Szeretni macerás

2010. szeptember 24./népszava.hu/TibetPress

Csókold meg a kígyót, hiszen ő is a Föld állatkája, Isten teremtménye. Megteszed? Na, nem. Szeretni mindenáron, na nem. Ha ez a szeretet, akkor az nagyon macerás. Az ember képtelen követni a szeretet parancsát. Ugyanis, hiányzik belőle a belső béke.

Honnan tudta a dalai láma, hogy jobb földrajzi helyet, jobb időpontot nem találhatott a belső béke hangoztatásához, mint éppen nálunk és éppen most? A bölcs és jó Tendzin Gyaco magyarországi beszédében szépen kifejtette, hogy a belső béke nem csak a buddhizmus, hanem az istenhit erejével más vallások útján is elérhető, minden vallás azonos lehetőséget nyújt.

Fején találta a szöget. Hiszen itt a több mint egy milliárdos keresztény tábor. Miért is ne találhatnák meg ők is a jeles tibeti vendég által emlegetett lehetőséget? A kérdés Őszentsége számára lehet, hogy kézenfekvő. A világ legmagasabban fekvő országából azonban - ahol egészen közel van az ég - nem biztos, hogy pontosan rá lehet látni mindenfajta emberlakta tisztásra. S noha Tendzin Gyaco sok minden tud a magyarokról - megdicsért bennünket ötvenhatért is -, nincs szabad bepillantása mételyes lelkünkbe, gyűlölködő szívünkbe, agyafúrt szürke állományunkba.

Ha tudná, hogy a világ vallásainak nagy forgatagában figyelemre méltó helyeket kapott keresztények miként tudnak gyűlölni, bizony elszomorodna, és csak ismételgetni tudná, hogy a folyamatos gyűlölet felemésztheti immunrendszerünket. Az immunrendszerünket és nem a lelkünket, mert a modern tibeti vallási vezető inkább a mindenki által érthető dolgokkal példálódzik. Hátha így kevesebb mocskot köpködünk egymásra. Elvégre a saját egészsége mindenki számára fontos.

Magyar parlamenti jegyzőkönyveket nem szokás Tibetbe küldözgetni. Bizony a ritka levegőben már-már álomba hulló meditálók elborzadnának, ha tudomásukra jutna, mint zubog, fortyog a pompás ülésteremben a gyűlölet. Hitetlenkedve hallgatnák, hogy köpködnek a másvallásúakra a hivalkodó katolikus honatyák, miként buzdítanak kirekesztésre, a nagy reformer, Kálvin tévútra futott követői. Vajon mit tudnak a belső békéről a honi országgyűlés azon teológus képviselői, akik elmebetegnek titulálják a más véleményű választópolgárokat és irtózattal beszélnek bizonyos kétes erkölcsű szakállas bácsikról, ekként nevezve egy másik párt tagjait, egy másik vallás vallóit.

A furcsa az, hogy saját szentatyájukra is fittyet hánynak. Tőlük aztán mondogathaja XVI. Benedek pápa, hogy "Megtanulni szeretni, ez a keresztény hit és élet központi témája." Mahatma Gandhi, "a messziről jött ember" meg aztán végképp papolhatna: "Aki szemtől szemben kívánja látni az Igazság egyetemes és mindent átható szellemét, annak meg kell tanulnia, hogy a leghitványabb teremtményt is ugyanúgy szeresse, mint önmagát."

Ilyenekre most senki se tanítsa a Kárpát-medence emberét. Ez itt most nem a szeretet ideje. Kicsit elvadultunk. Mit is mondott Vörösmarty? " A gyűlöletnél jobb a tett/Kezdjünk egy újabb életet./Legyen minden magyar utód/ Különb ember, mint apja volt." Hogy túl régen írták ezt? Jó ez most is.
Horváth Ildikó horvathil@nepszava.hu