Teljesen lezárták Tibetet

2009. február 14./Free Tibet Blog/TibetPress

Teljesen lezárta a kínai hadsereg Tibetet. Egy hónappal a lhászai felkelés ötvenedik évfordulója előtt se nki, se be nem mehetnek külföldiek, így a nemzetközi sajtó sem. Tavaly kétszáz embert lőttek agyon az évfordulón kirobbant zavargásokban. Hogy az idén mi lesz, senki sem tudja.

Nem okozott csalódást a pekingi kommunista rezsim. Az év legkényesebb „kínai” évfordulója előtt csaknem egy hónappal lezárták a Tibet Autonóm Régiót (TAR), azaz a korábbi Tibet nagy részét. A lépés Szecsuan és Csinghaj tartományok tibetiek lakta részére is vonatkozik.

Az ok: március 10-én emlékeznek a tibetiek az 1959-es lhászai felkelésre, az utolsó jelentősebb fegyveres ellenállásra a kínai megszállókkal szemben. A bukott felkelés után menekült el a 14. Dalai Láma és kormánya Indiába.

A tavalyi évforduló katasztrófába torkollott. A békés tüntetések zavargásokba fulladtak, a kínai hadsereg pedig megszállta Lhászát, az emigráns kormány szerint több mint kétszáz embert agyonlőttek. Peking mindezt tagadja, „csak” 22 halottról tud. Az viszont bizonyos, hogy ezreket hurcoltak el, tartóztattak le, s a héten újabb tibetieket ítéltek el a zavargásokkal kapcsolatban, a számuk már eléri a nyolcvanat. Az ítéletek a néhány éves büntetéstő az életfogytiglanig terjednek.
Tibet tavalyi zárlata egészen az olimpia végéig tartott, most április elejére ígérték a feloldását.

A tiltás természetesen a nemzetközi sajtóra is vonatkozik. A héten Peking szervezett utat a külföldi újságíróknak, de gondosan megválogatták a résztvevőket és a látnivalókat is.

A Dalai Láma a napokban Németországban újabb zavargások lehetőségéről beszélt. Mint fogalmazott, „túl sok a harag” Tibetben, „nagyon feszült” a helyzet, így bármelyik pillanatban kitörhet az erőszak, ezt pedig újabb megtorlások kísérik majd.

„Aggódom” - mondta a 73 éves tibeti vezető. A Dalai Láma szerint amíg a kínai hadsereg alakulatai Tibetben állomásoznak, s amíg a katonák ujja a ravaszon van, addig megmarad a feszültség.

Clinton kényes küldetése

Az Egyesült Államok aggódik a tibeti helyzet miatt. Erről a washingtoni külügy szóvivője, Robert Wood beszélt, ám nem részletezte az aggodalom okát. Wood szerint Hillary Clinton külügyminiszter bizonyosan felhozza majd az emberi jogok kérdését, amikor a hónap második felében Pekingbe látogat, a kérdés a vizit „csúcstémája”- mondta a szóvivő. Clinton útja egy hétig tart, Kína mellett Japánt, Indonéziát, Dél-Koreát keresi fel a térségben. Eközben hét jelentős emberjogi szervezet, köztük a Freedom House és az Amnesty International felszólította Clintont, hogy határozottan álljon ki az emberi jogok mellett Pekingben. „Ha Clinton csendben marad az ügyben, akkor Pekingbe a rossz üzenet jut el” - mondta a HRW egyik tisztviselője. A csoportok azt is fontosnak tartják, hogy az emberi jogi kérdéseket állítsa a külpolitika középpontjába az új amerikai adminisztráció.