Június végén  Magyarországon, Zánkán megrendezték  a nemzetközi IUSY fesztivált. Az  International Union of Socialist Youth világszervezet három évenként  hívja össze erre a közös szeminárium sorozatra a nemzetközi szocialista ifjúsági szervezeteket. Most először volt Magyarország a házigazdája a nagyszabású rendezvénynek, amelyre 100 országból 5 kontinensről érkezett  mintegy 3000 résztvevő. Az IUSY szervezésében megrendezett eseményen 55 szemináriumra került sor a Balaton partján, különböző témákban. A fesztiválra több közismert külföldi vendég és több ismert magyar politikus is ellátogatott.

A fesztivál díszvendége volt   Mohamed Abdelaziz, a Polisario  elnöke, a Nyugat- Szaharai Köztársaság államfője. A Nyugat-Szaharai Köztársaság alapítója és tagja az Afrikai Uniónak. A záróünnepségen rövid beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök és Lendvai Ildikó , a Magyar Szocialista Párt elnöke. Ebből az alkalomból Török Tünde újságíró exkluzív interjút készített a nyugat-szaharai államfővel a következő témakörökben:

Mit remél az Önök országa Európától és Magyarországtól?
Mohamed Abdelaziz: Mint Önök is tudják, Nyugat-Szahara ügye a dekolonizációs folyamattal függ össze. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a múlt század utolsó évtizedében, 1991-ben fogadta el két részből felépülő rendezési tervét. A béketerv egyrészt tűzszünetet hozott létre a nyugat-szaharai és marokkói hadseregek között, másrészt pedig létrehozta a MINURSO-t, vagyis az a nyugat-szaharai népszavazás megszervezését célul kitűző ENSZ missziót, amit Nyugat-Szaharába telepített. A MINURSO ellenőrzi a tűzszünet betartását, de fő célja, vagyis a kérdés igazságos megoldása, vagyis a népszavazás megszervezése, a mai napig nem teljesült, mivel számos akadályt kell leküzdeni. Az Egyesült Nemzetek főtitkárai, így Perez de Cuéllar, Boutros Gali, Kofi Annan, és Ban Ki-Mun erőfeszítéseket tettek a rendezés érdekében és megpróbáltak hatni James Baker úrra is, aki az Egyesült Nemzetek főtitkárának különleges megbízottja volt Nyugat-Szaharában, annak érdekében, hogy szervezze meg a referendumot. Jelenleg egy új különleges megbízott van, Christopher Ross úr személyében, aki meghívott bennünket egy bécsi találkozóra. Jelen pillanatban várakozunk, azt várjuk, hogy a bécsi találkozó eredménye az lesz, hogy közelednek az álláspontok, és közelebb kerülünk a referendum megszervezéséhez.

Nyugat-Szahara volt az utolsó gyarmat az afrikai kontinensen, és miután az Afrikai Unió komolyan tanulmányozta Nyugat-Szahara ügyét úgy határozott, hogy elismeri tagjaként a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, mint az AU alapító tagját. Vagyis a mi kontinensünk, az afrikai kontinens megoldotta ezt a helyzetet. Adott egy gyarmat, adott egy nép, a jogait nemzetközileg elismeri számos szervezet, a területén ugyanúgy megszervezték a kormányt és az országot, mint minden más egykori afrikai gyarmaton, de egy szomszédos ország, Marokkó agressziójának áldozatává vált. Ez az agresszió egyértelműen sérti az ENSZ Alapokmányának és az Afrikai Unió Alapító Okiratának elveit. Az Afrikai Unió Alapító Okiratában van egy nagyon fontos fejezet az örökölt gyarmati határok sérthetetlenségére és tiszteletben tartására vonatkozóan. A magam részéről számos, tárgyalással eltöltött év után, az Afrikai Unió tíz éve alatt úgy találtam, és arra a következtetésre jutottam, és ki is mondtam, hogy Nyugat-Szahara megszállása törvényellenes és ennek véget kell vetni. Ennek következtében az afrikai kontinens úgy döntött, hogy a Szaharai Köztársaság független állam, az Afrikai Unió tagja, és így már élvezhetjük tagságunkból fakadó jogainkat az Afrikai Unión belül.

Mit várnak a bécsi találkozótól?
Mohamed Abdelaziz: Ez a régió Európa szomszédja. Ez a terület ki van téve Marokkó fenyegetésének, és esetlegesen a béke és a biztonság is veszélybe kerülhet. Nyugat-Szahara és a legközelebb eső európai határok között 15 perc repülőút van. A fővárosunk és a Kanári-szigetek között mindössze 15 perc repülőút van. Ezért a nyugat-szaharai harcok esetleges folytatódása az európai biztonságot és stabilitást is veszélyezteti. Emiatt úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió felelőssége, hogy minden befolyását latba vetve és a leghatékonyabb hozzájárulásával segítsen abban, hogy ez a terület visszakapja legitimitását és függetlenségét, hogy a szaharai nép élvezhesse legitim nemzeti jogait. Európának ebből tanulnia kell, és figyelembe kell vennie az afrikai döntést. Európának tiszteletben kellene tartania Afrika Nyugat-Szaharára vonatkozó akaratát. Következésképpen Európának három dolgot kellene tennie: el kellene ítélnie a Marokkó által Nyugat-Szaharában elkövetett emberi jogi jogsértéseket, nyilatkoznia kellene arról, és el kellene ítélnie, hogy Marokkó elutasítja az önrendelkezésről szóló referendumot, végül álláspontunk szerint Európának ki kellene nyilvánítania, hogy a Marokkóval aláírt hivatalos megállapodás, ami Marokkó számára különleges (kiemelt) státuszt nyújt az Európai Unióval fenntartott kapcsolataiban, nem terjed ki Nyugat-Szahara területére.

Magyarországgal kapcsolatban úgy véljük, hogy az önök kormányának el kellene ismernie a Szaharai Köztársaságot, és nyitnia kellene egy nagykövetséget nálunk, mint ahogyan azt Koszovóval kapcsolatban is tette. Ezen kívül nekünk is nyitnunk kell egy nagykövetséget Budapesten a marokkói követség közelében, mivel ez az afrikai, valamint latin-amerikai országok álláspontja, és ez van összhangban a magyar történelemmel. Magyarország mindig is kiállt a népek szabadsága mellett, ezért Magyarország nem tagadhatja meg Nyugat-Szaharát. El kell mondanom, hogy kiváló kapcsolatunk van Magyarországgal, és reméljük, hogy ez a kiváltságos kapcsolat fennmarad azután is, miután kivívtuk teljes függetlenségünket.

Meddig készek elmenni a kompromisszumban azért, hogy végre megoldás szülessen a nyugat-szaharai problémára?
Mohamed Abdelaziz: Számos lehetőség van a kompromisszumra. Emlékezhetnek arra, hogy Marokkó magának követelte a Nyugat-Szahara feletti szuverenitást, mi pedig a Szaharai Köztársaságban teljes nemzeti szuverenitásunkat és Afrikai Uniós tagságunkat követeljük. Készek vagyunk azonban kompromisszumokra is. A kompromisszumot az jelenti, ha félretesszük a marokkói igényeket, és félretesszük a nyugat-szaharai igényeket, azaz a Szaharai Köztársaság igényeit, és a szaharai népnek adjuk a szót egy igazságos és demokratikus referendum által. A népszavazást nem a Szaharai Köztársaság, vagy a Polisario Front szervezné, de nem is a Marokkói Királyság. A referendumot az Egyesült Nemzetek Szervezete szervezné és felügyelné. Nyugat-Szahara kérdése nem egyetlen kérdést jelent és így az nem szűkíthető le pusztán a marokkói vagy a nyugat-szaharai igényekre. Számos opció, számos lehetőség létezik egyébként a teljes függetlenségünkkel szemben: például a Marokkóba történő teljes beolvadás, vagy a Marokkón belüli autonómia. Vagyis két lehetőség létezik Marokkó számára, számunkra pedig csak egy, ami maga a fentebb említett kompromisszum. Ez nem csak a Szaharai Köztársaság, és nem csak a marokkóiak álláspontja, továbbá ez nem Marokkó ellen irányul, de Marokkónak vállalnia kellene, hogy a nép döntését tiszteletben tartja. Ez is egy kompromisszum.