüntetések

2008. március 29./The Associated Press/TibetPress

Újabb tüntetések robbantak ki Lhásza, tibeti fővárosban szombaton, amikor külföldi diplomaták letudták Peking által szigorúan kontrollált látogatásukat – jelentette egy rádióbemondó és több tibeti aktivista.

Egy tüntetés vette kezdetét majd nőtt „sok embert” csoportosító megmozdulássá szombat délután Lhászában a Ramoche Monostorban, jelentette Kate Saunders a washingtoni székhelyű Nemzetközi Kampány Tibetért munkatársa.

A városban lévő meg nem nevezett tanukra utalva, Saunders úgy nyilatkozott, pár óra elmúltával a szituáció lecsendesedett. Nem volt információja esetleges sérültekről, vagy letartóztatottakról.

Szintén tüntettek a Jokhang Templomban, Lhásza egyik fő buddhista helyén, nyilatkozta honlapján a tibeti buddhista vezető, a Dalai Láma Emigráns Kormánya. Az Indiában székelő kormány nem tért ki további részletekre.

Sok száz ember vett részt a megmozdulásokban, jelentette az USA által fenntartott Radio Free Asia.

A Ramoche és Jokhang monostorokat és más helyszíneket lezárták a biztonsági erők – mondta Saunders. Ramoche volt azon tüntetések eredeti kiindulópontja, melyek még korábban, ebben a hónapban terjedtek tovább, majd torkolltak a kínai kormány brutális megtorló akcióiba.

Az új tüntetések híre akkor érkezett, amikor a 15 külföldi – USA-beli, japán, és európai – diplomata visszatért Pekingbe két napos lhászai látogatásáról.
Az úja demonstrációk részleteiről nem lehetett független megerősítést szerezni, s Kína nem szolgált azonnali válasszal.

Egy az Amerikai Nagykövetségen dolgozó szóvivőnő úgy nyilatkozott, egyáltalán nem értesült semmiféle tüntetésről. Egy japán diplomata, Mitsuhiro Wada szintén nemleges válasszal felelt, amikor a pekingi repülőtéren azt a kérdést kapta, hogy látott-e valamiféle tüntetést.
Az USA Nagykövetség tájékoztatása szerint a diplomaták gépe délután egy óra körül hagyta el Lhászát, egy órával a Ramoche Monostorban kitört tüntetés jelentett kezdete előtt.

Peking megpróbálja a nyugalom látszatát kierőszakolni Tibetben, s tovább erősítetni hamis vádjait, miszerint az 1989 óta történt legkeményebb Kína ellenes megmozdulásokra a Dalai Lámához köthető erők bujtottak fel.

A diplomaták Lhásza feldúlt területeit látogattak meg, s az ott élő emberekkel találkoztak, akiket azok a kínai hatalmi szervek választottak ki előre, melyek állandóan mindenhová elkísérték a delegációt - jelezte az Amerikai Nagykövetség rövid nyilatkozatában.

„A delegáció nem kapott rá lehetőséget, hogy függetlenül közlekedjék Lhászában, valamint arra sem, hogy felügyelettől mentes beszélgetéseket folytasson a helybeliekkel” – áll a nyilatkozatban, mely további részleteket nem közölt, viszont megismételte Washington Kína felé közölt az erőszak mérséklésére felszólító álláspontját.

A Brit Nagykövetség és az Európai Unió pekingi missziója nem reagált közvetlenül ez ügyben.

A lhászai, március 14-i agresszió után, a tüntetések tovaterjedtek a tibetiek lakta környező szomszédos tartományokra is, ebben a Kína kommunista politikájával szembeni 1989 óta tanúsított legszélesebb körű szembenállásban.
Peking szerint 22 ember veszítette életét Lhászában, míg a tibeti száműzetésben élők a halálos áldozatok teljes számát 140-re teszik.

A nyugtalanság PR katasztrófát jelentett a kommunista vezetők számára, akik a Pekingi Olimpiát arra kívánják felhasználni, hogy Kínát egy virágzó és stabil társadalomnak állítsák be a világ előtt.

Külföldi riporterek egy csoportját egy hasonló útra vitték Lhászába, még korábban ezen a héten. A kínaiak igyekezete visszaütött, amikor vagy 30 szerzetes özönlött be egy eligazító terembe s sírásban és kiáltozásban kifakadva beszélte el, hogy mennyire korlátozva van - illetve gyakorlatilag nem létezik - a szabad vallásgyakorlás Tibetben.

Szombaton a kínai kormány úgy nyilatkozott, jóvátételt fizet a lázadások során életüket vesztettek után, a sérülteknek ingyenes orvosi ellátást biztosít és segíti újjáépíteni a megrongálódott házakat és üzleteket.

A 18 civil áldozat családjai egyenként 28,500 dollárnak megfelelő összeget kapnak – tudósított a Xinhua Hírügynökség, idézve a tibeti regionális kormány bejelentését.

Xinhua nem utalt arra, hogy jár e majd jóvátétel a négy további hivatalos áldozat – egy rendőrtiszt és három, a kormány szerint a letartóztatás elől menekülő ember - után is.
A kormány szerint 182 civil és 241 rendőr szintén megsérült.

A tüntetések, élükön szerzetesekkel, békésen indultak március 10-én, a kínai iga elleni megbukott 1959-es felkelés évfordulójának ünnepén. Tibet évtizedekig eredményesen tartotta fenn függetlenségét, mielőtt a kínai kommunista csapatok 1950-ben megszállták az országot.

Szombaton a Dalai Láma „demográfiai agresszióval” vádolta Pekinget, amely szorgalmazza Kína többségi Han etnikumának betelepülését a gyéren lakott tibeti régióba.
Azt mondta, az Olimpia után várhatóan 1 millióval növekszik a Tibetbe betelepülők száma, de nem jelezte, milyen forrásból származnak ezen információi.
„Bizonyos, hogy a kínai emberek száma Tibetben hónapról hónapra növekszik” – nyilatkozta a tibeti spirituális vezető Új Delhi-beli riportereknek.
Lhászának 100,000 tibeti lakosa van, s kétszer ennyi betelepültje, többnyire a Han nemzetségből – mondta a Dalai Láma.

Az Európai Unió külügyminiszterei „szilárd meggyőződésüknek” adtak hangot szombaton a Tibetben zajló agressziót illetően, de elsiklottak Kínának a lázadásokban betöltött szerepét firtató kérdések mellett.

A miniszterek egy két napig tartó szlovéniai találkozó után arra jutottak, hogy „továbbra is kiemelt figyelemmel fogják kísérni az emberi jogok helyzetének kérdését Kínában.” Mindazonáltal nem tettek említést az augusztus 8-tól 24-ig tartó Olimpiai Játékokról, s nem kapcsolták össze Kínát a lázadások direkt letörésével.

Joe McDonald

• Dalai Lama's government-in-exile: http://www.tibet.net

• International Campaign for Tibet: http://www.savetibet.org

• Dui Hua Foundation: http://www.duihua.org