Politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül a Tibet ügyében a parlament előtt lévő dokumentum - ekként összegezhető az Országgyűlés hétfői döntése. A fenti fotó nem a magyar parlamentben készült, pedig. A szappanopera folytatódik. A 2396. rész tartalmából. Az epizód címe: „Trükkök százai.”

“Egyre több minden nem tiszta, egyre több mindent nem értek”
Az ügy előzménye: a Fidesz kezdeményezte, hogy az Országgyűlés utasítsa el az alkotmányügyi bizottság eseti jellegű állásfoglalását, miszerint a Tibet ügyében tervezett országgyűlési határozati javaslat politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül. Az alkotmányügyi bizottság szerint a dokumentum elfogadása esetén az Országgyűlés politikai kérdésben tenne nyilatkozatot. Az Országgyűlés a Fidesz javaslatát 185 igen, 184 nem szavazattal és két tartózkodással (Hagyó Miklós és Mécs Imre, mindketten MSZP) utasította el.

A Fidesz-frakció kérelmét előterjesztő Balog Zoltán azt mondta, nem egy szimpla ügyrendi kérdésről van szó, az alkotmányügyi bizottság ugyanis “minden jogi alapot nélkülöző, színtiszta politikai indíttatású döntést hozott”. Hozzátette: az MSZP egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását akarja megakadályozni, jogi trükközéssel, mert kiderült, hogy rajta kívül minden párt támogatja, így megvan az elfogadásához szükséges többség a parlamentben.

“Az esély mégis megvan, hogy mondjuk egy somogyi száva…”
Balog Zoltán elmondta, hogy a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF által benyújtott javaslat célja, hogy az Országgyűlés “felmutatva a tibetiek és a magyarok történelmében felmerülő párhuzamokat és találkozásokat, kifejezze szolidaritását egy olyan nép polgáraival, akiknél az állami hatóságok tendenciózusan nem tartják be az alapvető emberi jogi normákat”. Megjegyezte, a vita közben változott meg a szocialisták véleménye arról, hogy a dokumentum nem is feles többséget igénylő határozati javaslat, hanem kétharmadostámogatást igénylő politikai nyilatkozat. Csiha Judit, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke azt mondta, a bizottság az állásfoglalás meghozatalakor figyelemmel volt a jogalkotási törvényre, valamint a házszabályra. A politikus szerint a Balog Zoltán által elmondottak is a bizottság álláspontját támasztották alá, vagyis hogy politikai állásfoglalásról van szó. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), egyetértve a Fidesz kezdeményezésével, azt mondta: valódi obstrukciós jellegű magatartásról van szó, formális feltételeket próbálnak keresni ahhoz, hogy megakadályozzák egy korábban tartalmában támogatott határozati javaslat elfogadását. Úgy vélte, az elmúlt hetekben, az előkészítés során senki nem vitatta, hogy országgyűlési határozati javaslatról van szó, semmilyen házszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy átminősítsék ezt valamilyen más formára.

“legyen a következő Dalai Láma”
Tóth András (MSZP) pártja álláspontját ismertetve közölte: ha a házszabály rendelkezéseit “tisztességgel, becsülettel és nem tendenciózusan” olvassák, akkor egyértelmű, hogy a vitatott határozat nem más, mint egy politikai nyilatkozat- tervezet. Utalt arra, hogy a parlament az elmúlt időszakban több hasonló jellegű nyilatkozatot is tárgyalt, például Kubával, vagy a burmai helyzettel kapcsolatban. Az előterjesztő Fidesz nevében a vitában elhangzottakra válaszoló Répássy Róbert azt mondta, amikor az alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette a határozati javaslatot, senki sem kifogásolta a formáját.

Szavai szerint felháborító és a parlamenti demokrácia elleni vétség az, hogy tárgyalás közben átminősítik egy országgyűlési előterjesztés formáját azért, hogy azt minősített többséggel kelljen elfogadni, mivel tudják, a parlamentben a javaslat megkapta az egyszerű többséget. “Legközelebb ezzel a módszerrel megtehetik, hogy törvényjavaslatokat minősítenek át politikai nyilatkozattá és így kétharmadossá teszik” - fogalmazott.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: