Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tibet: autonómia vagy függetlenség

2008- november 16./vasárnap/NOL/TibetPress

Hétfőtől új stratégiáról tanácskoznak a száműzöttek, Őszentsége a Dalai Láma távollétében.

A száműzetésben élő tibetiek több száz képviselője gyűlt össze az indiai Dharamszalában, ahol hétfőtől egy héten át vitatják meg a mozgalom stratégiáját a kínai fennhatóságú Tibet önállóságának elérése érdekében. A gyűlést maga a Dalai Láma kezdeményezte, beismerve, hogy nem hozott eredményt az utóbbi két évtized megegyezést kereső politikája Pekinggel Tibet "érdemi autonómiájáról". Immár nem lát reményt, hogy tárgyalások révén engedményeket érjenek el.

Az előzetes közlés szerint a Dalai Láma nem vesz részt a tanácskozáson, hogy ezzel is elősegítse "a szabad és őszinte vitát", azaz ne befolyásolja a hozzászólókat saját eddigi, az autonómiát békés úton képviselő nézetével, amiért Nobel békedíjat is kapott. A Dalai Láma, aki a kínai megszállás elleni felkelés leverése, 1959 óta maga is száműzetésben él Dharamszalában, s azóta sem látogathatott haza, immár 73 éves, s augusztus óta kétszer is kórházba került, környezete szerint "a félig nyugdíjba vonulás" gondolatával foglalkozik.

Ez az "önnyugdíjazás" a megfigyelők szerint nem jelentené lemondását (ilyet nem is tehetne) a tibetiek szellemi vezetőjének tisztéről, hiszen azt a reinkarnációval örökölte meg, ám a politika irányításától háttérbe vonulna, s ezzel szabad utat nyitna a Tibet sorsát, jövőjét szolgáló egyéb elképzelések érvényesítésének.

A száműzött tibeti parlament elnöke, T.T. Karma Chophel, az AFP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy "Őszentsége életkora tette sürgetővé a helyzet felülvizsgálatát, hiszen a tárgyalások Kínával zsákutcába jutottak, ami miatt fokozódik az elégedetlenség a fiatalok körében". Az AP hírügynökség szerint a 30 ezer főre becsült Tibeti Ifjúsági Kongresszusban és a a Diákok a Szabad Tibetért mozgalomban erős különösen az a nézet, hogy az autonómia helyett immár a függetlenséget kell követelni.

Nem világos azonban, hogy a független Tibet alatt mekkora területet is értenek. Hiszen a Kínában élő mintegy hat millió tibeti egyharmada a jelenlegi autonom tartomány területén kívül él. Az 1959-es felkelés évfordulójakor, márciusban kirobbant zavargások néhány környező nyugati tartományt is érintettek.

Az évtizedek óta a legfontosabb tanácskozásnak tekintett ülés azonban csak ajánlásokat fogalmazhat meg, a döntéseket utóbb a száműzött kormánynak kell meghoznia. Szamdhong Rinpocse miniszterelnök, aki a Dalai Lámától eltérően jelen lesz a tanácskozáson, közölte, hogy "mi a hallgató szerepét töltjük be, és nagyon nyitottak leszünk az emberek véleményére".

Peking és a Dalai Láma képviselőinek legutóbbi tárgyalása november első hetében volt, egyébként a kilencedik 2002 óta. Kínai illetékes a találkozót követően a kudarcért a felelősséget a másik félre hárította, s mintegy figyelmeztetve a készülő dharamszalai tanácskozást hangoztatta, hogy Kína és ezzel a Lhásza központú Tibeti Autonom Tartomány területi integritásának módosítása semmiképpen sem jöhet szóba. Mire tegnap Dharamszalában közölték, hogy a tárgyaláson átadott terv a tibetiek autonómia-igényeit a kínai alkotmány keretei között vázolta fel.

A márciusi incidensekért - amelyek Peking szerint 18, a száműzött kormány szerint viszont 200 halálos áldozatot követelt - a kínai vezetés "a Dalai Lámát és klikkjét" vádolta, hogy meg akarták zavarni az olimpia légkörét, témát kínálva a nemzetközi médiának. Kína egyébként is hálátlannak tartja az ellenzéki tibetiek, akik nem hajlandók beismerni, hogy az egykor rendkívül elmaradott, a lámáknak gyüjtögető koldusok területén látványos gazdasági és oktatási fejlődés következett be, a pekingi központi kormányzat beruházásainak köszönhetően.

Dharamszalából viszont azzal válaszolnak, hogy a fejlődés, így a vasútvonal immár Lhaszáig a kínaiak betelepülésével párosul, összhatásában visszaszorítja a tibietiek kulturális és vallási hagyományainak ápolását, sőt a pekingi intézkedések korlátozzák, időnként börtönbüntetéssel is a lámák tevékenységét.





Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb