székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Kinában már mintegy tízezer évvel ezelőtt, vagyis a világon elsőként kezdtek kölest termeszteni - állapították meg helyi régészek az ország északi részében lévő Hopej (Hebei) tartományban folytatott ásatási munkálatok eredményeire támaszkodva.
A laboreredmények szerint az észak-kínai Vuhan (Wuhan) város Cisan (Cishan) nevű ásatási helyszínén talált kínai ragacsos köles - amely eredeti nevével ellentétben gluténmentes - maradványai az újkőkor időszakából, vagyis 8700 és 10 ezer évvel ezelőttről származnak - mondták a Kínai Tudományos Akadémia geológiai és geofizikai intézetének szakemberei. Hozzátették: mindez azt jelenti, hogy Kína volt a kölestermesztés őshazája.
A régészek a kölesformák alcsaládjába tartozó olasz muhar (Setaria italica) maradványait is megtalálták a helyszínen, ezek 8700 és 7500 évvel ezelőttről származhatnak. Amennyiben ez a kormeghatározás igazolódik, az azt jelenti, hogy ezt a gabonanövényt is Cisanban termesztették a világon elsőként - hangsúlyozta Lu Hou-jüan (Lu Houyuan), az intézet munkatársa.
A történelem előtti időkben, különösen Kína közepesen száraz éghajlatú északi régióiban az apró magvú szárazgabonák termesztése sokkal elterjedtebb volt a rizstermesztésnél - tette hozzá. A régészek összesen 50 ezer kilogrammnyi gabonaszemet hoztak a felszínre az 1972-ben felfedezett neolitikus Cisan ásatási helyszínen feltárt 88 gödörből, amelyek több ezer éve őrizték az értékes bizonyítékokat.
A gabonamaradványok mellett kerámiákat, kőszerszámokat, állati csontokat és csontból készült műtárgyakat találtak a szakemberek, remélve, hogy a leletek hozzájárulnak majd a kínai mezőgazdasági kibontakozásának tanulmányozásához.