Tündérek Székelyföldön

2011. március 30./barikád.hu/TibetPress

A helyi mondák szerint a Székelyföldön magasodó várakat egykoron az óriások lakták, akik az emberek elterjedése miatt visszahúzódtak és helyükre különleges égi lények, tündérek költöztek. Talán régen ezért nevezték az egész Erdélyt Tündérországnak.

A helyi mesékben sokszor olvashatjuk, hogy a várak között aranyhidak húzódtak és azon közlekedtek a csodás lények. Elképzelhető, hogy a történetekben szereplő hidak tényleg valamilyen összeköttetésre utaltak az egykoron épült erődök között. A mítoszokban szereplő tündérek  - minden helyi történet szerint - segítették az embereket, sőt sok történet szól arról, hogy az emberek közé merészkedő tündérlányok halandókba szerettek bele. Leginkább hattyúruhában jelentek meg a vízparton, csakúgy, mint keleti rokon hun népek történeteiben, vagy éjszaka almafákat dézsmáltak meg. Éjjelente a várak közelében lévő réteken táncoltak.

Tündér Ilona vára
A székelyek Kővékáról, Kovászna egykori váráról nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy ott lakott egykoron Tündér Ilona és amikor elköltözött a várból, kincsét ott rejtette el. A népi hiedelem úgy tartja, hogy azt egy bűvös kakas őrzi, amelyik minden hetedik évben elalszik és akkor megnyílnak a pince kapui és el lehet vinni a kincset. A tündér azonban gondoskodik a környékről, állítólag ő öntözi a környékbeli virágokat. Mások szerint viszont a Háromszék határánál lévő Királykútnál lakott és társaival minden éjjel táncolt a közeli erdőszélen. A keresztény papok elől azonban a havasokba menekültek, és ma már nem is nagyon mutatkoznak az emberek előtt.

Óriások után tündérek
A nagy székely utazó, Orbán Balázs gyűjtötte fel azt a történetet, mely szerint a Háromszékkel szomszédos Udvarhely széknél lévő Kadács várát előbb az óriások lakták, majd amikor azok kipusztultak, akkor az erősséget a tündérek vették birtokukba. A helyiek úgy tartják, hogy azok még most is ott élnek, nem a várban, hanem annak földalatti részein, és telehold idején még a környező falvakig is elhallatszik zenéjük. Tartod várát is a meseszerű lények birtokolták, akiknek különleges kincsük is volt a néphagyomány szerint: ők őrizték a székelyek legendás ősének, Csaba királyfinak a csodás kardját. Állítólag azt egy nagy kő alá rejtették, hogy csak azé legyen, aki a mázsás kőtömböt fel tudja emelni.
Obrusánszky Borbála