Tibetiek tartanak attól, hogy a kínaiak beavatkoznak a Dalai Láma utódlásába

2010. március 6./Reuters/The New York Times/WTN/TibetPress

2010. március 4./Kína, Tongren
A tibetiek számára, akik a Dalai Láma szülőhelyéhez közel élnek, nagyon fontossá vált a kérdés, ki örökli a korosodó szellemi vezető helyét, halála után.

A legrémisztőbb lehetőségnek az tűnik számukra, hogy a pekingi ateista kommunista kormányzat egyszerűen kinevez valakit, a tradíció és a vallási előírások látszólagos betartásával. A kevés bizonyosság egyike az, hogy a jelenlegi Dalai Láma halála komoly bonyodalmakat okoz majd Tibetben és a tengerentúlon.

A több tibeti erőszakos reakcióktól fél a most Tibeti Autonóm Régiónak hívott és a körülötte lévő, nagy létszámú tibeti lakossággal rendelkező régiókban, - mint Csinghai, Gansu és Szecsuan – ha Peking  önhatalmúan nevezi ki a következő Dalai Lámát. Hasonló már történt korábban.

Kína egy másik inkarnációt választott a X. Pancsen Láma örököseként, röviddel azután, hogy a Dalai Láma 1995-ben bejelentette, hogy jóváhagyja a megtalált Pancsen Láma személyét.

"Úgy gondoljuk, Kína megpróbálja a saját Dalai Láma jelöltjét beiktatni, ahogy azt a Pancsen Lámával tette” - mondta az aszály sújtotta északnyugati Qinghai tartomány Tongren tibeti régiójában  élő szerzetes Jigme.

„Ha ez történik, tiltakozni fogunk,” - tette hozzá, a fagyos levegőbe csapva, majd így folytatta -  „az emberek nagyon boldogtalanok lesznek. Ez egy vallási döntés. Nem szabad politikai alapon választani."

Az erőszak fenyegetése nagyon is valós.
2008 márciusában kínai ellenes zavargások során, ahelyi hatóságok véleménye szerint is legkevesebb tizenkilenc embert öltek meg Lhászában. Tibet-szimpatizáns csoportok szerint az ezt követő megtorlás során több százan is meghalhattak Tibetben.

A Peking által kinevezett Pancsen Lámát a legtöbb tibeti elutasítja, mint hamis lámát. A Dalai Láma által elismert Pancsen Láma holléte egyike Kína legszigorúbban őrzött titkainak. A múltban Kína határozottan állította, a Pancsen Láma biztonságban van, de nem akar a nyilvánosság elé állni.

"Nem fogjuk elfogadni a kormányzat által választott Dalai Lámát" - mondta egy másik qinghai tibeti, aki Jokharként mutatkozott be.  „Nézze meg mi történt, mikor kinevezték a a saját Pancsen Lámájukat. Azt sem fogadjuk el, és nem is fogjuk elfogadni soha."

A XIV. Dalai Láma 1935-ben született Lhamo Thondup néven egy csinghai, (tib. Amdo) földműves család gyermekeként, két éves korában ismerték fel benne a Dalai Láma reinkarnációját. 1959-ben Indiába menekült a kínai kommunista uralom ellen kitört sikertelen felkelés leverése  után.

Hollywoodi támogatók
A Dalai Láma, más néven a Bölcsesség Óceánja támogatókat szerzett Nyugaton is, köztük hollywoodi hírességeket, akik Mahatma Gandhi és Martin Luther King mellett őt is a béke és erőszakmentesség szimbolikus alakjai közé sorolják.

Kína kommunista urai viszont politikai problémaként tekintenek rá és álszentnek tartják szerintük „emberi arca egy szörnyeteg szívét leplezi”.  Azt állítják erőszakot szít és szeparatista. A Dalai Láma mindkét vádat tagadja, rámutatva, hogy ő csak valódi autonómiát szeretne Tibet számára. Kína számára a következő Dalai Láma személye komoly politikai kérdés. Peking úgy tűnik, nem enged pozícióba senkit, akit nem tud irányítani.

