Tíz éve jutott fel magyar hegymászó a világ tetejére - háttér

2012. június 1./Index.hu/TibetPress

http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=16520&Itemid=89

Tíz éve, 2002. május 25-én ért fel az első magyar, Erőss Zsolt a világ legmagasabb pontjára, a Mount Everestre. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
.

A helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett 8848 (más mérések szerint 8850) méter magas hegycsúcson, a "világ tetején" rendkívüliek a körülmények: télen mínusz 50 Celsius-fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, hatalmas mennyiségű hó esik, a ritka levegő oxigéntartalma a megszokottnak csak 30 százaléka. A csúcson eddig mintegy négyezren jártak, de több mint kétszázan soha nem tértek vissza. A legtöbben a visszaúton vesztették életüket.


A világ tetejére elsőként 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és Tenzing Norgay nepáli serpa (hegyi vezető) jutott fel: a hatalmas szenzációt keltő teljesítményt II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották fel koronázási ajándékként. (Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg.)


A Mount Everest csúcsát oxigénpalack nélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el 1978-ban. Az első nő 1975-ben jutott fel, ugyanez nőnek oxigénpalack nélkül 13 évvel később sikerült. A hegyet művégtaggal 1998-ban mászták meg először, 2006-ban egy mindkét lábát elvesztett új-zélandi férfi is megtette ugyanezt, az első vak hegymászó 2001-ben jutott fel. Apa és fia 1990 októberében állt először együtt a csúcson, és 2003 májusában ért fel ide az első fekete-afrikai alpinista.


Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996 március végén indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja, a 45 éves Reinhard Wlasich nem bírta az oxigénpalack nélküli terhelést, és május 23-án 8300 méteres magasságon életét vesztette. A táborban társa az erdélyi születésű Erőss Zsolt volt, aki így is magasabbra jutott, mint előtte bármelyik magyar hegymászó. Erőss 13 évesen kezdett el sziklát, majd később hegyet mászni, és az egyetlen magyar "Hópárduc", aki a volt Szovjetuniónak mind az öt 7000 méter feletti csúcsát megmászta, és 1999-ben elérte a Himalája 8126 méter magas Nanga Parbat csúcsát is. Ugyanebben az évben Várkonyi László egy nemzetközi expedíció tagjaként oxigén nélkül a Csomolungma tibeti oldalán 8650 méterig jutott.


2001 októberében két magyar expedíció indult a Mount Everestre, és mindkettő oxigénpalack nélkül akarta meghódítani azt. A Mécs László által vezetett Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció a Tibet felőli északi normál úton, a Klein Dávid vezette Magyar Everest-Lhotse Expedíció kelet felől, a különleges nehézségű szikla- és függőleges jégmászó betétekkel tagolt Kangsung-falon keresztül támadt, de a csúcsra a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egyik csapat sem tudott feljutni. Az utat tragédia is kísérte: 2001. október 17-én Gárdos Sándort, a Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció orvosát egy orkán 7700 méter magasból elsodorta.


2002 márciusában Magyar Mount Everest 2002 expedíció néven közös csapatban, egy nemzetközi expedíció részeként indult öt hegymászó - Várkonyi László, Mezey László, Ács Zoltán, Mécs László és Erőss Zsolt - a nepáli normál útvonalon a csúcs meghódítására oxigénpalack nélkül. Az előjelek ezúttal sem voltak kedvezőek: az expedícióval tartó brit Peter Legate a viharosra forduló időjárásban április 30-án lezuhant, és sérüléseibe belehalt. Erőss Zsolt 2002. május 16-án oxigén nélkül 8700 méterig jutott, majd visszatért az alaptáborba. Mivel itt nem tudott teljesen regenerálódni, másodszor - ő már palackozott oxigénnel - Várkonyi László társaságában vágott neki a csúcskísérletnek. A 33 éves Erőss Zsolt május 25-én, délelőtt fél tizenegykor feljutott a Mount Everest csúcsára, és kitűzte a magyar zászlót. Várkonyi László - aki 2010-ben jéglavina áldozata lett a hegyen - oxigénpalack nélkül 8750 méterig, a Déli csúcsig kapaszkodott fel, ezzel ő lett az oxigénpalack nélküli hegymászás magyar magassági rekordere. A világ tetejét első magyarként meghódító Erőss Zsolt teljesítményéért 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.


2007. május 23-án Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, 2009. május 21-én Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is sikerült a csúcs meghódítása. (A szlovák állampolgárságú, de felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra, és a napokban készül csúcstámadásra szintén oxigén nélkül Klein Dávid.)


Erőss Zsolt 2006 májusában a Himalája 8167 méteres Dhaulagiri, 2007 nyarán a 8068 méter magas Gasherbrum I és a 8047 méter magas Broad Peak, 2008 májusában pedig a 8463 méter magas Makalu csúcsát mászta meg.


Az alpinistát 2010 januárjában a szlovákiai Magas-Tátrában lavinabaleset érte, és térdtől lefelé amputálni kellett jobb lábát. A mászással nem hagyott fel, újonnan kifejlesztett műlábával 2011. május 21-én Gál Lászlóval elérte a Föld negyedik legmagasabb hegycsúcsát, a 8516 méter magas Lhocét. Ezzel a magyarok által meghódított nyolcezres csúcsok száma 11-re nőtt, Erőss Zsolt pedig kilencedik nyolcezres csúcsát mászta meg.


Erőss Zsolt a Magyarok a világ nyolcezresein-sorozat újabb expedíciójának tagjaként idén tavasszal az Annapurna (8091 méter) meghódítására indult. Ez a csúcs a 8611 méter magas K2 és a 8586 méteres Kancsendzönga mellett egyike a három, magyarok által még meg nem hódított nyolcezer méternél magasabb hegynek. A nyolcezresek között a legveszélyesebbnek tartott Annapurna bevétele a rossz időjárás miatt nem sikerült, sőt újabb magyar halálos áldozatot követelt: az expedíció egyik tagját, Horváth Tibort május 5-én lavina sodorta el ereszkedés közben.