Az erdélyi magyarok - Tibethez hasonlóan - nem kiszakadni akarnak országukból, hanem Románia területi épségének a tiszteletben tartásával kívánják megvalósítani több szintű közösségi önrendelkezésüket, ennek részeként pedig Székelyföld területi autonómiáját.

Jól megfigyelhető a román politikum túlnyomó részének, személy szerint pedig Traian Basescu államelnöknek az a törekvése, hogy az erdélyi magyar autonómia-követeléseket a világban feltalálható különféle szeparatista törekvésekkel kompromittálják.

Emlékezetes, hogy már EP-mandátumának kezdetén Tőkés Lászlót is a szeparatizmus rágalmával próbálta lejáratni a Román Néppárti Delegáció, ezen ürüggyel akadályozván meg az ő Európai Néppárti Frakcióba való felvételét.

Legutóbb, a kaukázusi válság körülményeit Basescu elnök újból csak a kollektív kisebbségi jogok és az autonómia ellenében sietett kijátszani, amikor is – egyebek mellett –leszögezte: "Románia egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, ...de önálló területet semmiképpen nem bocsát rendelkezésükre" (sic!)

A romániai magyarság esetében "önálló terület" iránti igényről szó sincsen. Európai parlamenti felszólalásában erre mutatott rá Tőkés László. Sőt, ennek éppen az ellenkezője érvényes az erdélyi magyarokra, akik - Tibethez hasonlóan - nem kiszakadni akarnak országukból, hanem Románia területi épségének a tiszteletben tartásával kívánják megvalósítani több szintű közösségi önrendelkezésüket, ennek részeként pedig Székelyföld területi autonómiáját.

Mellékelt felszólalásban EP- képviselőnk az ún. Gross-féle Jelentésre is hivatkozott, melynek alapján az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1609/2003. számú Ajánlásában a területi és a kulturális autonómiák bevezetését célravezető megoldásként ajánlja a tagországok figyelmébe, a konfliktusos helyzetek megszüntetése végett.

Tőkés felszólalása

Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Basescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek – véleménye szerint – "az egyes államok széthullásához vezethetnek". Tudnivaló, hogy Románia mind a mai napig Koszovó függetlenségét sem ismerte el.

Jogosak az Európai Közösségnek a kaukázusi válsággal, az orosz "birodalmi" agresszióval és fenyegetéssel, a volt szovjet térség destabilizálásával, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos aggodalmai.

Túl azonban minden nagyhatalmi aggodalmon és érdeken, az igazi – és békés – megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné. Andreas Gross ET-jelentéstevő szerint a szeparatizmus leghatásosabb ellenszere az autonómia.

Basescu elnöknek nem kellene félnie: miként Tibet Kínából, az erdélyi magyarok, a székely-magyarok sem akarnak kiválni Romániából, hanem csak kollektív jogaik és az autonómia kivívására törekszenek.

Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: