Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tibet ügye rosszul alakul

2010. június 6./hetivalasz.hu/TibetPress

„Tibet ügye szerintem rosszul alakul. De ezzel együtt azt mondom: ha az ember egy ügyet igaznak talál, akkor azt akkor is vinni kell, ha racionálisan esélytelen” – mondja a Tibetet Segítő Társaság elnöke. Hendrey Tibor, a kínai gazdasági fellendülés Tibetre gyakorolt hatásairól, Tibet jövőjéről, a Dalai Láma reinkarnációjában rejlő esetleges politikai problémáról, valamint az egyházi vezető tervezett magyarországi és valószínűleg meghiúsult erdélyi látogatásáról.

- Mikor, milyen indíttatásból alakult a Sambhala központ?

- A központot 1994-ben alapítottam. Apropóját az adta, hogy a Dalai Láma látogatása után ekkoriban alakult Budapesten egy „Tibet Ház", ami gyakorlatilag a tibeti emigráns kormány informális „nagykövetsége". Én ebben az időben a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatója voltam. Megkerestek, volna-e kedvem egy Tibetet segítő társaságot vezetni. Ilyen szervezetek akkoriban még főleg nyugaton működtek, úgy emlékszem, hogy a volt keleti blokk országai közül Magyarországon alakult először ilyen szervezet.

- A Kínában jelenleg tapasztalható nyitási folyamat és gazdasági fellendülés inkább jó vagy inkább rossz hatással van Tibetre?

- Úgy érzem, a kínai birodalom szorító ereje ma is ugyanúgy jelen van, mint korábban, csak a módszerek változtak. Persze a nyitásnak nyilván van jó oldala is Tibetre nézve. Ha lassan is, ha nem is az arányoknak megfelelően, de mégis tapasztalható bizonyos kvázi „fejlődés" Tibetben. Épülnek utak, vasút, rendbehoznak kolostorokat. Ebből a helyi lakosság is részesül, de a nagy részét a kínai bevándorlók élvezik. Összességében azt kell mondanom, hogy ez a szorító ölelés ebben a formában is inkább halálos. Előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy a tibeti kultúra leszűkül, csökevényessé válik, és a tibeti nép elveszíti identitását.

- Magyarországon az 1970-es, '80-as években a rendszer nyitása lehetővé tette, hogy felélénküljön az ellenzéki szerveződések alakulása. Jelent-e a kínai nyitás hasonlót előnyt Tibet szempontjából?

- Nem hiszem, sőt korábban szerintem jobban tudtak működni, mint most. Most erősebb a kontroll. Például Lhásza utcáin állandó a kínai katonai és rendőri jelenlét, olyan szinten, mintha szükségállapot lenne. Az egész város be van kamerázva, bármi történik, különösen a forgalmasabb helyeken, arról azonnal tudomást szereznek a hatóságok, hogy ki kezdett el egy megmozdulást, ki emelt fel egy tibeti zászlót. Inkább azt érzem, hogy a tibeti nép attitűdje is alkalmazkodott ehhez, és egy más, szelídebb formáját választják az ellenállásnak, mint korábban. Ez persze nem mindig sikerül, például az olimpia évében mégiscsak elszabadultak az indulatok.

- Az annexió után Kína két részre osztotta Tibetet. A terület délnyugati feléből megalakították a Tibet Autonóm Régiót, az északkeleti felét Qinghai tartomány néven beolvasztották Kínába. Szabadabb-e az élet a Tibet Autonóm Régióban Qinghaihoz képest?

- Nem, éppen ellenkezőleg. A kontroll és a tibeti identitás elnyomása éppen hogy a Tibet Autonóm Régióban erősebb. Valószínűleg azért, mert ellenállás, nemzeti fellángolás jobban várható ezeken a területeken, mint Qinghai-Amdo tartományban.

- A Tibet Autonóm Régió autonómiája jelent-e a tibeti identitás ápolása terén többletet például Qinghaihoz képest?

- Kisebbségi szempontból a kínai Népköztársaság alkotmánya elvileg elfogadható lenne. Néhány éve a Dalai Láma is erre fókuszált a kínaiakkal való tárgyalásokon, hogy a kínai alkotmányban leírt kisebbségi jogokat sem tudják biztosítani a tibetieknek. Ha tehát ezeket betartanák, akkor a Tibet Autonóm Régió valóban többletjogokat biztosítana Qinghai-Amdohoz képest, de a dolgok jelen állása mellett semmiféleképpen sem.

- 2008-2009-ben az ujgur területeken is voltak zavargások, és Belső-Mongóliában is jelen vannak mongol autonomista törekvések. Van-e együttműködés a tibeti emigráns szervezetek, valamint az ujgur és mongol autonomista csoportok közt?

- Van együttműködés, de nem a kellő mértékben. Mindhárom nép egy-egy külön ország volt, tehát annyiban hasonló a helyzetük, hogy mindhárom elfoglalt terület. Belső-Mongólia ma már 80 százalékban kínaiakkal lett betelepítve, így ott már visszafordíthatatlan a folyamat, inkább a tibeti és az ujgur ellenállás jelentős továbbra is. Az egyik fő probléma az, hogy míg egyfelől a Dalai Láma és a tibeti emigráció a buddhista filozófiát követve békés utat választott, addig az ujgurok az iszlám elveket követve nem annyira a békés utat választják. Ezzel a tibetiek nem nagyon szeretnének keveredni. Ennek oka, hogy miután nagy nehezen kivívták a nemzetközi közvélemény szimpátiáját, nem akarják, ha az erőszaknak akár az árnyéka vetülne rájuk. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az ujgur emigráció egyik legfőbb vezetője, Kadir asszony, akit az „ujgurok Dalai Lámájának" is szoktak nevezni, a békés utat követi. Másfelől a tibetiek körében a Dalai Láma tekintélyének is meghatározó a visszatartó ereje az erőszakkal szemben. Kérdéses, hogy ha Őszentsége eltávozik, továbbra is fenntartható lesz-e a békés út. A tibetiek körében, különösen a fiatalok között nagy a türelmetlenség. A lámát is sokan kritizálják a visszafogott stratégia miatt, mert ezzel lehet, hogy ő elnyerte a világ szimpátiáját, de közben egy nép megsemmisül.

- A Pancsen Lámának a Dalai Láma által elismert jelenlegi reinkarnációja Tibetben született meg, és a kínai hatóságok eltüntették a világ szeme elől. Nem fenyegeti ez a veszély a Dalai Lámát is, hogy a következő reinkarnációja Tibetben születik meg, és a kínai hatóságok kezébe kerül?

- A buddhizmus szerint az olyan nagy tanítók, mint a Dalai Láma, képesek irányítani, hogy hova szülessenek újra, és gyakran még életükben megjelölik azt a vidéket, ahol a következő reinkarnációjuk megszületik. Erről már szó is volt, persze csak kiszivárogtatás szintjén, hogy Őszentsége már meg is hagyta, hogy az emigránsok között fog újraszületni.

- Idén ősszel találkozik a Dalai Lámával Orbán Viktor vagy Martonyi János?

- A magyar Országgyűlésben létezik a Magyar Parlamenti Képviselők Tibet-Csoportja. Ez a csoport három éve újraalakult, elsősorban a Fidesz kezdeményezésre. Az előző ciklusban az MSZP kivételével minden parlamenti pártból kerültek ki tagjai. Ők is meghívták Őszentségét a mi meghívásunkhoz csatlakozva. Úgy tudom, ez a csoport egyengeti annak útját, hogy megint létrejöjjön a találkozó Orbán Viktorral.

- Az új parlament felállásával a csoport létszáma hogyan alakul?

- Szerintem növekedni fog a létszáma, mert jobbra tolódik az egész közélet. A baloldali megközelítés mindig is ambivalens volt, bár hozzá kell tennem, hogy a hőskorszakában az SZDSZ is kiállt Tibet ügye mellett. A Jobbikból sokan jelezték, hogy szimpatizálnak Tibet ügyével, bár voltak ellentétes vélemények is, méghozzá abból az okból, hogy a Jobbik sokat vár a Kínával való kapcsolatoktól. Az LMP-ből pedig Schiffer Andrást ismerjük még régebbről. Az új parlamentet illetően még koraiak a találgatások, mert most még mindenki el van foglalva a kezdeti problémákkal.

- Az utóbbi időszak érdekes eseménye volt a homály a Dalai Láma erdélyi látogatása körül. Erről most mit lehet tudni?

- Évekkel ezelőtt Tőkés László az Európai Parlamentben találkozott Őszentségével, és meghívta őt Erdélybe, pontosan Nagyváradra és Kőrősi Csoma Sándor szülőhelyére, Csomafalvára. Ezt a meghívást elfogadta a tibeti adminisztráció. Csakhogy a genfi tibeti képviselet vezetője hamarosan Bukarestbe utazott, és ott egy, a CEU-hoz hasonló egyetemmel is meghívatta a Dalai Lámát. Mindezt úgy, hogy Tőkés László nem tudott róla. Ezek után az volt a kommunikáció a tibeti oldalról, hogy Őszentsége elutazik Romániába, ott elsősorban Bukarest a meghívó, és másodsorban Tőkés László. Erre pár napra a román külügyminisztérium bejelentette, hogy elhatárolódik a láma meghívásától, és az egy Kína elvet vallja. Lehetséges, hogy a tibeti adminisztráció nem volt elég körültekintő. Az a gyanúm, hogy a genfi képviselet vezetője talán nem ismeri elég behatóan a kelet-közép-európai helyzetet. Az utazásból így valószínűleg sajnos már nem lesz semmi. A Dalai Láma mindenhova elutazik, ahova meghívják, és az sem számít, ha nem fogadják hivatalosan, de hogy egy ország vezetése kifejezetten nemkívánatos személyé nyilvánítja, akkor oda nem megy.

- A jelenlegi világpolitikai helyzetben mennyi esélyét látja, hogy a Dalai Láma törekvéseit siker koronázza, és Kína megadja a kívánt mértékű autonómiát Tibetnek?

- Nagy eséllyel esélytelen, hogy így mondjam. A mostani világpolitikai helyzetet katasztrofálisnak látom. A pénz meg a gazdaság olyan hihetetlenül magas lobbiszinten működik, hogy mindent bekebelez, felőrli az emberi értékeknek azt a maradékát, amelyek egyáltalán még megmaradtak a XXI: századra. Tibet ügye rosszul alakul. De ezzel együtt azt mondom: ha az ember egy ügyet igaznak talál, akkor azt akkor is vinni kell, ha racionálisan esélytelen.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb