Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tibet túléli az újabb kulturális forradalmat

2009. április 8./szerda/Free Tibet Blog/TibetPress


A változás Kínában is elkerülhetetlen, annak hamarosan be kell következnie, a tibetiek pedig túl fogják élni azt a nehéz időszakot, amely történelmükben a hatvanas évek kulturális forradalmához hasonlítható. Erről Ceten Szamdup (Tseten Samdup), a Dalai Láma közép- és kelet-európai megbízottja nyilatkozott lapunknak Budapesten.

- A tavaly márciusi brutális kínai fellépés után is azt hittük, hogy a pekingi olimpia elindít egyfajta változást az országban. Ez nem történt meg, a helyzet egyre rosszabb. Még most is jó ötletnek tartja, hogy Peking rendezhette a játékokat?

- Az ötlet magában jó volt, kezdetektől fogva nem elleneztük a pekingi játékokat, habár tisztában voltunk azzal, hogy a változás nem jön el egyhamar. A kínaiaknak fontos volt, hogy megrendezhessék az olimpiát, ez egyfajta nemzeti, büszkeségi kérdés volt. Elmulasztották azonban a lehetőséget, hogy megmutassák: a nemzetközi közösség bízhat bennük, mert az ígéreteikhez híven megindult a változás. Ez nem történt meg, s a világ így egyre szkeptikusabb a tekintetben, hogy mit mondanak és mit tesznek a kínaiak.


Ha az olimpia nem hozott változást, akkor mi fog?


- Hu Csin-tao kínai elnöknek soha vissza nem térő lehetősége van arra, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe. A kínai elnök, aki megoldotta a tibeti kérdést, találkozott a béke emberével, a nemzetközi elismertségnek örvendő dalai lámával, s közösen oldották meg a válságot. Ez bátorság, ez történelemírás. Erre mindenki emlékezne. Az elnök, aki megtette azt, amit senki nem akart, amire senki sem volt képes.A kínai vezetésben nemhogy a bátorság, de még a szándék sincs meg a helyzet normalizálására. Paranoiásak minden olyan változással kapcsolatban, amely Kínát érinti. A világ azonban folyamatosan változik, egyre több kínai van tisztában a tibeti helyzettel, s ez igaz a kínai vezetésre is. Ezért nem szabad feladniuk a harcot, sem a reményt arra, hogy a változás eljöhet. Kína számára a mostani egyedi lehetőség arra, hogy meghatározó szereplővé váljon a világban. A tibeti kérdés nemzetközi ügy, erőszakmentes küzdelem, Kína most felelős nagyhatalomként viselkedhetne. Különösen addig, amíg a Dalai Láma életben van. Ő az az ember, akire minden tibeti felnéz és hallgat. Meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, amíg ki nem futnak az időből.

- A
Dalai Láma európai útjai nagyon sikeresek voltak, csúcspolitikusokkal tárgyalt, tömegek üdvözölték. Európa fordult Tibettel kapcsolatban?

- Az európai kormányok bátran állást foglaltak Tibet ügyében azzal, hogy fogadták őszentségét. A Dalai Láma tavaly felszólalhatott az Európai Parlamentben, államelnökök fogadták. Európának azonban egy közös hangon kell megszólalnia az ügyben, így kell Kína értésére adni a véleményét. Ha megnézzük a jelenlegi gazdasági válságot, világossá válik: Kínának legalább annyira szüksége van a világra, mint a világnak Kínára. Kína egymaga nem boldogulhat, s ez a felismerés eszköz lehet Pekinggel szemben az európai és a tibeti célok elérésére.

- A jelenlegi magyar kormány nincs benne ebben a közös európai hangban. Hogy látja, miként viszonyulnak a magyarok Tibethez?


- Általában véve a magyar társadalom támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására irányulnak szerte a világon. Ha Tibet ügye felszínre kerül Magyarországon, és érdemi vita indul el, akkor biztos vagyok abban, hogy a többség támogat majd minket. Főként azért, mert ez egy erőszakmentes küzdelem. Nem vagyunk szeparatisták, csak autonómiát kérünk Kínán belül, s mindez a kultúránk megőrzésére irányul.

- A tibeti-kínai tárgyalások mindeddig nem vezettek sehova. Peking nem akarja megérteni, amit a tibetiek szeretnének, a tibetieknek egyáltalán nincs, a nemzetközi közösségnek pedig nem túl sok lehetősége van Peking befolyásolására. Merre tovább?


-A nemzetközi közösség fellépése igenis hasznos. Ha nem szólnának folyamatosan az érdekünkben, akkor ma a tibeti helyzet sokkal rosszabb lenne. Amit tehetünk, az egyfajta mozgalom létrehozása, amelyben a választók ösztönözhetik a képviselőiket a tibeti ügy támogatására. Életben kell tartanunk a reményt, s fokozni kell a politikai nyomást Kínára. Az erőfeszítéseink több mint ötven éve tartanak. Voltak nehezebb és könnyebb periódusok, de az tény, hogy Tibet ügye ismertebb napjainkban, mint két-három évvel ezelőtt volt. Ebből a szempontból nagyon bátorító, ami történik.

- Hogyan látja Kínát tizenöt év múlva? Lehetséges, hogy ez a hatalmas, diktatórikus berendezkedésű, sajátos kultúrájú ország a közeljövőben demokratikus átalakuláson megy át?


- Vannak történelmi példák, itt sétálunk Budapest utcáin, önök már szabadok, most Kubában beszélnek egyre inkább a nyitásról, a változás elkerülhetetlen. A kérdés, hogy milyen hamar jön ez a változás.
Immár a kínaiak maguk ismerik fel ezt, a kínai gazdálkodók például, akiket elüldöztek a hatóságok azokról a földekről, amelyeket családjaik generációk óta műveltek, már egyenlő jogokat, szabadságot követelnek. A változás Kínában elkerülhetetlen, s ez a változás hamarosan eljön.

Képesek ezt kivárni a tibetiek a kínai elnyomásban és az emigrációban? Képesek túlélni a kínai „kommunista kapitalizmust”


-Igen, az emigrációban biztosan, Kínában nehezebb. Peking rendkívül erős politikát folytat a tibeti kultúra, identitás megsemmisítéséért. Ott nehezebb a feladat. El lehet pusztítani országokat, kolostorokat, épületeket, de nem lehet a szellemet és a tudatot. Ebben a tibetiek nagyon erősek, bár a kínaiak újra és újra megpróbálják. A múltban sokkal nehezebb időszakokat is megéltünk és túléltünk. Ilyen volt a kulturális forradalom időszaka. A mostani periódus egyfajta második kulturális forradalom Tibetben. A dalai lámába, a tibetiek szellemi vezetőjébe, valamint a buddhista hitünkbe, kultúránkba, hagyományainkba kapaszkodva azonban túléljük a mostani időszakot is.

Jövő ősszel érkezhet a
Dalai Láma

”Bízom abban, hogy a Dalai Lámának előbb, vagy utóbb lehetősége nyílik egy magyarországi látogatásra” - mondta újságíróknak Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, miután tárgyalt Ceten Szamduppal. A fideszes politikus nem bocsátkozott részletekbe a kérdéssel kapcsolatban, s Ceten Szamdup sem beszélt konkrétumokról, csupán annyit közölt, hogy a vizit –bármikor- megtörténhet, a dalai lámának élő meghívása van a magyarországi buddhista közösségektől, s a Tibetet Segítő Társaságtól. Értesüléseink szerint a tibeti vezető dharmszálai irodája komolyan számol egy magyarországi látogatással, az iroda hivatalos honlapján azonban nem szerepel ilyen út az idei évben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dalai Láma idős kora miatt (74 éves) egy európai út alatt több országot látogat meg, jövő évben egyelőre egy áprilisi, svájci vizit biztos, az időpont azonban - információink szerint- a magyarországi esetleges választások miatt nem alkalmas. A látogatás így az őszre csúszhat. A Dalai Láma korábban hat alkalommal járt hazánkban, legutóbb 2002-ben. Tavaly számos európai államot, köztük Lengyelországot és Csehországot is felkereste, Magyarország a szoros pekingi kapcsolatokkal rendelkező szocialista kormányzat miatt szóba sem került.
”A magyar kormány és a szocialista párt Tibet-politikája kifogásolható, a tibeti menekültek meglehetősen nehezen kapják meg a menekültstátusszal kapcsolatos hatósági döntéseket, s karikatúrisztikus, viták, antidemokratikus jelenetek zajlottak a parlament tibeti határozatával kapcsolatban a szocialista képviselők részéről”- mondta erről tegnap Németh Zsolt. Hozzátette: aggodalommal tölti el a tibeti helyzet, úgy vélte fontos, hogy Tibetben látványos elmozdulás történjen a közeljövőben a körülbelül hatezer politikai fogoly szabadon bocsátása területén.
Ceten Szamdup tárgyalt az országgyűlés tavaly megalakult Tibet-csoportjával is. A csoport tagjai jelezték, a magyarok a közös történelmi tapasztalatok okán megértik a helyzetet, a jelenleg 19 képviselőből álló tömörülés létszáma hamarosan megduplázódhat, s készen állnak arra, hogy kulturális téren együttműködjenek a Tibet-irodákkal, -csoportokkal a tibeti emberjogi helyzet javítása
érdekében.

Janzsó Viktor


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb