„A hagyományok szerint a Karmapa nem lehetne a tibeti nép vezetője. A tradíciónak szüksége van változásra.”

Istenségnek is szép fiatalember. Magabiztosan meghajolva, aranyba és bordóba öltözve a Karmapa egy tudós herceg, akit mindenki üdvözöl, ahol csak megjelenik. Folyékonyan beszél tibetiül és kínaiul, esténként koreaiul tanul, alkalmanként pedig megszakítja a tolmácsot, hogy angolul szólaljon meg. Kelet-Indiában Bodhgaya közelében, ideiglenes lakóhelyén, egy új kolostorban feladatai végzése közben lehetett látni.

A Karmapa most 24 éves, 1985-ben született egy nomád családban. Akkoriban azok a szerzetesek, akik a „hó keleti részén” keresték új vezetőjüket, Kelet-Tibetben találták meg őt. 7 éves korában koronázták meg élő istenségként, a Karma Kagyü vonal buddhista vezetőinek sorban következő 17. reinkarnációjaként. 14 éves korában egy drámai szökés során, havas átkelőkön keresztül menekült el a szülőföldjéről Nepálba, s aztán Indiába, ahol csatlakozott a tibeti menekült vezetőhöz, a Dalai Lámához.2 A tibeti diaszpóra már akkor látta benne azt a mély, személyes karizmát, ugyanúgy, mint mentorában. Néhányan már akkor látták benne a potenciális vezetőt.

A Dalai Láma egyedülálló, nincs párja a tibeti élő istenségek között. A legnagyobb Gelugpa irányzat vezetőjeként népe körében ő a legismertebb, legnagyobb tiszteletnek örvendő. A Nobel-díjas Dalai Láma pusztán erkölcsi tartásával képes volt arra, hogy az „Igazságot Tibetnek” mozgalom mögött egységbe kovácsolja a rivális vallási szektákat3 és nemzetközi emberi jogi szervezeteket. A Dalai Lámának azonban még nem sikerült egy fontos kulcskérdést megoldani: Kína az autonómiára és a kulturális szabadságra utaló legenyhébb felhívását is visszautasította.

Márciusban volt 50 éve, hogy a Dalai Láma száműzetésbe menekült az országából. Néhány tibeti most abban hisz, hogy a Karmapának sikerülhet az, – ami a Dalai Lámának nem – ha minden hagyománnyal szemben4 ő kapná meg a lehetőséget a vezetésre.

De a hatalomcsere a tibetieknél nem egy misztikus esemény. A most 74 éves Dalai Láma legyőzött már kisebb betegségeket, mégis nyíltan gondolkodik a halálán és a fizikai korlátain, sürgetve a tibeti száműzetésben élőket, tervezzék el az ez után következő időszakot. Ilyen esetben a tibeti buddhizmus egy titokzatosabb rituáléjában egy szerzetesekből álló bizottság keresi, értelmezi a jövendöléseket, álmokat és távoli tavakban a misztikus szimbólumokat, majd addig mennek lóháton, míg megtalálják a kisgyereket, mint a következő Dalai Lámát. A probléma az, hogy 20 év telik el addig, amíg hiteles nevelést kap a következő Dalai Lámának megfelelő személy, hogy népének vezetője lehessen. Egy politikai mozgalom ebben az időszakban nem szünetelhet 20 évig - különösen, hogy a kínaiak készek arra, hogy elfojtsák -. „A kínai kemény-vonalasok stratégiája az, ha a jelenlegi Dalai Láma elmegy, a tibeti mozgalom kudarcot fog vallani vagy szétesik”, – mondta Lobsang Sangay egy vezető tanár a Harvard Egyetem Jogi Tanszékéről, aki részt vett egy nemrégen, a tibeti száműzöttek jövőjéről tartott konferencián a nyugat-indiai Dharamszalában, a száműzöttek fővárosában. „A kérdés, van-e valaki, aki pótolni tudja őt? Mi lesz a tibeti mozgalommal az ő elmenetele után? Ez a nagy kérdés”.

Lobsang egy azok közül, aki azt mondja, erre a kérdésre már megvan a tökéletes válasz: Karmapa lenne az ideiglenes megoldása a problémának mint helyettes, mert ő képes szolgálni. Mivel ő egy más vonalból származik, nem lehet Dalai Láma, de régensként szolgálhatna, amíg az új reinkarnáció el nem éri a felnőtt kort. Karmapa megfelelne ennek a célnak, részben, mert ő testesíti meg népe történetét – az elnyomás történetét, a menekülést és a száműzetést, melyek hasonlóak a Dalai Láma történetéhez, aki 1959-ben egy egyszerű katonai ruhában menekült el Lhászából. Karmapa 1999-ben szökött meg, egy olyan időben, amikor kínai nyomás alatt volt, hogy a Dalai Láma ellen lépjen fel. Ehelyett azonban ő a száműzött vezetőhöz ment, egy hosszú decemberi menetelés után a Himaláján keresztül. Ezt az utat a száműzetésbe 6 millióból 150.000 tibeti már hasonlóképpen megtette.

Az utóbbi években a fiatal szerzetes gyakran volt látható a Dalai Láma védő szárnyai alatt. Mindketten egymáshoz közel laknak Dharamszalában. Külföldi delegációk audienciát keresve a Dalai Lámánál, gyakran találják ott Karmapát, vagy szól neki, hogy ő is legyen ott mellette. „Felnőtt és vonzó láma lett mindenki számára,” mondja Lobsang: „de ő főleg a fiatalok részére fontos. Ők képesek kapcsolatba lépni vele, mert hasonló korú, mint ők, s a fiatalok ismerik a nehézségeket, melyeken keresztül elmenekült.”

Novemberben a tibeti száműzöttek találkozóján 15 munkacsoportból legalább 5 támogatta Karmapát, hogy alkalmas jelölt lenne a közösség vezetésére a jövőben. Különböző szerzetesek közül a tibeti menekült kormány miniszterelnöke és a Dalai Láma is megerősítette, támogatja potenciális vezetőként való jelölését, mert ő hivatott lehetne a mozgalom vezetésére. Az egyik lehetőség az lenne, ha a Dalai Láma most kinevezné őt hivatalosan régensnek5 ideiglenesen a halála utáni időszakra, ezáltal hittudományi képzést és ideiglenes kormányzási lehetőséget nyújtva neki addig, amíg a következő Dalai Láma el nem éri a felnőtt kort.

Ha kineveznék őt régensnek, ez biztosítaná a sima hatalomátadást, - mintha a fia lenne -, és ezzel megsemmisítené a kínai reményt. Ez is megakadályozná, hogy hatalmi harc legyen a tibetiek között. Egy új vezető, - vagy egy közös vezetőség - feladata irányítani az egész közösséget, mely egyben kielégítené a Dharamszalában élő tibetiek, a külföldi szimpatizánsok követeléseit is az őket támogató tanácsadókkal együtt a következő vezető megnevezésére.

A Karmapa nem az egyetlen lehetséges választás ebben a küzdelemben. A Dalai Láma beszélt más magas rangú szerzetesekkel is, többek között beleértve a korábbi tanítójának a reinkarnációjával is, mint lehetséges utóddal. A Dalai Láma tavaly rendelkezett, hogy ő made tulkuként, még életében ki tudná választani saját reinkarnációját, (effajta dualizmus – élő és már reinkarnálódott személy között – ritkán zavarja a tibetieket). Ez lehetővé tenné a Dalai Lámának, hogy megrövidítve a vezető nélküli időszakot, így ellenőrzése alatt tarthatná követőjének megválasztását és tanítását. De a kínai vezetők vitatják ezt a szabályt, mondván, hogy egyedül nekik kell választaniuk a Dalai Láma utódját. Ez azt jelentené, hogy két rivalizáló Dalai Láma merülne fel, amely megzavarná évtizedeken keresztül az utódlás kérdését. Itt a Karmapa ügye kínál egy másik potenciális megoldást, ő az egyetlen legfontosabb tulku, vagy reinkarnáció, akit jelenleg a kínaiak és a Dalai Láma is elismernek. Ő lenne a „csuklópánt”, melyen forogna a kínaiak és a tibetiek kapcsolatának az iránya.

A Karmapa szerzetesi rendje minden januárban Ima-fesztivált tart Bihar államban, India legszegényebb államában, azon a helyen, ahol Buddha elérte a megvilágosodást a Kr. előtti VI. sz.-ban. A Monlam-nak nevezett Ima-fesztiválnak 1993-ban 200 résztvevője volt. De néhány éve, mióta személyesen is megjelenik, kezdett növekedni a résztvevők száma, s most már eléri a 10.000 szerzetest, apácát, követőt, civilt. Hallani akarják Karmapa tanításait, aki az Együttérzés Négykarú Istenségének (Avalokitesvara) élő megjelenése, mely rituális tibeti énekekkel és mély hangú trombita kíséretével zajlik. Ez évben a zarándoklat színhelye úgy néz ki, mint egy buddhista Woodstock, füstölő és jakvajas lámpák füstje száll a sáfrány és bordó színű ruhákban lévő szerzetesekre és a jelenlévőkre.

A több ezer civil jelenlévő között, a tibeti népviseletbe, - a nők csíkos köténybe, a férfiak vállról lógó kabátba - öltözött tibeti menekültek alig haladják meg a bostoni, birminghami vagy berlini akcentussal beszélőket. Habár ritkán tudatosított, de a külföldi hívek hatalmat jelentenek. A felajánlásokból, melyek Ázsiából és Nyugatról jönnek, új kolostorok épülnek, gazdag külföldi követők koldulócsészébe selymet és mobiltelefont tesznek, mert ezek nagyobb fontosságot kapnak, mint akik nem Boulder [Boulder a központja Csögyam Trungpa nyugati Kagyü-iskolájának-ford.megj.] és Bihar állam között ingáznak. Azonban a világ bűnei nem ismeretlenek ezeken a helyeken: a Monlam-fesztiválon a Karmapa elbocsátott egy kolostori ügyintézőt korrupció miatt Gangtokból a kolostorból. Majd egy izzadt és láthatóan ideges helyettes hagyta el a Karmapával való találkozót, mikor a Newsweek riporterét bekísérték az interjúra.

A tibeti buddhista rituálék talán túlzottan szertartásosnak tűnnek, ahol szolgálók égő füstölőt valamint teát hoznak, és a résztvevők közül százával várakoznak, hogy egy szót váltsanak a „Karma Kagyü rend szent tanítójával”. A Karmapa is betartja a buddhista szerzetesi élet szabályait, böjtöl, több órát meditál. A hosszú nap után úgy tűnik, megelégszik egy hagyományos lábmasszázzsal. „Egy kicsit fáradt” – mondja egyszerű angolsággal a Newsweek riporterének, akinek öt napon keresztül kétszer adott interjút. A látogatók rendszerint fehér selyemsálat ajánlanak fel a magas rangú lámáknak, de ő nem nagyon foglalkozik a felajánlásokkal, az összegyűlt sálakból6 játékosan dob egyet a riporternek. Az újságírók legtöbb kérdése „túlságosan könnyű” volt, mondta a fordítónak.

Karmapa ezután eltereli a figyelmet magáról, mint aki lemond az egójáról. Amikor egyenesen megkérdezik, tudná-e helyettesíteni a Dalai Lámát, azt válaszolja, hogy ő a sok közül az egyik lenne, aki tudná helyettesíteni. „A Dalai Láma olyan, mint a Nap. Bármennyi csillag van, egyik sem látszik olyannak, mint Ő.” Egy többtagú vezetőség formálódhatna, javasolja: „ha több csillag összeáll, akkor úgy fog csillogni együtt, mint a Nap.”

Ugyanazzal az ügyességgel rendelkezik a Karmapa, mint a Dalai Láma, képes navigálni a modern geopolitikai kérdések között is, olyan szavakkal, olyan idézetekkel, együttérzéssel tud nyilatkozni pl. a túlfogyasztásról, a globális felmelegedésről, a tibeti tüntetésekről, amelyek áprilisban Lhászában voltak, és több tucat kínai halt meg. Azt mondja, megérti a „puszta frusztrációt, fojtogatást” amit a száműzetésben élők, vagy azok éreznek, akik kénytelenek a kínai hatalom alatt élni. „Bármely élőlénynél, amelyet sarokba szorítanak, előbb-utóbb eljön az idő, mikor a szabadságáért fog harcolni”.

Ha a kínaiak nem teljesítik a tibetiek jogos követeléseit, káosz lesz, a kirobbanás veszélye egyre inkább nő – mondja. „A Kínai Kommunista Pártnak szüksége van a megértésre, és Őszentsége a Dalai Láma révén pedig az érzelmek csillapítására és a düh megfékezésére. Ha nem lesz hasonló vezető, mint ő, nagyobb lesz a veszély.” Nincs senki hozzá hasonló, talán a Karmapa az egyetlen. „Nincsenek sem céljaim, sem ambícióim, hogy nagy befolyással legyek”- mondta a Karmapa az interjú során a bihari kolostorában. „A körülmények kényszerítenek engem, hogy megváltoztassak bizonyos dolgokat, és akkor lesz erőm megváltoztatni azokat.”

Bizonyos tekintetben a Karmapa helytelen választásnak tűnik, hogy helyettesítse a Dalai Lámát. Tulkuként, vagy reinkarnációként nem lehet a Dalai Láma reinkarnációja. [Ez pontatlan, mert itt arról van szó, hogy egy már megtalált tulku nem lehet autentikus helyettesítője egy olyan lámának, akinek a reinkarnációját még ez után kell majd megkeresni. –A ford.megj.]

A Karmapa a buddhizmus rivális iskolájából, a Kagyüből származik, egy kis rendből, amit Fekete süveges-nek ismernek. Ha őt neveznék ki régensnek, akkor egy kívülálló kerülne a hatalomba a Dalai Láma helyett, aki a Gelughoz, a Sárga süvegesek rendjéhez tartozik.

A Karmapa választása a hatalom szempontjából amennyire rossz, annyira jó is. Ha a Dalai Láma kinevezné őt, ha csak időlegesen is, ő inkább egyesítené, mint szétválasztaná a tibetieket. „Hittudományi kérdések másodlagosak kezdenek lenni” – jegyzi meg a harvardi Lobsang. A Karmapa választása „megfelelne a tibeti mozgalom politikai beállítódásának”.

„A Karmapa fiatal”, mondja Lhadon Thetong, a „Students for a Free Tibet” Mozgalom vezetője, melynek 30.000 tagja van a világon. „Mindenki róla beszél. Ő egyértelműen egy erős, dinamikus személyiség a tibetiek életében. Nem csak a vallási, hanem a spirituális és politikai életben is. Ő képviseli az új generációt, mely folytatja az erőfeszítéseket a kínaiakkal szemben Tibetért.

A második interjú során, mikor megkérdezték, hogy tartja-e a kapcsolatot a kínaiakkal, a Karmapa előbb gondolkodott, s utána tagadta azt. Visszautasítja, nemet mond, ehelyett inkább arról beszél, hogy milyen az ún. felvilágosult kínai politika Tibet irányába, amely azon alapul, hogy Kína egy nagyhatalom, mely, ha politikai hatalmát akarná bizonyítani, és hajlandó lenne Tibetet úgy elfogadni, mint egy autonómiával rendelkező területet, ez megfelelne a Dalai Láma javaslatainak is. A Karmapa mielőtt kiment volna, megállították és feltettek még Kínával kapcsolatos kérdéseket.

„Nincsenek kapcsolataim politikailag senkivel sem” – mondja, de a mozdulataiból kivehető volt bizonyos jelzés, hogy valamiféle kapcsolat mégis létezhet. A kínaiak Indián keresztül közölték, hogy a Karmapát nem kellene belekeverni a politikai tevékenységekbe, és ha tisztán spirituális vezető maradna, akkor Kína nem csukná be előtte az ajtót.

„Ez tökéletes. Fogalmam sincs a politikáról” – mondja a 24 éves fiatal szerzetes széles mosollyal. Nem lehetett bizonyosat megtudni, de a mosolya tulajdonképpen az ellenkezőjét jelezheti.

A Lábjegyzetek / nem az eredeti Newsweek-cikkhez, hanem a http://www.khandro.net/ -en megjelent azonos cikkhez tartoztak.

1) Karmapa nem egy Istenség a szó szoros értelmében. A nyelvhiány miatt több nyelven és a médiában vagy a fordítások hiányossága miatt ez az „Istenkirály” félrevezető kifejezés az egész világon elterjedt.

2) Csatlakozott „hozzá”: abban az időben, ahogy a többi tibeti menekült, Karmapa is tisztelgett a Dalai Láma előtt, aki segített a tibetieknek az Indiában való letelepülésében. A Dalai Láma szívesen engedi meg a Karmapának, hogy használja az ő rezidenciáját és a kolostorában lévő szentélyét.

3) A Himalája-beli buddhista szekták [irányzatok] nem tekinthetők egymással versenyző irányzatoknak, mert abból adódóan, hogy különböző előtörténettel rendelkeznek, különbözőképpen értelmezik az alap-szövegeket. Az is igaz, hogy a múlt századokban a politikai körülmények következtében hol az egyik, hol a másik emelkedett hatalomra.

4) Lásd a 3. pontot, de: időnként több, a történelmi Tibet különböző területein a fontos szerepet Karmapa, egy szakja, vagy egy nyingma vezető játszotta.

5) A helyzet valójában forradalmi lenne. Lsd a 3. pontot. Egy vonal lámája, akit speciálisan készítettek föl, nem lehet valójában régens egy másik vonalban. [A régens szerepe nem ilyen egyértelmű, mert sok esetben a szerepe nem mindenben egy rendhez kötődik, hanem „országos”.a ford. megj.]

kendőknek nincs különösebb anyagi, vagy személyi értékük. Olyanok, mint a

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: