székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A kormány amellett, hogy ellenőrizni akarja az egyházakat, egy kutató szerint abban is bízik: a kereszténység hozzájárulhat Kína felemelkedéséhez.
Egy kínai férfi, aki csaknem 15 éve él Magyarországon, azt mondja: gyerekkorában még csak titokban lehetett templomba járni, az elmúlt években viszont egyre több lett a vallásos kínai.
Kínában több mint 1,3 milliárd ember él, és a becslések szerint százmillió közülük a keresztény. A Kaliforniai Egyetem egyik professzora szerint az ateista kínai kormány a kereszténységben látja Európa és az Egyesült Államok gazdasági sikerének a titkát, ugyanakkor fél is tőle. William James egy előadásában azt mondta: a kínai vezetők félnek, hogy a kereszténység, ha nem ellenőrzik, megdöntheti a kormányt.
Az ELTE Kínai Tanszékének vezetője szerint a kínai kormány már nemcsak megtűri, hanem egyre inkább ösztönzi is az embereket a vallásgyakorlásra. „Új templomok épülnek, a régieket felújítják és nagyon sokan látogatják a templomokat” – magyarázta.
A Híradó által megkérdezett Kína-kutató azt mondja: a keresztény alapértékek, mint például a hivatástudat, nagyon szimpatikusak a kínaiaknak. „Nagyon érdekli őket, hogy a különböző nyugati országok hogyan tudtak felemelkedni a XVIII., XIX. században és hogyan tudták lényegében néhány évtized alatt elhagyni Kínát”.
Max Weber német közgazdász és szociológus a XX. század elején azt állította, hogy a kapitalizmus fejlődését alapvető módon határozta meg a protestáns hivatásetika.