Tibeti szerzetesek menekülése Kínából/Tibetan Monks Tell Tale of Escape From China
2009. június 23./Dharamszala/The New York Times/TibetPress
2009 június 20. Tibetan Monks Tell Tale of Escape From China Lobsang Gyatso és tibeti
szerzetestársai az alkalmas pillanatot várták a Észak-Nyugat Kína kopár hegyei
között elhelyezkedő kolostoruk udvarán sétálva. Ez pillanat most eljött.Amikor egy húsz külföldi és kínai
újságíróból álló csoport kiszállt kocsijából, a szerzetesek zászlókat bontottak
ki, amelyeket előzőleg karmazsinvörös köpenyük ráncai közt rejtettek el, és
magasba tartották Tibet zászlaját.,,Nincsenek emberi jogaink.''
mondta egy öreg szerzetes kínaiul. A vakmerő 2008 áprilisi tiltakozást az
újságírók a világ minden pontján leközölték, megmutatva a tibeti ellenállás
drámai arcát. Kínai hivatalnokok vitték az újságírókat a Xiahe városban fekvő
Labrang Kolostorba, hogy megmutassák, az előző hónapok széles körű felkelései
ellenére a tibetiek elégedettek a kínai uralommal. Az összesen tizenöt dühös
szerzetes azonban ellentmondott a hivatalos beszámolónak. ,,Ha mi, szerzetesek, nem ragadjuk meg az
alkalmat, hogy kimutassuk érzéseinket, amelyek egyébként az összes tibeti
szerzetes érzései, akkor elszalasztottuk volna annak az esélyét, hogy elmondjuk
a világnak az igazat.''mondja Lobszang(24), egy kis kecskeszakállas, zömök ember, aki jelenleg Indiában él és
a tibeti szokásnak megfelelően a keresztnevét használja. Az újságírók aznap délután később elhagyták
a terepet, anélkül, hogy megtudták volna a tiltakozók nevét és későbbi sorsát.
Lobszang elmondása szerint sokakat őrizetbe vettek és megvertek. Így kezdődött a
kínai hatóságok elöli menekülés keserves éve az ő és másik két szerzetes
számára, amely csak a múlt hónapban ért véget, amikor elérkeztek abba a
himalájai városba, ahol a Dalai Láma is tölti száműzetését. Ebben az évben a szerzetesek elszöktek a
kolostorból, hegyek között utaztak, nomádok sátraiban aludtak, magaslati
vonattal szöktek be Lhászába, és egy tomboló folyón átkelve jutottak el
Nepálba. Csak itt, egy menekülttáborban tudták
elmesélni egy riporternek, ezzel némileg rávilágítva arra a mélyen gyökerező
haragra, amely tavaly az elmúlt néhány évtized legnagyobb felkelését
robbantotta ki Tibetben. A kínai hatóságok szerint a felkelést a
Dalai Láma, Tibet vallási vezetője szervezte. A labrangi szerzetes szerint
azonban a kemény kínai politika gyújtotta meg a felkelés lángját, különösen a
buddhista vallásgyakorlás korlátozása.,,A barátaim és én saját magunk döntöttünk
úgy, hogy tiltakozunk.'' mondta Lobszang. ,,Az emberi jogok megsértése és Kína
Tibetben folytatott politikája miatt tiltakoztunk. Ugyanis nem tűrhettük ezt
tovább.'' ,,Azért csatlakoztam a tiltakozáshoz, hogy
megmentsem a buddhizmust, amit a kínai politika veszélyeztet. Azt akarom, hogy a
Dalai Láma visszatérjen Tibetbe, de még csak azt sem engedik, hogy kirakjuk a
képét.''A Labrang Kolostor a vallási tanulmányok
legfontosabb központja Tibetben, fehér falú szerzetesi cellák és XVIII.
században épült templomok labirintusa. A tavalyi tiltakozások előtt 500
szerzetes élt ott. A határtartomány Amdóban, ahol tibetiek, hui muszlimok és
han kínaiak élnek együtt, a kínai hatóságok hagyományosan kevésbé szigorúak,
mint Tibet központi részében.De a Kommunista Párt még ott is kemény
kézzel ellenőrzés alatt tartja a vallásgyakorlást, állítja a három szerzetes, és
még kettő, akik szintén velük menekültek Dharamszalába. A kormány korlátozza a szerzetesek számát.
Megakadályozzák a Dalai Láma tiszteletére rendezett ünnepségeket. Amikor néhány
évvel ezelőtt a kínaiak által kijelölt Pancsen Láma meglátogatta a kolostort, a
szerzeteseknek házon belül kellett maradniuk, hogy megelőzzék a zavargásokat.Amikor tavaly március 10-én Lhászában,
Tibet fővárosában a szerzetesek békés tiltakozást szerveztek, ennek hírei
gyorsan eljutott Labrangba.Xiahében szerzetesek és világiak ezrei
masíroztak kormányhivatalok elé és a Dalai Láma visszatérését követelték.
