Kína Hszincsiang-Ujgur tartományában viszonylagos nyugalom van. A térség a héten véres etnikai összecsapások színtere volt. A kínai hadsereg "megszállta" a terület központját, Urumcsit. Az erőszaknak egyelőre vége, a helyzet azonban feszült.

A péntek fontos nap a muszlimoknak, tisztában van ezzel a kínai vezetés is. A hatóságok tegnap bezáratták az öt legnagyobb mecsetet Urumcsiban a pénteki ima előtt. Attól tartottak, hogy a népesebb ujgur események újabb tüntetéseket, zavargásokat gerjeszthetnek. Volt olyan muszlim imahely, amely dacolt a hatóságokkal, és beengedte a bejáratánál összegyűlt több százfős tömeget. Kifelé jövet azonban már a kínai hadsereg páncélosai és katonák sorfala fogadta az ujgurokat.

Az utcákat megszállta a kínai hadsereg, Lhásza után most Urumcsi lett "tiltott város". Az utcákon felfegyverzett katonák, páncélozott járművek járőröznek, hogy megakadályozzák az újabb etnikai összecsapások kirobbanását.

Urumcsiban a héten esett egymásnak az ujgur és a han lakosság. A zavargások az elmúlt két évtized legsúlyosabb utcai összecsapásaihoz, etnikai feszültségéhez vezetett Kínában. Hu Csin-tao kínai államfő megszakította olaszországi útját a G8-csúcson, és hazatért, hogy "kezelje" a válságot. A halálos áldozatok száma 156, több mint ezren sebesültek meg, s csaknem másfél ezer embert tartóztattak le, hurcoltak el a rendőrök.

"Aki gyilkosságban vett részt, kivégezzük" – jelentette ki a Kínai Kommunista Párt helyi vezetője, Li Cse. Meng Csian-csu, Kína legfőbb rendőri vezetője szerint a felbujtók a "lehető legsúlyosabb" büntetést kapják, a provokátorokat és a zavargásokban részt vevőket pedig "átnevelésre" küldik.

A zavargások kirobbanásának oka sokrétű, de elsősorban az elmúlt évtizedek kínai nemzetiségi politikájának az eredménye. A betelepítések miatt a hanok száma elérte az őslakos ujgurok lélekszámát, a gazdasági fejlődés elsősorban nekik kedvez, az ujgurok politikai és gazdasági téren is másodrendű állampolgároknak számítanak.

A mostani hszincsiangi események és annak kiváltó okai kísértetiesen hasonlítanak a tavaly márciusi tibeti zavargásokra. A feszültség Tibetben azóta is megmaradt, s várhatón Urumcsiban sem szűnik meg egyik napról a másikra.

Szokásos földrengés zavargások után

Nyilván a nemzetiségi problémák és a tektonikai mozgások távolabb állnak egymástól, mint a két Kína (mármint a "nagy" Kína, és a "kicsi" Tajvan) politikai berendezkedése, mégis sokan vélnek felfedezni valamilyen "összefüggést" az eseményekben. Tavaly a lhászai zavargások elfojtása után májusban mozdult meg a föld Szecsuan tartományban. A pusztító erejű földrengés csaknem kilencvenezer embert ölt meg, városokat törölt le a térképről, milliók váltak otthontalanná. Most a hszincsiangi "rendteremtést" követően sújtott le a természet. Az ország délnyugati részén, Jünnan tartományban egy közepes erejű földrengésben egy ember meghalt, sokan megsérültek, csaknem húszezer ház dőlt romba. A földmozgást kilenc utórengés követte. Tavaly a babonás tibetiek "égi jelnek" mondták a földmozgást, s bizonyos, hogy most sem kell sokat várni a hasonló értelmezésekre. Kérdés, hogy a nem kevésbé babonás kínaiak mit gondolnak a földi és a föld alatti világ közös dolgairól.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: