Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

TibetPress interjú BÁH igazgatóval és Helsinki Bizottság ügyvéddel

2009. június 9./TibetPress

Az alábbi interjúkat a TibetPress készítette 2009 májusában dr. Ördög Istvánnal a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatójával, valamint dr. Győző Gáborral, a Helsinki Bizottság emberi jogokat védő szervezet ügyvédjével, aki a három tibeti menekült jogi képviselője.

 

TibetPress:  Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a BAH-nak a menekültügy kérdésköréből, és mennyire integrálódik a menekültügy helyzete az Európai Unió gyakorlatához?

dr. Ördög: 2008. január 1-jével lépett hatályba az új menedékjogi törvény, mely teljes mértékben harmonizálásra került a releváns Európai Uniós irányelvekkel. Általánosságban elmondható, hogy a magyar jogalkotás sokszor élt azzal a lehetőséggel, hogy a szigorú irányelvi szabályozás helyett, a menedékkérőkre és a nemzetközi védelemben részesített külföldiekre vonatkozóan kedvezőbb nemzeti szabályozást vezetett be. Európai szinten a jelenlegi magyar szabályozás - humanitárius szempontból - az elsők között van. Uniós szinten távlati célként került meghatározásra az úgynevezett Közös Európai Menekültügyi Rendszer, mely (pl. közös képzések tartásával, közös ország-információs adatbázis felállításával) elősegítené, hogy uniós szinten egységes színvonalú, megalapozott döntések szülessenek.

TibetPress: Mi a magyarországi menekültügy - ha lehet így fogalmazni - filozófiája és általában nem jár-e beláthatatlan következményekkel a menekült áradat? 

dr. Ördög: Magyarország először, mint menekülteket kibocsátó ország írta be magát Európa történetébe, 200.000 magyar hagyta el az országot az '56-os forradalom kitörését követően. 1989 óta fogadunk menekülteket a Genfi Egyezménnyel összhangban. A tevékenység, melyet a menedékjogi szakterület folytat humanitárius jellegű ugyan de nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyben olyan kötelezettségeken alapul melyeket Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt. A magyar menekültügyi rendszer a dél-szláv háborúk elől menekülő több tízezres menekülthullámot, azaz tömeges beáramlást is kezelt, a területen dolgozó szakemberek magasan képzettek és felkészültek. Jelenleg igen magas a befogadó intézményekben elhelyezett menedékkérők száma, mely komoly kihívást jelent, európai viszonylatban azonban ez egyelőre nem jelent extrém migrációs nyomást (uniós tagállamok lakosság - arányokhoz viszonyítva)

TibetPress: A magyarországi menekültügyi helyzetet és megoldásokat, vagyis döntéseket mennyire befolyásolják a bel és külpolitika elvárások, valamint fiskális lehetőségek?

dr. Ördög: A menedékkérelmekről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt, mint menekültügyi hatóság, a döntéseket a Fővárosi Bíróság előtt lehet megtámadni. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer felállítása (várhatóan 2012-ig) esetén is a tagállamok szuverenitása megmarad az egyedi döntéseket illetően. Több olyan EU-s vezetői / szakértői fórum működik jelenleg, mely az egységes európai döntéshozatalt hivatott elősegíteni. Nincsen sem bel- sem külpolitikai nyomásgyakorlás / beavatkozás a döntéshozatalba. A tárgyi ügyekben a független és objektív ország-információs források alapján kerül megítélésre egy adott származási ország biztonságossága. A költségvetési keretek között különféle költségtakarékossági intézkedéseket vezettünk be, a menekültügyi döntések eredményét értelemszerűen nem befolyásolhatják megszorítások. Financiális indokokkal nem lehet alátámasztani szigorítást, ennek garanciáját a Fővárosi Bírósági, ügyészségi kontroll valamint a civil szervezetekkel való együttműködés jelenti.

 

TibetPress: A menekültügyek kezelését miből finanszírozza a magyar állam?

dr. Ördög: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal önálló költségvetési szervként szerepel a költségvetési törvényben. Az állami források mellett sok pályázatot nyújtunk be különféle alapokhoz, melyből milliárdos nagyságrendű összeg származik. Ennek döntő hányadát menekült ellátási költségekre és integrációra fordítjuk.

 

TibetPress: A Magyarországon tartózkodó tibeti menekültek helyzetével alapítványunk is sokat fogalakozott. Minden körülményt ismerve, hogyan lehetséges, hogy ez a pár tibeti nem jogosult nem hogy menekült státuszra, de még oltalmazott státuszra sem? Tibetben, a kínai hatóságok több mint ötven éve nemzetközi fórumok előtt bizonyítottan, súlyosan megsértik az emberi jogokat. Tulajdonképpen mit kellene nekik bizonyítani, ahhoz, hogy menekültek legyenek?

dr. Ördög: Természetesen a Hivatal konkrét ügyekben nem ad tájékoztatást a sajtónak, ugyanakkor általános jelleggel megállapítható, hogy a menedékkérelmek elutasításának döntő oka a személyes fenyegetettség hiánya, illetőleg a nem kellően valószínűsített menekülési történet. A menekültkénti elismerés szigorú jogszabályi feltételekhez kötött, ettől eltérni nem lehet. Statisztikáink tanúsága szerint menekültként illetve oltalmazottkénti elismerésben elsősorban válságövezetekből érkező külföldiek részesülnek (irakiak, szomáliaiak, afgánok). Ez a trend egyébiránt összhangban van az Európai Uniós folyamatokkal. Amennyiben valaki nem ért egyet a döntésünkkel, a bírósági jogorvoslat lehetősége nyitva áll előtte.

TibetPress: A tibeti menekültek jelenlegi humanitárius státusza az érintetteket lehetetlen helyzetbe hozta és az ország általános szociális helyzetét is tovább rontja. Miért vállal egy nem igazán jó helyzetben lévő ország olyan terheket, amiket nem tud teljesíteni? 

dr. Ördög: A tibeti menedékkérők befogadotti státuszban részesültek, mely egyfajta ideiglenes védelem biztosítását jelenti. Ehhez a státuszhoz, melyet az idegenrendészeti hatóság évente felülvizsgál, különböző jogosultságok fűződnek: a külföldiekkel azonos feltételek és szabályok szerint szabadon vállalhatnak munkát, gyermekeik iskolába járhatnak és nemzeti útiokmányuk valamint tartózkodási engedélyük birtokában utazásra is jogosultak. A korábbiakban elmondottak szerint a menekültügyi intézményrendszer fenntartása humanitárius hagyományokon és szolidaritáson alapul, ugyanakkor egyben nemzetközi kötelezettségvállalás is. A magyar befogadási rendszer által nyújtott szolgáltatások európai színvonalúak!

 

 



TST: Miben látja ügyvéd úr a magyarországi menekült politika irányvonalait és nehézségeit? Véleménye szerint a legfelsőbb politika befolyásolja-e a menekült ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket?
Győző Gábor: Erre a kérdésre - annak általánossága okán - nehéz egyértelmű (és szakmai) választ adni. Azt hiszem, annyit azért tudok mondani, hogy egyrészt a viszonylag új menedékjogi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezése tárgyában még nem kiforrott a gyakorlat, másrészt pedig azt, hogy a menekültügyi hatóságnak nagy problémát okoz az ellátási rendszer túlterheltsége, az ellátásra jogosultak teljes körének finanszírozása.

TST: Mi a három menekült státusz közötti különbség és mennyire következetes a differenciált státusz adás?
Győző Gábor
: A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. tv. a következő státuszokat ismeri, és ezeket most megpróbálom összefoglalni:

- Menekült-státusz: ez a Genfi Egyezményben meghatározott "klasszikus" státusz; az a menekült, aki  az állami szervek vagy nem állami üldözők általi üldözés veszélye fenyegetne a származási országában az oda történő visszaküldése esetén (utóbbi esetben természetesen feltétel az is, hogy az állami szervek ne legyenek képesek/hajlandóak védelmet nyújtani), és ez az üldözés meghatározott okok (faji,  nemzetiségi hovatartozása, vallása, politikai meggyőződése vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása) miatt történne. (Természetesen van még egy csomó feltétel, pl. belső védelmi alternatíva hiánya, stb., de talán a fentiek a leglényegesebbek). Fontos, hogy ehhez a státuszhoz - pontosan azért, mert a fent meghatározott okok miatt kell fenyegetnie az üldözésnek - szükséges némi személyre szabottság, de természetesen nem olyan mértékű, hogy például tudnak a hatóságok konkrétan az adott személyről, és ha leszáll a gépe, akkor rögtön elviszik.

- Oltalmazott-státusz: ez egy uniós jogszabályra épül, és a Kvalifikációs Irányelv átültetési kötelezettsége miatt került a magyar menedékjogba. Ez az irányelv ugyanis létrehozta az úgynevezett kiegészítő védelem intézményét, amire akkor jogosult a kérelmező, ha nem menekült, de a származási országában halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, vagy a polgári személy életét vagy testi épségét nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak folytán érné súlyos fenyegetettség.  A súlyos sérelemnek az utóbbi kategóriája speciális, és kifejezetten a háború/polgárháború sújtotta országok polgári lakosságának hivatott védelmet nyújtani; legutóbb az Európai Közösségek Bírósága is úgy értelmezte ezt a fogalmat, hogy a fegyveres konfliktus során alkalmazott erőszaknak kitettség önmagában megalapozza az ilyen védelmi jogosultságot.  A két előbbi kategória pedig gyakorlatilag az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének átültetése, amely mindezek "elkövetését" tiltja, amelybe természetesen beleértendő az is, hogy nem lehet valakit visszaküldeni olyan országba, ahol ilyennek lenne kitéve. Természetesen, ezekben a kategóriákban is kell, hogy legyen valamelyest személyhez kötött fenyegetettség, hiszen a Strasbourgi Bíróság is csak akkor állapítja meg a fenti cikk megsértését, ha valós volt a veszélye a fenti cselekmények bekövetkeztének. Magyarán az oltalmazott-státuszhoz is az üldözéshez hasonló súlyosságú cselekményeknek kitettség szükséges, ám egyrészt a menekülthöz képest nincs annyira meghatározva, hogy milyen okból kell, hogy fenyegessen az üldözés (a halálbüntetésnél, illetve az embertelen bánásmódnál egyáltalán nem releváns, hogy miért történne, a harmadik esetnél pedig értelemszerűen "csak" a háborús/polgárháborús állapot léte szükséges).  A BÁH viszont ezt a kérdést úgy értelmezi, hogy ugyanolyan szorosabb kapcsolatnak kell fennállnia, mint a menekültnél, azaz az oltalmazott szerintük gyakorlatilag olyan menekült, akinél van valami konkrét ok, de ez az ok nem a Genfi Egyezményben felsorolt okok közül való.
- Befogadott-státusz (pontosabban a visszaküldés tilalmának megállapítása) pedig ugyanúgy a halálbüntetés, illetve az embertelen (stb.) bánásmód veszélyére alapul. A BÁH értelmezése szerint ezt kell adni akkor, ha az embertelen bánásmód veszélye "általános", nem a kérelmező személyéhez köthető. A mi értelmezésünk szerint a befogadott-státusz úgynevezett végső védőháló akkor, ha a menekültkénti vagy oltalmazott-státusz elismerésből kifejezett kizáró okok (pl. emberiség ellenes bűncselekmény elkövetése) miatt vannak kizárva, nem lehet az "általános" fenyegetettségre hivatkozni, hiszen ez nem vezethető le az EJEE 3. cikkéből, márpedig mind a befogadott, mind az ilyen okból oltalmazott esetében ezt kell figyelembe venni.

Ez az értelmezési rendszer a BÁH részéről az utóbbi időkig – különböző ügyekben kifejtett érveléseken keresztül - alakult ki, az, hogy mennyire konzisztens ehhez képest a döntéshozatal, már más kérdés: nem teljesen következetes a döntéshozatal, bár az is igaz, hogy akiket a súlyos sérelem első két kategóriája (tehát nem a háborús/polgárháborús helyzet) alá lehet vonni, azokra a befogadott-státuszt állapítja meg.

TST: A magyarországi tibeti menekültek a leggyengébb fokozatú státuszban vannak, pedig ismerve a tényeket menekült státuszban kellene lenniük, Mi ennek az anomáliának a legfőbb ok?
Győző Gábor:
Az, hogy a tibetiek nem menekült-státuszt kaptak, egyértelműen hibás jogértelmezés eredménye. A BÁH valószínűleg azt a speciális helyzetet nem látja át, hogy Kínában főszabály szerint minden tibeti elnyomás alatt él, akár pusztán a tibeti léte miatt, akár (még emellett) a vallásgyakorlása vagy politikai véleménynyilvánítása miatt, amely okok egyértelműen a Genfi Egyezmény hatálya alá vonhatóak. Az pedig, hogy egy teljes országot/népcsoportot tartanak (több okból is) elnyomás/üldözés alatt, nem releváns a menekültkénti elismerés szempontjából, hiszen nem az üldözött csoport mérete dönti el, hogy az adott csoporthoz tartozók üldözés veszélyének lennének-e/vannak kitéve.

Azt gondolom, hogy probléma volt, hogy az általunk jelenleg képviselt ügyfelek az alaphatározatuk meghozatalát követően nem fordultak bírósághoz, csak most, a befogadott-státuszuk hivatalos felülvizsgálata során. Ez a jelenlegi eljárásban elvileg nem jelentene problémát, mert a BÁH-nak ugyanúgy vizsgálnia kellett a menekültkénti elismerésre jogosultságot, és nincs olyan korlátozás a törvényben, hogy csak a korábbi határozatot követően felmerült új körülményeket vagy bizonyítékokat lehet vizsgálni, de a gyakorlat alapján úgy látszik, hogy a menekültkénti elismerés valódi újraértékelésére kisebb hangsúlyt fektettek, mint az oltalmazottkénti elismerés lehetőségére.

TST: A mostani bírósági tárgyalás-sorozat a menekültek szempontjából mennyire kecsegtet eredménnyel a menekült-státusz megszerzése tekintetében?
Győző Gábor
: A múlt heti tárgyalás alapján az eredmény nehezen jósolható meg. Reméljük, hogy a bíróság a mi jogértelmezésünket fogadja el az oltalmazott-státusz elismerés tekintetében, illetve figyelemmel lesz arra is, hogy ezekben az esetekben a menekültkénti elismerés is igencsak indokolt lenne.

TST: Az interjúk elkészülte után hozta meg döntését a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma Tsevang Cering Namgyal tibeti menekült ügyében, aki 2009. június 8.-án menekült státuszt kapott.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb