Száműzött indítványok a Magyar Parlamentben - A KDNP-t és Tibetet sem kímélte a „bal-sors”..!

2009. augusztus 24./Gondola/TibetPress

356 országgyűlési határozat terjesztetett a T. Ház elé. 244 kapott zöld utat. A Fidesz, a KDNP és az MDF által önállóan, vagy együttesen benyújtott 86 indítványából eddig mindössze 6 ért révbe, (KDNP: 2, Fidesz: 2, ellenzék közösen: 2). A még talpon maradók küzdelme sem ígér szebb jövőt

Laza meghatározás, de a lényeget idézi: az országgyűlési határozatok nem törvények, s nem is módosítják azokat. Igazából állásfoglalások, erről-arról, s kötelezvény is, hogy miként vélekedjen, cselekedjen a kormány.  Ez utóbbiból adódóan könnyedén megjövendölhető volt, hogy az ellenzék padsoraiból érkező Országgyűlési határozati javaslatok bukásra ítéltetnek. A kereszténydemokraták által fémjelzetteket sem kímélte e sors

KDNP-FIDESZ-SZDSZ-MDF

Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Balog Zoltán (Fidesz), dr. Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés Tibet érdekében is állást foglaljon, hangsúlyozva: 1956-ban a szabadságáért küzdő magyar nép is várta, és a világ sok országától meg is kapta azt a szolidaritást, amely erőt adott harcához. - Miután elnyertük függetlenségünket, nekünk is kötelességünk nyilvánvalóvá tenni együttérzésünket és megértésünket egy szabadságáért küzdő másik nép iránt!

A Magyar Országgyűlés
- tekintettel arra, hogy Tibet etnikai, vallási identitását történetileg kialakult sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségnek tekinti;- látva azt az ellentétet, amely a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hatóságok és a helyi lakosság között kialakult; különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire és az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra;
- elismerve a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét;
- folytatva azt a magyar hagyományt, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével kapcsolja egybe;
- figyelembe véve az 1959-es, a pekingi rendszer ellen irányuló lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával végződött;
- megemlékezve arról, hogy a dalai láma 1989-ben Béke Nobel Díjat kapott es a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hegy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa;
- rámutatva a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés közötti párhuzamokra

1. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának;
2. felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európa Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státuszának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

Négyszer utasították el a napirendre tűzését, végül tárgyalta a Tisztelt Ház. A zárószavazáson azonban a minősített többséget igénylő javaslat 184 igen, 184 nem, 2 tartózkodás kíséretében elbukott. (Semjén Zsolt és Németh Zsolt szinte egyszerre kommentálták: Szégyen! Szégyen!)