2009. június 29.
TIBET: Journey of discovery
Vállalkozó szellemű önkéntesek
egy csoportja, bőséges tapasztalatot szerezve bejárta a legeldugottabb
helyeket. A wayaoi megszorításokat követően,
a Kham Aid Foumdatiom művészeti értékek megóvásáért felelős önkéntes ellenőrei
mélyen Tibet Kham tartományának belsejébe hatoltak, hogy útjuk során
ellenőrizzék hogyan állnak a javításra szoruló templomok helyreállítási
munkálatai.
A Sichuan-Tibet Highway legnehezebben
járható, legkevésbé használt északi szakaszát járták be, mely egykor fontos
karaván-útvonal volt. Erre utal a neve, Chamadao (Tea ló ősvény) is. Az
országutat éppen akkor építették és adták át, mikor 2007-ben csapatunk arra járt. A csoport rövid időre megállt a
Tagong síkságon fekvő Lhagang kolostornál. Lhagang, azt mondják, szent
földön fekszik, melyet öt szent hegy vesz körbe. A templomban található a
Jokhang templomban elhelyezett híres lhasai Jowo (a Buddha képmása) másolata,
mely minden Lhagangban élő tibeti által a legjobban tisztelt templom.
Útban Derge felé, a hét
önkéntesből álló csapat, áthaladt számos tibeti határvároson, és hegyi hágókon,
melyek, 4,000 méter
feletti magasságukkal szinte összeérnek az éggel. A legmagasabb közülük is a
TroLa hágó, a maga 5,050 méterével. A hágókon szokás szerint imazászlók
lengedeznek.
A zsinórral összefűzött színes
szövetdarabokra általában egy lóábrázolás van rányomtatva (körülötte) imákkal
és mantrákkal. Ahogyan a magas helyekre kitett zászlók a szélben lengedeznek, a
"Szél-Ló" (Lung-ta) minden lényhez eljuttatja a zászlóra írt
áldásokat. Magyarázza Boon Yap, a malajziai önkéntesek egyike. "A fakuló imazászlók örökre az univerzum részévé
válnak. Ahogyan az élet elmúlik és új élet lép a helyébe, úgy a régi imazászlók
mellé is kiakasztják az újakat, ezzel is az élet változékonyságára hívva fel a
figyelmet." Útja során a csoport más
kolostorokat is meglátogatott. Útitervükben Palpung és Pewar buddhista
kolostorai szerepeltek. Mindkét kolostor komoly történelmi, építészeti és
művészeti értékekkel rendelkezik, és a tibeti buddhisták által tisztelt, szent
helynek számítanak.
A Palpung kolostorhoz vezető
kavicsos út az áradások következtében súlyosan megrongálódott, így a csoport
kénytelen volt áttérni egy ideiglenes útra, amíg a valódi utat újjáépítik.
Kocsijukkal jónéhányszor megkíséreltek átgázolni a folyón kövek és
farönkök elhelyezésének segítségével, mire
végül sikerült átjutniuk. Yap azt mondja, igazán megéri a
fáradtságot, ahogy a meredek, erdővel borított völgy egyszer csak megszűnik, és
hirtelen előtűnik a hegygerinc tetejére épített, hegyekkel körbevett
épületegyüttes, középen a hatalmas vörösfalu kolostorral. A 3,950 méteres tengerszint
feletti magasságban épült, a Bei Chhu folyóra rendkívüli kilátást biztosító
Palpung kolostor főtemploma szokatlan szerkezetű. Ez a második legnagyobb
hagyományos tibeti épület a világon, melyet a helybéliek csak Kis Potala Palota
néven emlegetnek. A Kham
Aid Foundation részt vesz a kolostor évszázados festményeinek
megóvásában. Ezen kívül segítenek egy
vendégház kialakításában és fenntartásában az utazók számára, melynek
szolgáltatásait a csoport ki is próbálta.
Azon az éjszakán, a csoport négy
tagja, Yapot is beleértve, kimerészkedett a dermesztő éjszakai levegőre, hogy a
hegytetőn állva az elmerüljenek az
elképesztően csillagos égbolt látványában. A Pewar kolostor épületeinek
falfestményei Nyugat-Sichuan legszebb buddhista tágyú alkotási közé tartoznak. A
festmények, melyek több mint 270 évesek és 370 négyzetméternyi falfelületet
borítanak be, túlélték a Kulturális Forradalom pusztítását. A főtemplom Tenpa Tsering király uralkodása alatt (1678-1738) épült.
Az idő múlása, a földrengések és
a víz okozta károk következtében azonban, a kolostor gondos újjáépítésre
szorul, de a Kham Aid vállalja ezt a kihívást. "Nagy gondot fektettünk
arra, biztosítsuk az az épület szerkezetének megóvását, valamint arra, hogy a
festmények helyreállítása a hagyománynak megfelelő stílusban történjen, mert ezek
a legutolsó XV. században készült Ga stílusú festmények" - meséli Yap. A Pewar kolostor a Pewar
Rinpocse, a mai Tibet
egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő lámájának székhelye, aki jelentős
szerepet játszott a buddhizmus újjáélesztésében Kham Tibetben, amit a dergei
nyoma és a Derge Gönchen kolostor megóvásával
biztosított a kínai invázió zavaros időszaka alatt.
A csoport részt vett egy audiencián
Pewar Rinpocsénél, és egy a Rinpocse által vezetett ülésen a kántáló lámák és
szerzetesek között.m "A dergei nyomdába tett
látogatás olyan mintha egy sétát tennénk Tibet irodalmi örökségében. A
buddhista klasszikusok között ott van az indiai buddhizmus történetének
egyetlen megmaradt példánya is, mind fatáblákra vésve. A nyomtatást továbbra is
kézzel, a 270 éves hagyománynak megfelelően végzik" - mondja Yap. Az utazás fénypontja Yap számára
a Trupa Lhakhang kolostor, egy nagyméretű buddhista tárgyú falfestményekkel
díszített szokatlan templom felfedezése volt, melynek falfestményei olyan stílusban
készültek, amelyet korábban csak Közép-Tibetbenből ismertek.
A Kanding körzetében található
Pusarong falu temploma olyan eldugott helyen fekszik, hogy a nap jó része azzal
telt, hogy megtegyék az odavezető 60 kilométeres utat, egy földúton, mely a
tajtékzó folyó mellett vezetett, mely aranyló erdőkkel tarkított sziklás
hegycsúcsok közt vájt medret magának.
Végül, az út, három meredek hegyvonulat
találkozásánál megszünni látszik, amint a folyó jobbra kanyarodva körülfonja a
hegyvonulatot. A falu magasan fenn a hegytetőn áll. Önkénteseink két autója
felküzdötte magát a cikkcakkos ösvényen egészen addig a pontig ahonnan már csak
gyalogszerrel vagy lóháton lehet folytatni az utazást.
Miután lovakat béreltek, utazóink
még egy órán át kaptattak fölfelé a meredek ösvényen mire meglátták a hegy
tetején őrszemként őrt álló bástyát. A bejáratát csak egy kilenc méter magas
külső lépcsősoron keresztül lehet megközelíteni. Amint megérkeztek
nyilvánvalóvá vált, hogy ők az első kívülállók akik bebocsájtást nyerhettek
ide.
"A templomba lépve egy a
régióétól nagyban eltérő művészeti stílusú, rendkívül kifinomult és elegáns
műalkotások fogadtak. Lenyűgöző panteonok díszítik a falakat; együttérző
buddhák és bódhiszattvák, elragadó és légies dákinik, köztük néhány félelmetes
védőistenséggel, harcoló démonnal és vad animiztikus képzetekkel, egy a
realitáson túli világ létét hirdetve, amelyet csak a tudat képes észlelni"
-meséli lelkesen Yap. A festmények feltehetően azért
élték túl a Kulturális Forradalom pusztítását, mert ilyen eldugott helyen
vannak.
Maga a templom épülete is
meglehetősen rejtélyes. Olyan építészeti stílusban épült, melyet sehol máshol
nem találhatunk a régióban. A tető és az ajtó szerkezetének részletei, és a
dekoratív vas elemek a templomajtón egy másik etnikai csoport, feltehetően a
Naxi befolyását sejtetik. Azóta Trupa Lhakangban is megkezdték a helyreállítási
munkálatokat. Az útkaland utolsó, Tibetben
megtett szakasza eseménytelenül telt. A terep sziklás, poros, és száraz volt. Egy
kilométerkövön, pár őrön, és egy női hivatalnokon kívül kevés dolog jelezte
hogy Tibetbe érkeztek. "A legyek társaságában ebédeltünk,
míg átvizsgálták a papírjainkat. Amint áthajtottunk az iszapos Jinsha folyón
egy szikla oldalára festett ‘Tibet’ felirat volt az egyetlen jele annak, hogy
Tibetben voltunk" - emlékszik vissza Yap.
A következő kaland Chambdoban
várta a csoportot, ami úti kalandjának végállomása volt. A csoport négy tagja meghosszabbította
utazását, mert a város történelmi jelentősége miatt el akart látogatni
Lhaszába. "A modern Lhásza éppen olyan
volt, amilyenre számítottam. Egy ronda, jellegtelen, modern kínai város, kivéve
a Potala Palota lebilincselő látványát, amint a domb tetején álló fellegvár az
idő ködébe veszett város fölé magasodik" - mondja Yap.
Három napot töltött el Lhasában,
meglátogatva a híres kolostorokat, és Songtsen Ganpo tibeti király szülőhelyét,
aki (uralkodása alatt) egyesítette Tibetet, és a kínai Wenchenggel és a nepáli
Bhrikuival kötött házasságai révén békét teremtett egy harcias nép
történetében. A csoport a frissen megnyitott
Banga Reptéren keresztül hagyta el Észak-Kelet Tibetet. "Csaknem 2 millió
kilométert tettem meg repülővel, és számos repteret láttam már, de ennek a
takaros kicsi kirendeltségnek van a leghosszabb, 5,500 méteres, kifutópályája a
világon és 4,334 méteres tengerszint feletti magasságával ez a világ
legmagasabban fekvő reptere" - teszi hozzá Yap.
Majorie Chiew
képek:
1. kép: Snookerező asszonynépség
Pusarongban. igazi talány, vajon hogyan kerülhetett a biliárdasztal a faluba.
2. kép: Szokatlan szerkezet:
Trupa Lhakang a Kanding körzetében található Pusarong falu temloma, nagyméretű
buddhista falfestményekkel. Bejárata csak egy 9 mérteres lépcsősoron keresztül
közelíthető meg.
