Tízezrek emlékeztek a Tienanmen téri vérengzésre

2011. június 05./Kuruc.info/TibetPress

A megmozdulás szervezői szerint szombaton 150 ezer ember gyűlt össze Hongkongban, hogy megemlékezzen az 1989-es Tienanmen-téri vérengzésről.
Az eseményen élesen kritizálták a pekingi kormány emberi jogi gyakorlatát és politikai reformokat szorgalmaztak. Tajvan és az Egyesült Államok is hasonló lépéseket kért számon Kínán, melyre a pekingi Külügyminisztérium heves elutasítással reagált.
Szombaton több tízezren gyűltek össze Hongkong legnagyobb közterén, hogy megemlékezzenek a Tienanmen-téri események 22. évfordulójáról. A szervezők szerint 150 ezren, a hongkongi rendőrség szerint 77 ezren gyújtottak gyertyát a Victoria parkban az 1989-es pekingi vérontás áldozatainak tiszteletére. Az esemény a demokráciát követelő diáktüntetések leveréséről való megemlékezés mellett a kínai kormány közelmúltbeli, emberi jogi aktivisták elleni hajtóvadászatával is összekapcsolódott. A New York Times helyszíni riportja szerint a tömegben sokan Aj Vej-vej (Ai Weiwei) nemrég őrizetbe vett világhírű művész és aktivista képét ábrázoló, illetve a „jázmin forradalomra” utaló pólókat viseltek.
A megmozdulást szervező Hongkongi Szövetség a Kínai Hazafias Demokratikus Mozgalmak Támogatására elnevezésű tömörülés elnöke, Li Csou-zsen (Lee Cheuk-yan) szerint az emberi jogi helyzet 22 éve most a „legsötétebb” a kelet-ázsiai országban, miután a kínai hatóságok „jogon kívüli” eszközökkel léptek fel a Pekinget kritizáló és politikai reformokat sürgető egyénekkel és csoportokkal szemben a közel-keleti eseményeket követően. Li kijelentette, Pekingnek „politikai reformokat kell megindítania és vissza kell adnia a hatalmat az embereknek”. A szervezők megemlékeztek a Hszinhaj (Xinhai) Forradalom századik évfordulójáról is, mely Szun Jat-szen vezetésével 1912-re a Csing-dinasztia megdöntéséhez és a köztársaság kikiáltásához vezetett a kelet-ázsiai országban.
A Tienanmen-téri eseményekről Tajvan szigetén is megemlékeztek. A tajpeji Szabadság téren 500-an gyűltek össze, gyertyákat gyújtottak és dalokat énekeltek a vérengzés évfordulóján. Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) tajvani elnök nyilatkozatában „a politikai reformok első lépéseként” Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo), a tavaly Nobel-békedíjjal elismert, ám azt megelőzően és azóta is fogva tartott aktivista, valamint Aj Vej-vej szabadon bocsájtására szólította fel a pekingi hatóságokat. Szerinte Kína emberi jogi gyakorlata erős ellentétben áll gazdasági fejlődésével, elszigeteli az országot a nemzetközi közösségben, továbbá árt társadalmának. Ma állásfoglalásában Tajvan példáját felhozva kijelentette, hogy habár a reform „nem fájdalommentes”, „stabilitást és fejlődést hoz”, továbbá abbéli reményének adott hangot, hogy a pekingi vezetésnek „lesz bátorsága a politikai reformok véghezvitelére, és a szabadság, demokrácia, emberi jogok és joguralom kialakulásának támogatására”.
A Kínával korábban heves emberi jogi szócsatába keveredett Egyesült Államok a Tienanmen-téri események miatt a mai napig fogva tartott személyek szabadon engedésére szólította fel Pekinget, továbbá pontos jelentést kért a halálos áldozatok és serültek számáról. Erre reagálva a pekingi Külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Washington „alaptalan vádakat megfogalmazó” felszólítása „durva beavatkozás Kína belügyeibe és igazságszolgáltatási szuverenitásába”. A Külügyminisztérium szerint az ország már „világos konklúziót vont az 1980-as évek végének politikai nyugtalanságaival kapcsolatban”.
Habár az ország többi részén tilosak a hasonló események, Hongkongban a terület különleges jogállásának köszönhetően 1989 óta minden évben megemlékeztek a Tienanmen-téri vérontásról – a kínai uralom 1997-es visszaállítását követően is. A Peking központjában található téren – melynek neve szabadfordításban „mennyei békét” jelent – a kínai hadsereg 1989. június 3–4-én fegyverrel oszlatta fel az ország demokratizálásáért folyó diáktüntetést, a beavatkozásban – különböző források szerint – 1000–10000 ember vesztette életét. Az esemény, mely Peking szerint egy „ellenforradalmi összeesküvés” volt, a mai napig tiltott témának számít Kínában, az arra vonatkozó írásokat a hatóságok az internetről is cenzúrázzák. Ugyanakkor egyes sajtóhírek szerint a kormány a közelmúltban kártérítési ajánlatokkal kereste fel a vérengzésben áldozatul esett tüntetők családjait, bár hivatalos számadást és bocsánatkérést nekik sem ígértek.

(Kitekintő)