Néhány tiltakozó behatolt az épületekbe és kövekkel dobálta meg a rendőröket. Ezután szigorú ellenőrzésnek vetették alá a
kolostort. Kijárási tilalmat rendeltek el. Minden éjszaka számos szerzetest
tartóztattak le. A kolostor elkezdett kiürülni.,,Sok szerzetes hazament vidékre.'' mondta
Jamyang Jinpa (24).Minden nap órákig tartó hazafias oktatást
tartottak, amelynek keretében a szerzeteseket arra kényszerítették, hogy a
Dalai Lámát becsmérlő szövegeket olvassanak fel, és fogadjanak hűséget a
Kínai Kommunista Pártnak.,,Mint buddhista szerzetesnek, aki hisz a
Dalai Lámában, elviselhetetlen fájdalom volt ezt olvasni.'' mondta Lobszang. Április 8.-án éjjelén néhány szerzetes azt
hallotta, hogy a következő nap külföldi újságírók érkeznek Labrangba.,,Mindannyian abbahagytuk, amit csináltunk,
és megterveztük a tiltakozást.''meséli Jamyang.Fél tucat szerzetes elővett egy tibeti
zászlót, három fehér zászlóra pedig szlogeneket írtak. ,,Nincs
szólásszabadság.'' áll az egyiken. A zászló hátoldalára leírták a
végrendeletüket, mert úgy gondolták, jó esély van rá, hogy a kínai hatóságok
akár meg is ölik őket.Amikor másnap reggel bementek a főtemplomban,
meglepő látvány fogadta őket: emberek százai nyüzsögtek a kinti udvaron. A
legtöbbjük kínai civil ruhás rendőr volt.,,Tudtuk, hogy jönnek az újságírók.''
mondta Jamyang. ,,Úgy tettünk, mintha a templomot akarnánk megnézni.'' Amikor az újságírók és kormányzati kísérőik
kiszálltak kocsijaikból, a szerzetesek keresztülrohantak a téren, kibontva
zászlóikat. Számos szerzetes szertartásos fehér kendőt terített az újságírók
nyakába, néhány szót váltottak kínaiul.,,A kínai civil ruhások lefényképeztek
minket, de nem mertek megállítani az újságírók előtt.'' mondta Jamyang.Azon az éjszakán biztonságiak kutatták át
azon szerzetesek celláit, akik részt vettek a tiltakozásban, de a szerzetesek
máshol rejtőztek el. A következő éjjel Jamyang kiszökött a hegyekbe és
elkezdett lefele sétálni.,,A tiltakozás után úgy éreztem, bármelyik
pillanatban letartóztathatnak.'' mondta.Jamyang az első két hónapot úgy töltötte,
hogy házon kívül aludt, néha árkokban húzta meg magát. Nem viselte többé vörös
ruháját és elkezdte növeszteni a haját. Nyáron felment a magasan fekvő legelőkig
és a nomádok sátraiban aludt.,,Néha azt álmodtam, hogy lelőnek és
meghalok.'' - mondja.
Két másik szerzetes, Lobszang és Jigme
Gyatso szintén elmenekült a kolostorból, a Jamyang menekülése utáni napokban.
Távol maradtak egymástól. Körülbelül egy év rejtőzködés után a szerzetesek
megtudták, hogy Lhászában van egy vezető, aki Nepálba csempészné őket.Hamis személyi igazolványt használva
utaztak az új magaslati vonaton Lhászába. A vezető aztán a nepáli
határállomásig csempészte őket, ahol fatörzsön úszva keltek át a folyón. A tiltakozásban részt vett tizenöt
szerzetesből összesen három menekült Indiába. Ez érzékelteti, mennyire
megszigorította Kína az ellenőrzést Tibet felett. A menekülttáborba évente
2500-3000 tibeti érkezik, de ez a szám tavaly 550-re csökkent. Ez év május
végéig csak 176 menekült érkezett, közölte Ngawang Norbu, a tábor igazgatója.A szerzetesek azt mondják, nem bánták meg a
tiltakozást- nem volt ugyanis más útja, hogy kimutassák valódi érzéseiket a
kínai uralom iránt.,,Hiányoznak a barátaim és a családom
Tibetben, de próbálom magamba fojtani érzéseimet.'' mondja Jamyang.
,,Pillanatnyilag nem térhetek vissza Tibetbe, és nem tudom, mit hoz a jövő.'' Edward Wong videó: videó: