Tőkés László EP-képviselő beszéde az Európai Parlamentben

„Kegyelem néktek és békesség Istentől!”

Hölgyeim és uraim!

Kedves kínai és európai Testvéreim!

Közel kétezer esztendővel ezelőtt Jézus Krisztus az isteni igazságért és az emberi szabadságért szenvedett kereszthalált. Éppen ezért, az emberiség Szabadítójaként imádjuk és tiszteljük Őt.

A Dalai Láma brüsszeli látogatásakor, és a mai napon, Hu Csia kitüntetésekor, valamint a Díj névadójának, Andrej Szaharovnak az említésekor Jézus példája jutott eszembe, aki a Békesség Fejedelmeként áldozta életét az emberekért. Hogyha ma élne, egészen bizonyos, hogy Őt is száműzetésbe kényszerítenék, miként a Dalai Lámát. Hogyha most feszítenék keresztre, akkor Ő érette is itt tüntethetnénk, mivel a szólás szabadságának a gyakorlása és az igazságért való békés kiállása miatt üldözték és végezték ki ártatlanul.

A Tiananmen-téri tüntetések,romániai felkelésre is emlékeznünk kell. Húsz évvel ezelőtt a kínai kommunista vezérek „nagy” barátj majd ezek véres elnyomásának 20. évfordulója közeledtén a szintén húsz éve végbement a, Ceauşescu 7000 falut akart eltörölni a föld színéről, és a kegyetlen kínai „kulturális forradalom” mintájára próbálta a társadalom „börtönévé” átalakítani egész Romániát.

Mi, erdélyi magyarok a kínai tibeti néphez hasonlóan fogtunk békés ellenállásba a román diktátor ellen. Igazság- és szabadságszerető román Testvéreinkkel együtt lázadtunk fel az ateista-kommunista elnyomás ellen, és szálltunk síkra emberi és kisebbségi jogainkért. A gondolat és a szólás szabadságáért léptünk fel, lerombolva a félelem és a hallgatás falát, mely „Kínai falként” magasodott előttünk, és a „Berlini Falhoz” hasonlóan választotta el Kelet- és Közép-Európa – a volt szovjet birodalom – leigázott népeit Európa másik részétől, a „szabad világtól”.

Most, Hu Csia kitüntetésekor, az Ő bátor példáját látva és követve, az Európai Unió népei iránta, Kína elnyomott népe, valamint a burmai diktatúra és a kubai kommunista uralom alatt szenvedők és a – szintén Szaharov-díjas – Aung Szan Szú Csi, valamint Oswaldo Payá iránti együttérzéssel és szolidaritással állnak ki az emberi jogok és a szabadság mellett.

Hu Csia – kínai létére – bátran felemelte szavát Tibet környezeti katasztrófával fenyegető elsivatagosodása ellen. Mi se hagyjuk, hogy Isten teremtett világát a társadalmi-politikai elsivatagosodás sújtsa!

Ne felejtsük, hogy a világ sok részén, valamint a legnagyobb országában, Kínában még mindig a tömeggyilkos kommunizmus van uralmon. Addig nem ülhetünk nyugton és nem maradhatunk tétlenül, amíg ki nem vívjuk az egész világ szabadságát, másfelől az Európai Parlament idehaza, a totalitárius kommunista diktatúrára is ki nem mondja – húsz éve halogatott – történelmi ítéletét.

Nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor másfélszáz évvel ezelőtt ekképpen szólt a szabadságról: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” 1989 forró nyarán, a Tiananmen-téren ezt a gyönyörű és igaz verset szavalta az a kínai diák, akit halálra tapostak a tüntetők ellen felvonuló tankok.

Igen, a szabadság mindennél fontosabb. Olyan, mint a természet számára a napfény, az ember számára a világosság. Nélküle nem lehet élni. Szabadság nélkül még a szerelem is értékét veszti.

Ennek tudatában emeljük fel szavunkat Hu Csia és sorstársai, szeretett népe szabadságáért.

Strasbourg, 2008. december 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája