H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
„Kegyelem néktek és békesség Istentől!”
Hölgyeim és uraim!
Kedves kínai és európai Testvéreim!
Közel kétezer
esztendővel ezelőtt Jézus
Krisztus
az isteni igazságért és az emberi szabadságért szenvedett
kereszthalált. Éppen ezért, az emberiség Szabadítójaként
imádjuk
és tiszteljük Őt.
A Dalai
Láma brüsszeli
látogatásakor, és a mai napon, Hu
Csia kitüntetésekor,
valamint a Díj névadójának, Andrej
Szaharovnak az
említésekor Jézus példája jutott eszembe, aki a Békesség
Fejedelmeként áldozta
életét az emberekért. Hogyha ma élne, egészen bizonyos, hogy Őt
is száműzetésbe kényszerítenék, miként a Dalai Lámát. Hogyha
most feszítenék keresztre, akkor Ő érette is itt tüntethetnénk,
mivel a szólás szabadságának a gyakorlása és az igazságért
való békés kiállása miatt üldözték és végezték ki
ártatlanul.
A Tiananmen-téri
tüntetések,romániai
felkelésre
is emlékeznünk kell. Húsz évvel ezelőtt a kínai kommunista
vezérek „nagy” barátj
majd ezek véres elnyomásának 20. évfordulója közeledtén a
szintén húsz éve végbement a, Ceauşescu
7000
falut akart eltörölni a föld színéről, és a kegyetlen kínai
„kulturális forradalom” mintájára próbálta a társadalom
„börtönévé” átalakítani egész Romániát.
Mi, erdélyi
magyarok a
kínai tibeti
néphez hasonlóan
fogtunk békés ellenállásba a román diktátor ellen. Igazság- és
szabadságszerető román
Testvéreinkkel együtt
lázadtunk fel az ateista-kommunista elnyomás ellen, és szálltunk
síkra emberi és kisebbségi jogainkért. A gondolat és a szólás
szabadságáért léptünk fel, lerombolva a félelem
és a hallgatás falát,
mely „Kínai
falként” magasodott
előttünk, és a „Berlini
Falhoz” hasonlóan
választotta el Kelet- és Közép-Európa – a volt szovjet
birodalom – leigázott népeit Európa másik részétől, a
„szabad világtól”.
Most, Hu Csia
kitüntetésekor, az Ő bátor példáját látva és követve, az
Európai
Unió népei
iránta, Kína elnyomott népe, valamint a burmai diktatúra és a
kubai kommunista uralom alatt szenvedők és a – szintén
Szaharov-díjas – Aung
Szan Szú Csi,
valamint Oswaldo
Payá iránti
együttérzéssel és szolidaritással állnak ki az emberi jogok és
a szabadság mellett.
Hu Csia – kínai
létére – bátran felemelte szavát Tibet
környezeti katasztrófával fenyegető elsivatagosodása
ellen.
Mi se hagyjuk, hogy Isten teremtett világát a társadalmi-politikai
elsivatagosodás
sújtsa!
Ne felejtsük, hogy
a világ sok részén, valamint a legnagyobb országában, Kínában
még mindig a tömeggyilkos kommunizmus van uralmon. Addig nem
ülhetünk nyugton és nem maradhatunk tétlenül, amíg ki nem
vívjuk az egész világ szabadságát, másfelől az Európai
Parlament idehaza,
a totalitárius kommunista diktatúrára is ki nem mondja – húsz
éve halogatott – történelmi ítéletét.
Nagy magyar költőnk,
Petőfi
Sándor másfélszáz
évvel ezelőtt ekképpen szólt a szabadságról: „Szabadság,
szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az
életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” 1989 forró
nyarán, a Tiananmen-téren ezt a gyönyörű és igaz verset
szavalta az a kínai diák, akit halálra tapostak a tüntetők ellen
felvonuló tankok.
Igen, a
szabadság mindennél
fontosabb. Olyan, mint a természet számára a napfény, az ember
számára a világosság. Nélküle nem lehet élni. Szabadság
nélkül még a szerelem is értékét veszti.
Ennek tudatában
emeljük fel szavunkat Hu Csia és sorstársai, szeretett népe
szabadságáért.
Strasbourg,
2008. december 17.
Tőkés
László
EP-képviselő
Sajtóirodája