Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Tanúkat Tibetnek

2008. november 4./kedd/Free Tibet Blog/TibetPress

Interjú Bod Zsófival.

Meg sem kellene lepődni, hiszen tudjuk, hogy magyarokkal a világ bármely pontján össze lehet futni. Oké, London nincs messze, és tele van honfitársainkkal, de hogy egyik “hazánklánya” pont a helyi Free Tibet irodának dolgozzon, az mégsem mindennapi. Bod Zsófi 1995 óta él az angol fővárosban, és az elmúlt tizenhárom év alatt ugyan Sophie Bod-dá változott, de egyvalami ugyanaz maradt az életében, és az a valami Tibet. A Free Tibet Campaign munkatársával arról beszélgettünk, hogy miért furcsa a magyar parlamenti Tibet csoport, hogy miért fontos a 2009-es év, és hogy miért kellenek tanúk Tibetnek. (A képen Zsófi és Chonpel Tsering, az ITSN (International Tibet Support Network) volt koordinátora, és Jamyang Dhondup, a Nagy Britanniai Tibet Közösseg új kampányvezetője látható.)

Free Tibet Blog: Hogyan kerültél kapcsolatba Tibettel? Voltál-e ott?

Bod Zsófi: Már 16 éves koromban nagyon érdeklődtem az ázsiai kultúrák iránt. 19 éves koromban Free Tibet Campaign tag lettem, és a szervezet által kiadott magazinon keresztül sok mindenről tájékozódni tudtam. Emlékszem az Annie Lennox Palden Gyatsoval készült interjúja fogott meg először a legjobban, és azóta foglalkozom Tibettel. Palden Gyatso 33 évig ült kínai börtönökben. Igazából Tibet iránt az érdeklődésem azután erősödött fel, hogy 2001-ben 3 hónapot Dharamszalában töltöttem. Ott megismerkedtem tibetiekkel, volt politikai foglyokkal, árvákkal. A következő évben is több hónapot töltöttem el ott, és akkor elhatároztam, hogy én a tibetiek ügyével szeretnék foglalkozni, és a Free Tibet Campaign-nél akarok dolgozni.
Tibetben kétszer jártam, egészen pontosan Amdoban és Khamban. Ezeken a területeken kevesebb ellenőrzés folyik, és szabadabban lehetett utazni. A márciusi tüntetések óta ez nem igaz. Itt nem kellett turista csoporttal, vagy idegenvezetővel lenni. Egy tibeti barátommal voltam végig, nem volt probléma, bár a rendőrségre be kellett jelentkeznem, amikor megérkeztem, meg amikor egy három napos túra után visszajöttünk. Persze erre ők hívták fel a figyelmünket, hívták a haverom mobilját, ahogy visszaértünk a faluba. Azt is mondtak, hogy nem lakhatok a barátommal. és a helyi hotelbe kell átköltöznöm, de persze továbbra is barátommal maradtam. De ezen kívül szabadon járkáltam.

FTB: És hogy kerültél a brit Free Tibet Campaign-hez?

BZS: 2005- ben kaptam állást, mint kampány felelős.

FTB: Mesélj erről a szervezetről ez kicsit…

BZS: Az FTC azért a jogért küzd, hogy a tibetiek maguk dönthessenek a jövőjükről. A kínai megszállás megszűntetéséért, és a tibetiek alapvető emberi jogaiért dolgozunk. Ez a szervezet 1987-ben alakult, és Tibetről közöl alapvető információkat. Függetlenek vagyunk mindenfajta kormányzattól, tagjaink és támogatóink tartják fenn a szervezetet.
Tehát mi nem követeljük Tibet függetlenségét, se autonómiát, mi azt gondoljuk , hogy ez a tibetiek döntése.
Miután politikai szervezet vagyunk, és nem kaphatunk jótékonysági státuszt, nem is pályázhatunk pályázati támogatásokra, így csak a tagok/támogatók tartanak fenn bennünket. Kb. 20.000 támogatónk van, és nyolcan dolgozunk a londoni irodában.

FTB: Milyen projekteken dolgoztok most?

BZS: Az én munkám nagy része kutatással telik. Van egy kutatásokat végző szervezet, amivel szorosan együttműködünk. A Tibet Watch irodát müködtet Dharamszalában. Ezt az irodát én vezetem, Londonból. Ott tibeti munkatársak interjúkat készítenek az új menekültekkel, és információt gyűjtenek egyenesen Tibetből is. Ezen információk alapján állítja össze az FTC a helyzet jelentéseinket, amelyeket a brit kormánynak, az Európai Unió és az ENSZ bizonyos szervezeteinek, illetve a sajtónak küldünk el. Kínzás ellenes kampányokban is részt veszünk, mivel a kínzás Tibetben „helyi jellegzetességnek” számít.
Nemrég juttattuk el jelentésünket az ENSZ Kínzás Ellenes Bizottságának 41. ülésére. A szervezet jelentése már fenn van a világhálón. Az általunk gyűjtött információkat november 6-án mutatjuk be a bizottságnak Genfben.
Jelenleg Tibet megszállásának 60. évfordulójával, és az ’59-es felkelés 50. évfordulójával kapcsolatos projekteken dolgozunk.

FTB: Tibet aktivisták részéről tucatnyi demonstráció zajlott Pekingben, de a sportolók nem demonstráltak az emberi jogok ügyében, leszámítva egy petíciót még az olimpia előtt. Hogy értékeled ezt? Én speciel számítottam egy-két gesztusszerű megnyilvánulásra…

BZS: Én is reménykedtem, hogy legalább egy ember mond valamit ott, bár a tapasztalom szerint a sportolóknak az olimpia életük lehetősége, és nem kockáztatják a pályájukat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai szerződése tulajdonképpen megtiltja a ‘politizálást’, bár ez csak az olimpiai események területére vonatkozik. Azt kell mondjam, úgy tűnik a sportolok nagy része eléggé apolitikus.
Két sportoló állt ki nyíltan Tibet mellett az olimpia előtt, és alatt. Az egyik a lengyel nehéz atléta, Szymon Kolecki, aki a haját nyírta le szerzetes fazonra. A másik az ausztrál bicajosCadel Evans, aki Free Tibet pólókban versenyzett az olimpia előtt.

FTB: Mit szólsz ahhoz, hogy a magyar parlamentben Tibet csoport alakult október elején?

BZS: Nagyon örülök neki, és remélem, hogy tudják majd befolyásolni a jelenlegi magyar kormány Kína-politikáját. Nagyon furcsa, hogy nem minden pártból van képviselő a csoportban.

FTB: Tényleg az. Sokan úgy gondolják, hogy teljesen feleslegesek a Tibetet segítő szervezetek, feleslegesek a petíciók, és demonstrációik, mert Kínát úgysem lehet befolyásolni. Neked erről mi a véleményed?

BZS: Kínát lehet befolyásolni, de ez természetesen nagyon nehéz. Ez egy lassú folyamat. Nem segíti a munkánkat, hogy a nyugati kormányok nem állnak ki Kína ellen, mivel tartanak ennek gazdasági következményeitől.
A kínai kormány több alkalommal törölt gazdasági tárgyalásokat olyan országokkal, amelyek nyíltan felszólították Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására. A változásnak Kínán belül kell megkezdődnie. Miközben szuperhatalomnak tűnik, nem annyira egységes, és erős, mint az láttatja magáról, és ennek tudatában is van. Egy diktatúrában a gazdasági növekedést nem lehet folyamatosan fenntartani. Csak a tavalyi évben kb. 80.000 tüntetést regisztráltak, és ez csak hivatalos adat.
Én azt gondolom, hogy a mi munkánk nem csak akkor fog sikeresnek számítani, ha Tibet felszabadul, hanem akkor is, ha a tibetiek szenvedéseinek hírét, a Tibet-ügyet a publikum, a média, és kormányok elé tudjuk vinni. Azért, hogy legyenek tanúi annak, ami Tibetben történik.
Ha a téma az emberek hétköznapjainak része lesz, az már siker. Ha csak az ujgurok ügyét nézed, amely mögé nem szerveződött ilyen erős lobby, azt láthatod, hogy szinte senki sem foglalkozik velük, a legtöbben soha nem hallottak róluk, és sokan azt sem tudják, hogy milyen országban élnek.
Ha a munkánk által egy politikai foglyot előbb engednek ki a börtönből, illetve nem kínozzák meg annyira, az nekem már fontos dolognak számít. Golok Jigme, a Félelem nélkül egyik alkotója márciustól októberig volt börtönben, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Ő azt mondta, hogy augusztus 11-e után javultak a körülmények a börtönben. Ez azután következett be, hogy a filmet egy aktivista titokban bemutatta Pekingben, és az újságok írtak róla, ezt egy nemzetközi kampány követte, mely a filmesek szabadon bocsátását követelte.
Egy kínai kormánytisztviselő maga ismerte el John Kamm-nak, egy amerikai székhelyű, kínai emberi jogi szervezet, a Dui Hua vezetőjének, hogy számon tartják a nekik írt politikai foglyok szabadon bocsátását követelő leveleket és képeslapokat, és ezek valóban befolyásolják őket.

FTB: Milyen Tibet megítélése az angolok körében? Az olimpiai fáklya londoni látogatásakor elég sokan kimentek Tibet mellett tüntetni. Gondolom te is ott voltál…

BZS: Igen, azt a napot hosszú ideig szerveztük. Persze még a márciusi, és áprilisi tibeti tüntetések előtt kezdődött a szervezése, és mi sem számítottunk arra a kb. tízezer emberre. Fantasztikus nap volt, sose láttam ennyi Tibetért tüntető barátot.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb