"Szégyelje magát az olimpiai bizottság és a kormányképviselők is, akik Pekingbe mennek"

2008. július 29./Asií News/TibetPress

Az Emberi Jogok és Demokrácia Tibeti Központjának (TCHRD) elnöke kritikával illeti Jacques Rogge-t, amiért nem emel szót az emberi jogok mellett, és felszólítja az olimpián résztvevő politikai vezetőket, hogy kérdezzék Hu Csin-tao elnököt az 5.500 tibeti bebörtönzött sorsáról. Félő, hogy az olimpia után az elnyomás nőni fog.

Dharamsala (AsiaNews) – „Az emberi jogi helyzet nem javult a játékok következtében; szégyellje magát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és Kína.” – közölte Urgen Tenzin, a TCHRD ügyvezető igazgatója, aki „emberi jogi szempontból tragédiára” számít az olimpia után.

„Ha a kínaiak nem törődnek az emberi jogi helyzet javításával az olimpia idején, akkor elképzelhető, milyen tragédia várható az olimpia után. Kína még inkább el fogja nyomni a tibetieket, miután vége az olimpiának.” – nyilatkozta Urgen Tenzin.

Tenzin hozzáfűzte, Kína azért kapta meg az olimpia rendezésének jogát, mert a NOB és a kínai hatóságok ígéretet tettek, hogy javítanak az emberi jogi helyzeten.

A tibeti aktivista a NOB elnökére, Jacques Rogge-ra mutogat, aki nem rég azt nyilatkozta egy belga lapnak, hogy „a NOB nincs erre felhatalmazva, és semmilyen körülmények között nem avatkozhat be szuverén ügyekbe”,  mint például „a tibeti helyzet”. Tenzin a NOB elnökének nyilatkozatát „felelőtlennek” minősítette.

„A kínai kormány elkötelezte magát a NOB-nak, hogy javít az emberi jogi helyzeten Kínában és Tibetben. Most ezeket az ígéretét otrombán figyelmen kívül hagyja mind a NOB, mind pedig a kínai kormány.”

„A pekingi olimpiai játékokon Kína ki fogja hirdetni a világnak, hogy megérkezett, mint új nagyhatalom, és sajnos – ahogy eddig is tette – vádolni fogja Őszentsége, a Dalai Lámát és a [tibeti] száműzetésben működő kormányt. Mindezidáig Őszentsége a Dalai Láma támogatta a pekingi olimpiai játékokat; sőt, a tibetiek is támogatják a pekingi olimpiát. A tibetiek nem Kína-ellenesek; ők csak a kínai kormány politikáját utasítják el.
Tenzin úgy gondolja, hogy a NOB-nak nagyobb „átláthatóságot” kellene követelnie.

„Aggódunk, hiszen a március 10-i tüntetések eredményeként legalább 6.500 tibetit vettek őrizetbe. Körülbelül ezret elengedtek, de továbbra is 5.500 börtönben van. Értesüléseink szerint a vallomásokat kierőszakolták a fogva tartottakból, a perek pedig komédiával egyenlők.”

Tenzin kéri azokat az állam- és kormányfőket, akik megjelennek a pekingi nyitóceremónián, hogy „használják ki a lehetőséget, és szólaljanak fel hangosan és érthetően az emberi jogok mellett, ill. azok megsértése kapcsán Kínában és Tibetben.”
A TCHRD elnöke aggódik, hogy „amikor az olimpia véget ér, Kína még inkább el fogja nyomni a tibetieket.”

A Tibetben márciusban lezajlott erőszakos cselekmények ill. a nemzetközi nyomás hatására Peking több év után végre hajlandó volt találkozni Őszentsége a Dalai Láma küldötteivel.

„Mikor különleges küldötteink visszatértek Indiába, azt nyilatkozták, hogy Kína nem hajlandó politikai szinten megoldani a tibeti ügyet.” – közölte Tenzin. „A [Pekingbe látogató] államfőknek beszélniük kell Hu Csin-tao elnökkel egy a Dalai Lámával folytatandó értelmes párbeszéd érdekében.”

Az Amnesty International tegnap megerősítette Tenzin állításait. A nemzetközi szervezet úgy véli, az emberi jogi helyzet rosszabb lett Kínában, mióta az megnyerte az olimpia szervezésének jogát. A londoni emberi jogi csoport szintén vádolta a NOB-ot, hogy nem szólalt fel Peking ellen.
Nirmala Carvalho