Múlt évben egy kínai vezető rámutatott, hogy a központi kormányzatnak el kell ismernie a Dalai Láma reinkarnációját és nem fognak elismerni egy jelöltet sem, akit korábban nem hagytak jóvá.

„Kína céljait megnézve fel sem merült még csak a halvány lehetősége másnak, mint annak, hogy Kína saját jelöltjét nevezi ki”  - mondta Robbie Barnett a Columbia Egyetem Tibet szakértője New Yorkban. A Dalai Láma öröklésének kérdése égető kérdéssé vált, a Nobel-békedíjat elnyerő Dalai Láma egészségének romlását látva, mióta kórházi kezeléseiről hallunk, becsípődött idegek, hastáji bántalmak, vagy éppen epekőműtéte kapcsán. Ő maga azt sugallta, utódját talán nem a Kína által ellenőrzött területen kell keresni, esetleg maguk a tibetiek tarthatnának szavazást róla, fenn akarnak-e tartani egy intézményt, amely akkora befolyást juttat Tibetben  egy szerzetesnek vallási és világi ügyekben egyaránt.

„Biztosan ketten lesznek” - mondta Khedroo Thondup a tibeti emigráns parlament tagja a Reutersnek az utódlással kapcsolatos kérdésre válaszolva.

„Azon múlik, ki lesz hatalmon Pekingben. Ha a jelenleg is hatalmon lévők, akkor mindent megtesznek saját jelöltjük elfogadtatásáért” - tette még hozzá a Dalai Láma unkaöccse.

A kínai tisztviselők kitérően válaszolnak az utódlással kapcsolatban feltett egyenes kérdésekre. „Kínában nem szokás kérdezni, mikor várható egy idős ember halála” - mondta Zsu Weiqin a kommunista párt tibeti és más etnikai kisebbségek ügyeiért felelős miniszterhelyettes egy sajtótájékoztatón a múlt hónapban. A Dalai Láma egyszer találkozott Mao elnökkel. Reméljük hosszú élete lesz, így még életében meg tudja oldani utódlását”  - tette még hozzá. Hivatalos körökben a Dalai Láma halálakor várható bizonytalanság miatt is aggódnak.

Egy Pekingből irányított társaság, a Kínai Tibet Tanulmányok Központja által felügyelt, tavaly kiadott könyv, mely az élő Buddhák örökösödésének történetével foglalkozik, figyelmeztet is erre a lehetőségre. „Az élő Buddhák reinkarnációs folyamata csak a történelem során kialakult módszerek alkalmazása segítségével lehet zökkenőmentes, minden más esetben zavarokkal és káosszal jár,” - írták a szerzők, név szerint Csen Qingying és Csen Lijian.

A képviselet nehézségei miatti aggodalmak
Ha a Dalai Láma még csak gyerek, a tibetieknek hosszú évekig nehezebb lesz hallatni a hangjukat a világban.

„Az amerikai elnök vendégül lát majd egy gyereket hogy játsszon vele?” - tette fel a kérdést egy nyugati diplomata.

Többen az emigrációban élő tibetiek fiatalabb generációjához tartozó vezetőiben látják a tibeti ügy új szószólóit a Dalai Láma utáni időkben. „Vannak fiatal vezetőitek, mint a Karmapa, akik jó nevelést kaptak és már most egyre több felelősségteljes feladatot vállalnak” - mondta Kate Saunders a Nemzetközi Kampány Tibetért (International Campaign for Tibet) nevű szervezettől, utalva ezzel a Karmapa Lámára, a tibeti buddhizmus harmadik legfontosabb tisztségének jelenlegi betöltőjére, aki 2000-ben menekült Indiába.

„Vannak olyanok a tibetiek között, akik nagyon hozzáértőek és tehetségesek és a Dalai Lámától tanultak. Ez nagy reményekre jogosíthatja a tibetieket,” - tette hozzá.
Ben Blanchard
The New York Times
Hozzáadott beszámolók: Ralph Jennings
Taipeji szerkesztő: Benjamin Kang Lim és Megan Goldin