Tőkés Püspök kiáll az ujgorok és a tibetiek mellet Brüsszelben
2010. április 30./OrientPress/TibetPress
Tőkés László EP-képviselő 2010. április
29-én, Brüsszelben részt vett a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek
Egyesületének (UNPO) szervezésében, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége
Európáért Képviselőcsoport (ALDE) támogatásával megrendezett rendkívüli
konferencián, melynek témája a Kína északnyugati részén, Hszincsián tartományban
élő Ujgurok és Kína közötti párbeszéd volt. A rendezvény Niccolo Rinaldi
EP-képviselő, az ALDE alelnöke és az UNPO közös kezdeményezéseként született. A
délelőtti panelt – „Ujgurok párbeszédre szólítják fel Kínát: belső
önrendelkezés, alkotmányos jogok és autonómia” – EP-képviselőnk közösen
moderálta Michael Gibb, az Oxfordi Egyetem PhD-hallgatójával.
Tőkés
az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) néppárti koordinátori minőségében
rendszeresen foglalkozik az ujgurok mostoha sorsával. Ennek megfelelően, a
Bizottság valamennyi tagjával közösen határozottan elítélte a 2009 júliusában
Urumcsiban történt véres összetűzéseket, melynek következtében tömeges mészárlás
és letartóztatások történtek. Ezt követően, az UNPO közbenjárásával, a DROI
bizottság vendégül látta Rebiya Kadeer polgárjogi harcost, az Ujgurok
Világkongresszusának elnökét, aki személyes tájékoztatást nyújtott az ujgurok
válságos helyzetéről - tudatta a képviselő sajtóirodája.
A mostani
konferencia újabb alkalmat biztosított ezen súlyos problémák elemzésére, hiszen
az ujgurok helyzete azóta sem javult, sőt a kínai kormány egyre több
megszorítást vezet be ellenük, elutasítva a párbeszéd minden formáját.
A
panel során előadást tartott Nury A. Turkel jogász, az Ujgur Amerikai Szövetség
volt elnöke, aki megerősítette, hogy az Urumcsiban történt összetűzések
következtében valóban több ujgurt is elítéltek és kivégeztek, amint arról a
nemzetközi sajtó is tudósított. Továbbá párhuzamba állította Tibet és Hszincsián
helyzetét, hangsúlyozva, hogy a világ a két tartomány problémáit különbözőképpen
kezeli: míg a tibeti ügyet erős összefogás támogatja világszerte, addig sem
Európa, sem az Egyesült Államok nem rendelkeznek egyhangú állásponttal, ami az
ujgur ügyet tekinti. A jogász szerint ez a fő oka az ujgur ügy hiányos
nemzetközi képviseletének. Ezért elengedhetetlennek tartja, szögezte le Turkel,
hogy ügyüket széleskörű szövetség támogassa világszinten.
Yitzhak
Shichor, a Haifa Egyetem professzora, a Hszincsián tartomány és Kína közötti
párbeszédet a „süketek párbeszédének” nevezte. Kína nem érdekelt sem belső
párbeszéd kialakításában a tartomány képviselőivel, sem külső párbeszédben,
hiszen ezt belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. Fontos, hangsúlyozta a
professzor, hogy az ujgur nép saját közösségében megvalósítsa belső
önrendelkezési elképzeléseit demokratikus intézmények létrehozásával közös
álláspont kialakítása végett. Csupán ily módon képviselhetik hitelesen és
hatékonyan saját ügyüket a kínai kormány előtt.
Tőkés László köszöntötte
a jelenlévő ujgur diaszpóra képviselőit. Shichor professzor szavaira
visszautalva, a román kommunista hatalom és az elnyomott nép viszonyát
jellemezte a „süketek párbeszédeként”. Moderálását jelképesnek tekintette,
hiszen erdélyi kisebbségi magyarként, és egy volt kommunista ország polgáraként
hasonló elnyomást tapasztalt. A püspök szolidaritását fejezte ki a Hszincsiánban
élőkkel, hiszen ők még mindig egy működő kommunista rendszer elnyomása alatt
élnek. Tőkés felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy Romániában 20 éve véget
ért a kommunizmus, a hagyatéka napjainkig tovább él. Ezt bizonyítja, mondotta
erdélyi képviselőnk, hogy a DROI bizottságban az emberi jogi tevékenysége
keretében a tibeti és ujgur ügy melletti kiállása a román nacionalista sajtó
éles támadását váltotta ki. Tőkés rámutatott: egyes román politikusoknak a
Székelyföld elnevezés betiltását követelő nyilvános kijelentései egyértelművé
teszik, hogy emberi jogok nem csupán az EU-n kívül, hanem belül is sérülnek.
Végezetül az EP különböző csoportjainak támogatásáról biztosította a jelenlévő
ujgurokat.
Michael Gibb, az elhangzottakat kiegészítve, a regionális
autonómia több szinten megvalósuló előnyeiről beszélt. Ez mind az érintett
közösség, mind az állam, mind pedig a nemzetközi közösség javára szolgál. Ezért
köszönetet mondott a szervezőknek, az Európai Parlamentnek, mint az emberi
jogokért küzdő egyik legfontosabb intézménynek, és az EP-képviselőknek, hogy
komolyan és kitartóan foglalkoznak az ujgur üggyel. Az ujgurokat pedig arra
biztatta, hogy keressenek szövetségeseket a Kínában élő kisebbségekben, akik
szintén egy demokratikus országban szeretnének élni.