Tibet, az igazi "tiltott város" Kínában
2009. március 10./kedd/magyarhirlap.hu/TibetPress
Valós autonómiát követel a felkelés leverésének évfordulóján a kultúrájuk kihalásának szélére sodródott tibetieknek a Dalai láma.
Világszerte rendkívül feszült légkörben zajlottak a megemlékezések a tibeti felkelés leverésének ötvenedik évfordulóján. A Dalai láma éles hangnemben bírálta a megszállást, a teljesen lezárt Tibetből viszont semmi hír ki nem jut. A világ több nagyvárosában tüntettek a kínai képviseletek előtt.
"Az elmúlt ötven év elmondhatatlan szenvedést és pusztítást hozott Tibetnek és a tibeti nemzetnek" – mondta a Dalai láma az 1959-es felkelés ötvenedik évfordulóján. A 73 éves szellemi vezető szerint a tibetiek napjainkban állandó félelemben élnek, vallásuk, kultúrájuk, nyelvük, identitásuk közel került a pusztuláshoz. "A tibetieket a kínai hatóságok olyan bűnözőnek tekintik, akik halált érdemelnek" – mondta a Nobel-békedíjas láma.
Az indiai száműzetésben, az emigráns kormány dharmszálai központjában felszólaló Dalai láma egyértelművé tette, hogy a közelmúlt kínai–tibeti tárgyalásai semmilyen kézzelfogható eredményt nem értek el a helyzet rendezésében, a tavalyi zavargások utáni brutális kínai intézkedések pedig egész Tibetet megrengették. A láma újfent megismételte: kormányának célja, hogy az összes tibeti területre kiterjedő, valós, Kínán belüli regionális autonómia jöjjön létre, s ezt a hatályban lévő kínai alkotmány elviekben lehetővé is teszi.
A szokatlanul éles nyilatkozatra Pekingben a szokásos módon válaszoltak. A kínai külügyi szóvivő hazugságnak mondta a Dalai láma szavait. Ma Csao-hszü szerint a "dalai klikk" zavaros híreszteléseket terjeszt, s a Tibetben végrehajtott demokratikus reform a legszélesebb és legalaposabb a tibeti történelemben. Egyben felszólított a tibeti szeparatizmussal szembeni "nagy fal" létrehozására.
Közben a külvilágtól elzárt Tibeti Autonóm Régióból és a környező, tibetiek lakta tartományokból kisebb tüntetésekről érkeztek hírek. Mivel a területre a kínai hatóságok sem a nemzetközi szervezetek képviselőit, sem a külföldi újságírókat nem engedik be, nehéz megállapítani a hírek hitelességét. Annyi bizonyos, hogy a kínai hadsereg és rendőrség fegyveresek ezreit telepítette a tibeti területekre, s számos letartóztatás történt az évforduló előtt. Lutsang kolostorából például több mint száz szerzetest hurcoltak el a rendőrök egy békés, fáklyás felvonulás után.
A világ több nagyvárosában demonstrációt tartottak. Canberrában a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, Katmanduban és Újdelhiben szintén. Megmozdulások voltak Berlinben és Budapesten is a kínai külképviselet épületénél.