Tibet - Afrikában is/Interjú Mohamed Abdelazizzal, A Nyugat-Szaharai Köztársaság elnökével Zánkán
2009. augusztus 27./Heti Világgazdaság/TibetPress
Június végénMagyarországon, Zánkán megrendeztéka nemzetközi IUSY fesztivált. AzInternational Union of Socialist Youth világszervezet három
évenkénthívja össze erre a közös szeminárium
sorozatra a nemzetközi szocialista ifjúsági szervezeteket. Most először volt
Magyarország a házigazdája a nagyszabású rendezvénynek, amelyre 100 országból 5
kontinensről érkezettmintegy 3000
résztvevő. Az IUSY
szervezésében megrendezett eseményen 55 szemináriumra került sor a Balaton
partján, különböző témákban. A fesztiválra több közismert külföldi vendég és
több ismert magyar politikus is ellátogatott.
A fesztivál díszvendége voltMohamed Abdelaziz, a Polisarioelnöke, a Nyugat- Szaharai Köztársaság
államfője. A Nyugat-Szaharai Köztársaság alapítója és tagja az Afrikai
Uniónak. A záróünnepségen rövid beszédet mondott Bajnai
Gordon miniszterelnök és Lendvai Ildikó , a Magyar Szocialista Párt elnöke.Ebből az alkalomból Török Tünde újságíró exkluzív interjút készített a nyugat-szaharai
államfővel a következő témakörökben:
Mit remél az Önök országa Európától és
Magyarországtól? Mohamed Abdelaziz: Mint
Önök is tudják, Nyugat-Szahara ügye a
dekolonizációs folyamattal függ össze. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a múlt
század utolsó évtizedében, 1991-ben fogadta el két részből felépülő rendezési
tervét. A béketerv egyrészt tűzszünetet hozott létre a nyugat-szaharai és
marokkói hadseregek között, másrészt pedig létrehozta a MINURSO-t, vagyis az a
nyugat-szaharai népszavazás megszervezését célul kitűző ENSZ missziót, amit
Nyugat-Szaharába telepített. A MINURSO ellenőrzi a tűzszünet betartását, de fő
célja, vagyis a kérdés igazságos megoldása, vagyis a népszavazás megszervezése,
a mai napig nem teljesült, mivel számos akadályt kell leküzdeni. Az Egyesült
Nemzetek főtitkárai, így Perez de Cuéllar, Boutros Gali, Kofi Annan, és Ban
Ki-Mun erőfeszítéseket tettek a rendezés érdekében és megpróbáltak hatni James
Baker úrra is, aki az Egyesült Nemzetek főtitkárának különleges megbízottja
volt Nyugat-Szaharában, annak érdekében, hogy szervezze meg a referendumot.
Jelenleg egy új különleges megbízott van, Christopher Ross úr személyében, aki
meghívott bennünket egy bécsi találkozóra. Jelen pillanatban várakozunk, azt
várjuk, hogy a bécsi találkozó eredménye az lesz, hogy közelednek az
álláspontok, és közelebb kerülünk a referendum megszervezéséhez.
Nyugat-Szahara
volt az utolsó gyarmat az afrikai kontinensen, és miután az Afrikai Unió
komolyan tanulmányozta Nyugat-Szahara ügyét úgy határozott, hogy elismeri
tagjaként a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, mint az AU alapító
tagját. Vagyis a mi kontinensünk, az afrikai kontinens megoldotta ezt a
helyzetet. Adott egy gyarmat, adott egy nép, a jogait nemzetközileg elismeri
számos szervezet, a területén ugyanúgy megszervezték a kormányt és az országot,
mint minden más egykori afrikai gyarmaton, de egy szomszédos ország, Marokkó
agressziójának áldozatává vált. Ez az agresszió egyértelműen sérti az ENSZ
Alapokmányának és az Afrikai Unió Alapító Okiratának elveit. Az Afrikai Unió
Alapító Okiratában van egy nagyon fontos fejezet az örökölt gyarmati határok
sérthetetlenségére és tiszteletben tartására vonatkozóan. A magam részéről
számos, tárgyalással eltöltött év után, az Afrikai Unió tíz éve alatt úgy
találtam, és arra a következtetésre jutottam, és ki is mondtam, hogy
Nyugat-Szahara megszállása törvényellenes és ennek véget kell vetni. Ennek
következtében az afrikai kontinens úgy döntött, hogy a Szaharai Köztársaság
független állam, az Afrikai Unió tagja, és így már élvezhetjük tagságunkból
fakadó jogainkat az Afrikai Unión belül.
Mit várnak a bécsi találkozótól? Mohamed Abdelaziz: Ez a régió Európa
szomszédja. Ez a terület ki van téve Marokkó fenyegetésének, és esetlegesen a
béke és a biztonság is veszélybe kerülhet. Nyugat-Szahara és a legközelebb eső
európai határok között 15 perc repülőút van. A fővárosunk és a Kanári-szigetek között
mindössze 15 perc repülőút van. Ezért a nyugat-szaharai harcok esetleges
folytatódása az európai biztonságot és stabilitást is veszélyezteti. Emiatt úgy
gondoljuk, hogy az Európai Unió felelőssége, hogy minden befolyását latba vetve
és a leghatékonyabb hozzájárulásával segítsen abban, hogy ez a terület
visszakapja legitimitását és függetlenségét, hogy a szaharai nép élvezhesse
legitim nemzeti jogait. Európának ebből tanulnia kell, és figyelembe kell
vennie az afrikai döntést. Európának tiszteletben kellene tartania Afrika
Nyugat-Szaharára vonatkozó akaratát. Következésképpen Európának három dolgot
kellene tennie: el kellene ítélnie a Marokkó által Nyugat-Szaharában elkövetett
emberi jogi jogsértéseket, nyilatkoznia kellene arról, és el kellene ítélnie, hogy
Marokkó elutasítja az önrendelkezésről szóló referendumot, végül álláspontunk
szerint Európának ki kellene nyilvánítania, hogy a Marokkóval aláírt hivatalos
megállapodás, ami Marokkó számára különleges (kiemelt) státuszt nyújt az
Európai Unióval fenntartott kapcsolataiban, nem terjed ki Nyugat-Szahara
területére.
Magyarországgal
kapcsolatban úgy véljük, hogy az önök kormányának el kellene ismernie a
Szaharai Köztársaságot, és nyitnia kellene egy nagykövetséget nálunk, mint
ahogyan azt Koszovóval kapcsolatban is tette. Ezen kívül nekünk is nyitnunk
kell egy nagykövetséget Budapesten a marokkói követség közelében, mivel ez az
afrikai, valamint latin-amerikai országok álláspontja, és ez van összhangban a
magyar történelemmel. Magyarország mindig is kiállt a népek szabadsága mellett,
ezért Magyarország nem tagadhatja meg Nyugat-Szaharát. El kell mondanom, hogy
kiváló kapcsolatunk van Magyarországgal, és reméljük, hogy ez a kiváltságos
kapcsolat fennmarad azután is, miután kivívtuk teljes függetlenségünket.
Meddig
készek elmenni a kompromisszumban azért, hogy végre megoldás szülessen a
nyugat-szaharai problémára? Mohamed Abdelaziz: Számos
lehetőség van a kompromisszumra. Emlékezhetnek arra, hogy Marokkó magának
követelte a Nyugat-Szahara feletti szuverenitást, mi pedig a Szaharai
Köztársaságban teljes nemzeti szuverenitásunkat és Afrikai Uniós tagságunkat
követeljük. Készek vagyunk azonban kompromisszumokra is. A kompromisszumot az
jelenti, ha félretesszük a marokkói igényeket, és félretesszük a
nyugat-szaharai igényeket, azaz a Szaharai Köztársaság igényeit, és a szaharai
népnek adjuk a szót egy igazságos és demokratikus referendum által. A
népszavazást nem a Szaharai Köztársaság, vagy a Polisario Front szervezné, de
nem is a Marokkói Királyság. A referendumot az Egyesült Nemzetek Szervezete
szervezné és felügyelné. Nyugat-Szahara kérdése nem egyetlen kérdést jelent és
így az nem szűkíthető le pusztán a marokkói vagy a nyugat-szaharai igényekre. Számos
opció, számos lehetőség létezik egyébként a teljes függetlenségünkkel szemben:
például a Marokkóba történő teljes beolvadás, vagy a Marokkón belüli autonómia.
Vagyis két lehetőség létezik Marokkó számára, számunkra pedig csak egy, ami
maga a fentebb említett kompromisszum. Ez nem csak a Szaharai Köztársaság, és
nem csak a marokkóiak álláspontja, továbbá ez nem Marokkó ellen irányul, de
Marokkónak vállalnia kellene, hogy a nép döntését tiszteletben tartja. Ez is
egy kompromisszum.