Tibeti agyafúrtak

2011. május 3./barikad.hu/TibetPress

A Világ tetején már legalább ötezer éve ismerték az agysebészeti eljárásokat, csakúgy, mint más ősi kultúrában. Most egy ősi szent iratban, a 2900 éves a tibeti nyelvű buddhista kánonban, a Tripitakában találtak erre újabb bizonyítékot.

 
A buddhista kánon részletei

Tripitaka, a Hármaskosár a buddhista kánon legkorábbi összefoglalójának számít.  A nagy ázsiai vallásalapítónak, Buddhának a tanításai kezdetben szájról szájra terjedt, majd a Kr. e. 3. században összehívott zsinat rendelkezett úgy, hogy a szövegeket írásba kell foglalni. A Tripitakát páli nyelven jegyezték le, majd később lefordították szanszkritra, majd később tibetire is. A hatalmas mű két részre oszlik.  A 108 kötetes Kandzsúr Buddha tanításait tartalmazza, míg a 224 kötetes Tandzsúr annak a magyarázata. Utóbbiban nagyon sok művészetről esik szó, az építészettől egészen az orvoslásig. Az ott leírtakat a hagyományos tibeti orvosok máig hasznosítják.

Egy ősi szöveg

Karma Trinley, a Lhászai Egyetem tanára immár negyven éve foglalkozik a buddhista szent iratok tanulmányozásával és szerinte abban részletesen leírják, hogyan vizsgáltak meg egy fiatal indiai orvos az egyik idős beteget. A Tripitaka leírása alapján a fent említett idős beteg komoly fejfájásban szenvedett és sokszor beütötte a fejét egy kemény tárgyba, hogy csillapítsa fájdalmát. A beavatkozáson részt vett egy Csögyal nevű fiatal indiai orvos. Amikor a sebészek elkezdték volna operálni a beteg agyát egy pár csipesszel, az indiai felkiáltott, hogy először a csipeszt fel kell melegíteni, vagyis fertőtleníteni. A szent szövegek alapján Csögyal híres orvos volt, aki jól értett a sterilizáláshoz, így az agysebészekkel közösen a műtét sikerült.

Ősi leletek

A tibeti fennsík ősi agysebészetéről nemcsak a Hármaskosár számol be, hanem régészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Először 1998-ban olyan emberi koponyák kerültek elő a Csinghaj-Tibeti fennsíkon, a Kuku-nór vidékén, melyeken foltozott repedések látszódtak. Azok egyértelműen egy ősi agyműtétre utaltak, melyre ötezer évvel kerülhetett sor. Vannak olyan feltételezések, hogy az agyműtétek valamilyen vallási rituálé része lehetett, talán az volt a célja, hogy elűzzék a gonoszt. Más kutatók úgy vélték, hogy ezt a terápiát boszorkányok és táltosok végezték.

 
OB