Többezer éves fényűző építészettel ismerkedhetünk első kézből

2013. június 10./Tervlap.hu/TibetPress

http://tervlap.hu/cikk/show/id/2131

Xu Zongwei (Hszu Congvei) a Műegyetemen
Városok nélküli táj; buddhizmus által formált építészet; masszív vályogfalak és gazdagon faragott ácsolatok: a tibeti építészet valóban kuriózum. A kutatásával foglalkozó kínai professzor előadása ennek mélyére vezeti el a magyar érdeklődőket.

Tibet építészete lenyűgözi a turistákat, szisztematikus dokumentálása, felmérése és feldolgozása mégis csak bő egy évtizede kezdődött meg. Xu Zongwei (Hszu Congvei) vezeti a kutatást, melynek eredményéről könyvben is beszámolt.

Tibetben sokminden másképp van. Nem voltak például városok – írja Zongwei professzor, csak fallal körülvett kolostorok, Lhasa, a mintegy 20.000 lakosú „város” is valójában hatalmas buddhista kolostoregyüttes volt, még szó sincsen a városra, csak a várra. Az utóbbi 30 évben 50 négyzetkilométeren háromszázezres város épült itt, az utóbbi évtizedben a korábbi lakók 99 százaléka költözött új lakásba. Repülőtér épült és 20 aszfaltút, hotelek és bevásárlóközpontok épültek, a fejlődés óriási.

Mindeközben vigyázni kell arra, hogy a Tibet varázsa, a kilátás a hegyekre és a kék égre ne tűnjön el – figyelmeztet az építész. Kína most fedezi fel a tibeti építészet értékét, most kezdi megérteni, milyen hatalmas múltja van. A tibeti építészetet három jelenség befolyásolja: a tibeti buddhizmus, a han kínai–tibeti kölcsönhatások és a helyi gazdaság. Utóbbi meghatározza a felhasznált anyagok körét – kő, vályog, fa, míg a buddhizmus, annak ötféle mítosza olyan alapvető dolgokat is befolyásol, mint az alaprajz: így lehet akár egy fontos jelentésű írásjelből széles körben alkalmazott alaprajzi forma.

Xu Zongwei (Hszu Congvei) június 27-én tart előadást a Műegyetemen, amelyre itt lehet jelentkezni (a MÉK 1 kreditpontot is ad – 2013/184), míg hangolódásként ez az – angol nyelvű – videó ajánlható.

Jelentkezés:
http://tervlap.hu/rendezveny/index/nev/tibet_epiteszete_elso_kezbol