Tibeti emigránsok tüntettek Újdelhiben a tibeti vasút üzembe helyezése ellen

2006. június 26./MTI/TibetPress

Mintegy ötven tibeti menekült tüntetést rendezett hétfőn Újdelhiben Kína ottani nagykövetsége előtt, a kínai törzsterületet a tibeti "fővárossal", Lhászával összekötő vasútvonal teljes kiépítése és közelgő üzembe helyezése ellen tiltakozva.A tüntetők Kína-ellenes jelszavakat kiabáltak, és festékszóró palackokból "Szabadságot Tibetnek" feliratokat mázoltak a nagykövetséget övező kőkerítésre. Az indiai rendőrség kivezényelt alakulatai megvertek és őrizetbe vettek néhány tüntetőt, mert - a kőkerítésre felkapaszkodva - megpróbáltak bejutni a diplomáciai képviselet területére.

Kína nagy vívmányként értékeli a világ e legmagasabban húzódó
vasútvonalának, a Csinghaj-Tibet (Qinghai-Xizang) vasútvonalnak a
kiépítését. Peking nem győzi hangsúlyozni, milyen rendkívüli műszaki
nehézségeket kellett leküzdeni a nehéz és veszélyes hegyi terepen,
és milyen hatalmas anyagi terheket kellett vállalnia Tibet
fejlesztése érdekében. A pekingi vezetők és a hivatalos kínai média
szerint a vasútvonal új távlatokat nyit meg az elmaradott tibeti
régió gazdasági fellendülése előtt. Egyes tibeti erők azonban élesen
ellenezték a vasútépítést, és most ellenzik az üzembe helyezést,
mert attól tartanak, hogy a kínai etnikum már amúgy is nagy ütemben
folyó betelepülése még inkább felgyorsul, s Peking megerősíti
politikai ellenőrzését az ország e nyugtalan himalájai térsége
fölött.

Mintegy 120 ezer tibeti követte emigrációjába a dalai lámát,
amikor a himalájai terület legfőbb buddhista vezetője 1959-ben
elmenekült Tibetből, és emigráns kormányt alakított az észak-indiai
Dharmszalában. India korábban lelkes támogatója volt Tibet
függetlenné válásának, ám amióta számottevően javultak kapcsolatai
Kínával, rossz néven veszi, ha a területén élő tibeti emigránsok
"túl vehemensen" tiltakoznak egyes kínai intézkedések ellen.

A vasútvonal, amely ellen tiltakoztak, a legelső Tibet
területén. Az idén adták át a Csinghaj tartomány közepén fekvő
Golmud és a tibeti székváros, Lhásza közötti 1080 kilométernyi
szakaszt. Építése 2001 júniusában kezdődött, 2005 októberében
fejeződött be. A jelzőberendezések felszerelése és a
pályaellenőrzések sorozata ez év májusában ért véget. A kitűzött
ütemterv szerint július elsején kell útjára indítani az első
próbajáratot, a tibeti emigránsok nyilván ehhez időzítették újdelhi
tüntetésüket.

A Golmud-Lhásza vasút a világ legmagasabban húzódó vasútvonala.
Az 1080 kilométeres vaspályából 960 kilométernyi szakasz a
tengerszint feletti négyezer méteres magasság fölött épült meg, több
mint felerészben állandóan fagyott altalajon. A pálya legmagasabb
szakaszán, a Tanggula hágónál 5072 méterrel a tengerszint felett
futnak a sínek. Rengeteg alagutat kellett kialakítani, ezek java
része négyezer méteres magasság felett épült - a leghosszabb, a 3345
méter hosszú Jangpacsing (Yangbajing) alagút 4264 méteres
tengerszint feletti magasságban.

Az új szakasz kapcsolódik a Golmudtól Csinghaj tartomány
székhelyéig, Hszininig vezető, már 1984-ben átadott vasútvonalhoz.
Hszininből már el lehet jutni vasúton Kína szinte bármely részébe. A
tervek szerint közvetlen járatokat is indítanak Lhászába olyan kínai
metropolisokból, mint Peking, Sanghaj, Kanton és Csengtu.