Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Szakértő: az Orbán-kormány a reálpolitikát választotta a Dalai Láma helyett

2010. szeptember 21./MTI/TibetPress

Az Orbán-kormány reálpolitikai törekvéseivel magyarázható, hogy a Dalai Lámát kedden záruló budapesti látogatása során nem fogadták magas szinten - mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az MTI-nek.

"Az, hogy kormányszinten ezúttal nem fogadták a Dalai Lámát - eltérően a tibeti vallási vezető 2000-es látogatásától -, beleillik azon reálpolitikaként jellemezhető külkapcsolati törekvésekbe, amelyek kezdetét már Orbán Viktor 2009-es Kínába (és Oroszországba) tett látogatásai is jelezték" - fogalmazott a Távol-Kelet-szakértő.

Az elemző felhívta a figyelmet: Orbán Viktor pártelnökként már akkor hangsúlyozta, egy felelős párt nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a világgazdasági centrummá emelkedő Ázsiát, és benne különösen Kínát. Ezen megfontolás hátterében a kutató szerint az állhat, hogy Kína világgazdasági és világpolitikai szerepe az utóbbi tíz évben látványosan megerősödött.

Matura Tamás rámutatott: a hatalmas kelet-ázsiai ország vásárlóerő-paritáson számított GDP-jét 2,5-szeresére növelte 2000 óta, idén pedig - Japánt megelőzve - a világ második legnagyobb gazdaságává vált az Egyesült Államok mögött.

Talán ennél is fontosabb, hogy Peking az évi 10 százalék körüli gazdasági növekedést a pénzügyi- és gazdasági világválság közepette is képes volt fenntartani, sőt, nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi befolyása szembeötlően megnőtt. Nyilvánvalóvá vált, hogy Kína globális kérdésekben immár megkerülhetetlen nagyhatalom, a világgazdaság motorja - hangsúlyozta a kutató.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kifejtette: Tibet Peking számára stratégiai jelentőségű, hiszen ütközőzónaként védi a belső kínai területeket, magaslati pozíciót biztosit Indiával szemben, emellett a történelmi Tibet Kína területének egynegyedén terül el. Nem csoda, hogy a kínai vezetés rendkívül érzékenyen reagál minden olyan felvetésre, amely megkérdőjelezi Tibet Kínához tartozását, különösen, mivel az efféle törekvések Kína más tartományaiban is feszültségekhez vezethetnek.

Kínában 55 hivatalos kisebbség él, amelyek ugyan csak a lakosság 9,4 százalékát teszik ki, de történelmi területeik az ország területének közel felét ölelik fel. Könnyen belátható, hogy Peking számára elfogadhatatlan kockázatot jelent Tibet függetlenségének bármiféle megvalósulása, hiszen az példaként szolgálhatna más, viszonylag kis lélekszámú, ám nagy területeket magukénak érző kisebbségek számára is; ilyen például az ujgurok lakta nyugati Xinjiang (Hszincsiang) tartomány - mutatott rá a szakértő, hozzáfűzve: a tibeti függetlenedési törekvések kezdettől a Dalai Láma személyéhez köthetők, így Peking rendszerint élesen tiltakozik a vallási vezető állami szintű látogatásai ellen.

Az elemző megállapította: Tibet kérdése a Dalai Láma rendkívül aktív nemzetközi szerepvállalásának köszönhetően 50 éve az egyik legismertebb viszály. S bár az elmúlt években megindultak az alacsony szintű tárgyalások a kínai és az 1959-ben Indiába menekült tibeti vezetés között, azok hamar megrekedtek. Peking azzal vádolja a Dalai lLámát, hogy el akarja szakítani Tibetet Kínától. A vallási vezető ezzel szemben azt állítja, hogy csupán széles körű - a Honkongban működőhöz hasonlatos - autonómiáért küzd. A tárgyalások 15 hónap szünet után 2010 januárjában indultak újra a felek között, de az álláspontok egy tapodtat sem közeledtek: Kína elutasította a történelmi Tibet területére kiterjesztendő széles körű autonómia felvetését - mondta Matura Tamás.

A szakértő rámutatott: Magyarország számára Kína fontos és a jövőben egyre fontosabbá váló kereskedelmi partner. "Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára rendkívül fontos, hogy a Pekingben eddig elért jó pozíciónkat ne veszélyeztessük, hanem inkább tovább erősítsük" - mondta. Arra is kitért, hogy a két ország hagyományosan kiváló viszonyt ápol egymással, így a mindenkori magyar külpolitika nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos alapelveket. Ennek megfelelően Magyarország - a világ országainak többségéhez hasonlatosan - nem támogat semmiféle olyan törekvést, amely a Kínai Népköztársaság területi integritását alááshatná - rögzítette.

A Kína-szakértő a Dalai Láma mostani látogatása kapcsán úgy ítéli meg, a vallási vezető magas szintű fogadása hátrányosan befolyásolhatta volna a kínai-magyar kapcsolatokat, ugyanakkor a tibeti kérdés megoldásához aligha járult volna hozzá. Mint hozzátette, Magyarországnak mint jogállamnak és az Európai Unió tagjának értékrendje alapján ugyanakkor támogatnia kell a tibeti konfliktus békés, dialóguson alapuló rendezését.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb