Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tibet/Bajnai/Darwin - Sambhala interjú a Tibeti Ifjúsági Kongresszus alelnökével

2009. augusztus 21./Budapest/TibetPress

Nemrég Magyarországon járt a Tibeti Ifjúsági Kongresszus (TYC) két vezető politikusa Dhondup Dorjee, a szervezet alelnöke és Tenzin Yangdon PR titkár Dharamszalából. A két fiatal tibeti annak a szervezetnek a munkatársa, amely szervezet Tibet teljes és feltételnélküli függetlenségéért harcol. A tekintélyes emberjogi szervezet alelnökét és titkárát a Nemzetközi Szocialista Ifjúság Egyesület (IUSY) hívta meg Zánkára, ahol az egyesület egyik tagszervezete a Societas – Új Mozgalom (MSZP) rendezett egyhetes fesztivált a demokrácia és az emberi jogok jegyében. Dhondup Dorjee és Tenzin Yangdon találkozott Hendrey Tiborral a TST elnökével a Sambhala Tibet Központban, ahol Tibet jelenéről és jövőjéről tartottak eszmecserét. Az alábbi interjú a beszélgetés rövidített változata.

Hendrey Tibor: Tibeti ifjúsági delegáció nem nagyon járt még Magyarországon, különösen nem hivatalos meghívásra. Ki hívta meg a Tibeti Ifjúsági Kongresszust (TYC) Zánkára?
Dhondup Dordzse: A Nemzetközi Szocialista Ifjúság Egyesület (IUSY) -- aminek Bécsben van a központja -- küldött hivatalos meghívót nekünk. A rendezvény házigazdája az IUSY egyik tagszervezete, a Societas – Új Mozgalom volt, ami a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ifjúsági szervezete, és amely párt adja jelenleg a magyar kormány miniszterelnökét.

H.T.: Kérlek, egy pár mondatban mutatkozz be, hogyan alakult életpályád.
Dhondup Dordzse: A nevem Dhondup Dordzse és 2007 szeptemberében, a XIII. Tibeti Ifjúsági Kongresszus Központi Közigazgatási Általános Testületi Ülésén engem választottak alelnöknek, hogy 2010-ig szolgáljam a szervezetet. 2004-től 2007-ig információs titkárként dolgoztam ugyanitt. A Madras Keresztény Főiskolán, majd a Hyderabad Egyetemen szereztem közgazdasági mesterfokú diplomát. A PhD diplomámat Újdelhiben, a Jawaharlal Nehru Egyetemen szereztem diplomáciai tanulmányokból.

H.T.: Hogyan alakult meg a TYC, mik a célkitűzései, feladatai, valamint milyen a szervezeti felépítése
Dhondup Dorjee: A Tibeti Ifjúsági Kongresszus (TYC) a tibetiek világméretű szervezete, ami mára 12 országban, 85 régió ággal rendelkezik Ez a szervezet egész Tibet függetlenségének visszaállításáért dolgozik – annak a területnek, ami magában foglalja U-Cang, Do-tó és Do-med három hagyományos provinciáját is. Független szervezetünk írott alkotmánnyal és saját programmal rendelkezik, valamint önálló terveink vannak Tibet jövőjével kapcsolatban. A TYC a száműzetésben élő tibetiek legnagyobb és legtevékenyebb nem-kormányzati (NG) szervezete. Világszerte több mint harminc ezer taggal rendelkezik. A szervezet 1970. októberi megalapítása óta átlátható célokkal, tevékeny erőként lépett fel a nemzetközi Tibet-mozgalomban. Katalizátorként szolgált a tibeti közösségen belül bizonyos reformok és változások véghezvitelében, hogy erősítse azt egy valódi demokratikus társadalom kifejlődésében. Ezért a TYC magát hasznos eszköznek tekinti a mozgalomban. A szervezetnek tagja lehet bármely 14 éves kort elért tibeti. Minden tagnak követnie kell a TYC szabályzatát és rendelkezéseit, valamint tiszteletben kell tartania az alapító okiratot.

H.T.: Hogyan értékeled Tibet sorsát az elmúlt évek tekintetében?
Dhondup Dorjee: Az elmúlt évtizedekben a Kínai Kommunista Párt Tibetben mindent megtett, hogy a tibetiek önazonosságát teljes mértékben letörje és megsemmisítse.  A Kínai Kommunista Párt kulturális genocídiumot hajtott végre országunkban, amit ők úgy is neveznek, hogy a Végső megoldás Tibetben. Egy pár tényt hagy mondjak, ami jellemző az elmúlt évekre: a Peking-Lhásza vasúthálózat elkészülte után a kínai han népesség még sokkal nagyobb iramban kezdett betelepülni Tibetbe, a hazafias átnevelési kampány ismételten megerősödött, számos új rendelkezést vezettek be, mint például az 5-ös számút, ami a tibeti buddhista kultúrát hivatott irányítani, illetve a Vasököl  kampányt. A békés tiltakozók brutális és véres elnyomása volt a Kínai Kommunista Párt tevékenységei közül a legrosszabb az elmúlt évtizedben.

H.T.: Ismert tény, hogy vannak  tibeti vélemények, amelyek már nem csak az erőszakmentes utat tarják alkalmasnak Tibet jövőjét illetően. Mi a TYC meglátása ebben a kérdésben?
Dhondup Dorjee: Azt gondolom, egyetlen szabadságharcnak sem kell kikötnie azt, hogy milyen módszerekkel éri el célját. Lehet a szemlélet bármilyen, amit a tibetiek követnek, az a fontos, hogy Tibet és a tibetiek számára hasznos legyen.

H.T.: Nagyon foglalkoztatja a közvéleményt, hogy mi lesz Tibet sorsa, ha Őszentsége a Dalai Láma végleg elhagyja az emberi világot –, ha ez megtörténik a világ nagy bánatára – hogyan látod Tibet jövőjét?
Dhondup Dorjee: Őszentsége a Dalai Láma hiánya esetén a Tibet-mozgalomnak számos, egyidejű  külső és belső kihívással kell majd szembenéznie, de én bizakodó vagyok, hogy a tibetiek -  demokratikus megközelítés által - úrrá lesznek minden nehézségen. Tibet jövőjét a kínai kormány politikája és hozzáállása, a nemzetközi közösségek őszinte válaszai és megoldásai a tibeti ügy által felmerült kérdésekre és még sok más tényező fogja meghatározni.

H.T.: Gyakran halljuk tibeti politikusoktól, hogy Tibet a nyugaton használatos demokratikus utat szeretné követni. Manapság látható, hogy az úgynevezett nyugati demokrácia alapvető hibákkal rendelkezik és roppant nehézségekkel kell szembe néznie. Ha Tibetnek olyan egyedülállóan hiteles hagyományos vezetője, királya van, mint Őszentsége a Dalai Láma, Tibet miért ne követhetné a hagyományos hierarchikus utat?

DD: Tibetnek és a tibetieknek a változó globális közösséggel együtt kell reformálódnia és fejlődnie.

H.T.: Sokan gondolják úgy, hogy a tibeti választott nép, választott feladattal a világ számára. Mit gondolsz erről?
Dhondup Dorjee: Míg a nyugat nagy buzgalommal kutatta az anyagi világot, addig Tibet a hagyomány szellem-világának megismerésével fogalakozott. Ezért van az, hogy manapság, különösen a tibeti buddhizmus nagyszámú követőt vonz magához és főleg a fejlett, iparosított nyugati országokban.

H.T.: A világ túl van a Pekingi Olimpián, nem kevés feszültséggel. Hogy látod az olimpia utáni időszakot Tibet jövője szempontjából?
Dhondup Dorjee: 2008. március 10-e után a Tibetben élő tibetiek áldozatai árán a tibeti ügy világszerte a médiák címlapjaira került. A tibeti nép és támogatóik megnyerték maguknak a nemzetközi közvéleményt és legfőképpen annak együttérzését. Az olimpiai lángot, amit általában világszerte a békét szerető embereknek kellett volna fogadniuk, rendőrök, katonák és fegyveres testületek fogadták, hogy megvédjék a békés tüntetők tiltakozásaitól.

H.T.: Az idei év legfontosabb emberi jogokkal kapcsolatos kínai eseménye az ujgur-felkelés. Milyen kapcsolat van az ujgur események és tibeti szabadságharc között?
Dhondup Dorjee: Mindkét terület a Kínai Kommunista Párt birodalmi politikájának áldozatává, így Kína gyarmatává vált. Tibet és Kelet-Turkesztán, (Xinjian/Ujguria) együtt a kínai birodalomnak, több mint 60%-t teszi ki. A kommunista kínai kormány embertelen politikája, különösen a kulturális genocídium az itt élő emberekben nagyfokú elégedetlenséget váltott ki, és ezek felkelésekhez vezettek. Ezen a két vidéken a Kínai Kommunista Párt által teremtett látszólagos stabilitás pusztán a felszínen létezik, alatta nagyon erős sérelmek és mély harag van az emberekben.

H.T.: Milyen munka folyt a Zánkai Ifjúsági Fesztiválon és miként értékeled az eseményt a TYC szempontjából?
Dhondup Dorjee: Nos, a budapesti repülőtéren a Societas - Új Mozgalom munkatársai fogadtak és ők vittek le minket Zánkára. A fesztivál fő témája a Fejlődés a szabadságért – Harcunk a szegénység ellen köré csoportosult. Az egész világból jöttek résztvevők 143 szervezettől, több mint 3000 fiatal volt jelen. A rendezvény öt fő témája a következő volt: Konfliktus-helyzetek megelőzése, Bevándorlók helyzete, Klímaváltozás, Gazdasági válság valamint a Szegénység. Mi, tibetiek részt vettünk még a Fesztivál Expón is, ahol egy kis fotókiállítást rendeztünk a száműzetésben élő tibetiekről.
Én magam az Ázsia/Csendes-óceáni régió szemináriumának voltam az egyik előadója és A demokrácia Ázsiában címmel tartottam előadást. A szeminárium moderátora Ms. Jacinda Ardern volt, aki jelenleg az új-zélandi parlament tagja és az IUSY elnöke. Beszédemben összefoglaltam a 2008. március 10-e után történteket, a Pekingi Olimpia utáni súlyosbodó helyzetet Tibetben és a tibeti száműzött közösség demokratikus fejlődését az elmúlt 50 évben.
Az egyhetes fesztivál heves politikai vitáktól sem volt mentes, de eszmecserére adott lehetőséget, és az emberi jogsértések, az igazságtalanság és a demokráciáért dolgozó, a megszállás ellen harcoló fiatalok globális hálózatának megerősödésére.
A záró ünnepséget megtisztelte jelenlétével Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke is, aki köszöntötte a résztvevőket. Bajnai úr Darwin-t idézte: Nem azok a fajok maradnak fenn, akik a legerősebbek és nem azok, akik a legértelmesebbek, hanem azok, akik leginkább alkalmasak a változásra. A Ti munkátok ezt a világot a változásba vezetni.

H.T.: A kínai képviselők miért hiányoztak Zánkáról?
Dhondup Dorjee: Volt néhány kínai résztvevő is, de ők Malajziából jöttek, nem Kínából. Kínában nincs független ifjúsági szervezet. A Kommunista Párt diktál az embereknek az élet minden területén, ellenvetésnek sehol nincs helye. Azt gondolom, hogy az IUSY egy nemzetközi fórum, ami szociális érzékenységgel támogatja a demokráciát az igazságtalanság, a megszállás és az emberi jogsértések elleni harcban.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb