Szavak helyett jelek, avagy digitális fejlődés, nyelvi szürkülés

2017. március 12./Kossuth Rádió/TibetPress

eredeti cikk

A technológiai fejlődéssel együtt megváltoztak a fiatalok kommunikációs szokásai. Az ún. bedrótozott generációnak elképzelhetetlen, hogy ne legyen folyamatosan online jelen mindenhol, ez azonban nem válik hasznukra – állítja Kalmár Hajnalka pszichológus és Balázs Géza nyelvész. A digitalizáció hatására sokkal kevesebb szót használnak érzelmi állapotuk kifejezésére, emiatt úgy vélik, tovább személytelenedik Z generáció mindennapi kommunikációja - hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A mai magyar tizenévesek körében az okostelefonnal való lefedettség közel száz százalékos, de az is kiderült egy felmérésből, hogy magát az eszközt sem sokrétűen használják. Inkább “primitíven, valójában csak a beszélgetésre, és üzengetésre” – fejtette ki a pszichológus, aki szerint hiányzik a körükből a valóban „okos használat”.

Kalmár Hajnalka szerint kezd általánossá válni, hogy már családi körében is ugyanúgy nyomogatják a mobiltelefonokat a fiatalok, mint amikor beülnek egy szórakozóhelyre.

Ennek okaként a szülői mintákról beszélt a pszichológus. Megjegyezte, hogy a fiatal azt másolja, amit a szülőtől lát, ha a szülők is gyakran nyomkodják telefonjaikat otthon, a tizenévestől sem várható el, hogy mellőzze ezt.

Fontos beszélni a szavakról

Kalmár Hajnalka a mindennapos munkája során, amit az egyik sportegyesület utánpótlásánál végez, azt tapasztalja, hogy a fiatalok nagyon nehezen beszélnek az érzelmeikről. Amennyiben mégis, meglehetősen szűkszavúan – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: amikor pl. kimondja a gyerek a győzelem szót, az elindít egy mentális folyamatot, reagál a sikerre a szervezet, és még a sérülések is gyorsabban gyógyulnak ezáltal, és ha mindezt érzelemmel teszik, akkor az ezt a folyamatot „ezerszeresíti”.

Kalmár Hajnalka szerint a tizenévesek nehezen kommunikálnak egymás között. Nincsenek interakciók, a telefonon, sms-ben küldött szöveges üzenetek mellé hiányoznak a gesztusok. Ezért nem tudnak szemtől szembe kommunikálni egymással, hiszen elszoktak tőle – mondta.

Szürkülő szókészlet

A hetvenes években látható jelei voltak már annak, hogy a beszédben a jelzős szerkezetek visszaszorulnak. Hiányzik a fiatalok szókincséből a jelző, egy általános jelzővel jelölnek szinte mindent – foglalta össze Balázs Géza a nyelvtörténeti előzményeket.

Szó szerint szürkül a szókészlet – minősítette a folyamatot a nyelvész, aki szerint a pszichológusok, szociológusok által emlegetett szókincs-egyszerűsödés valós folyamat. Főként a fogalmazások nyelvezeténél érhető tetten, a 30-40 évvel ezelőttiekkel összehasonlítva.

Egyszerű jelzéshasználat = gyors kommunikáció

A felelősség kérdéséről szólva Balázs Géza kijelenti: nem csak a nyelv változik folyamatosan, hanem a nyelvhez való viszonyunk is. A változás az utóbbi időben felgyorsult, de minden nyelv tartalmaz archaizmusok és neologizmusokat is egyben.

Ezt egészíti ki a technológia, ami a még gyorsabb kommunikációt teszi lehetővé. Hatására jött létre az ún. jelzésszerű kommunikáció – vezette le a műszaki fejlődés által generált hatásokat a nyelvész.

Kijelentette: még soha ennyivel nem járt a technológiai fejlődés a társadalom előtt, bár valamivel mindig hatott rá. Az értelmiség feladata lenne, hogy óvatosságra intse az embereket, hogy bizonyos helyzetekben lassítsa a kommunikációt.

A nyelvész szerint nem az újítások okozzák a problémát, a probléma ott kezdődik, ha csak ez létezik. (Kossuth Rádió) Kapcsolódó: Csökkent a tizenévesek szókincse - nem csoda, mivel hangulatjeleket használnak érzelmeik kifejezésére