székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Kazahsztán már átértékelte ősi múltját és most a világ számára is be akarja mutatni ősi, szaka örökségét. A szakemberek célja, hogy végre ne a pusztán kóborló nomádnak véljék őket, hanem egy páratlan és ősi civilizáció továbbvivőit lássák bennük.
Egy tavaszi kiállítás
New Yorkban, az Antik Világ Tanulmányi Intézetében március 3-tól június 3-ig tart az a nagyszabású kiállítás, ahol a látogatók megtekinthetik ennek a hatalmas közép-ázsiai országnak az ősi emlékeit, melyet nagyrészt az ország keleti felén, az Altaj-hegységben és a Tien sanban tártak fel. A kincsek és a csodás használati tárgyakat a Kr .e. 8-3. század között készítették helyi mesterek. Az újvilági kiállításon több mint 250 lelet kerül bemutatásra, melyen keresztül a látogatók képet kaphatnak egy ősi, eddig kellően nem értékelt műveltség fejlettségéről és mesterségbeli tudásáról.
Europid népek emlékei
A tárgyak között találhatók bronztárgyak, melyeken feltűnik a jellegzetes szkíta és szaka állatstílus, de találhatunk emberábrázolásokat is. Mind a tárgyakon, mind az előkerült maradványokból egyértelműen kiderül: europid népességről van szó! A kiállítandó tárgyakon lévő jelentek a szakák mindennapjait elevenítik fel, de a kazakok felvonultatnak sziklarajzokat is, melyek nagy tömegével a magas hegységek falain őrzik keleti rokonaink művészetét. A míves aranykincsek viselői magas társadalmi státuszára utalnak. Az egyik legszebb darab egy női aranydiadém, melyet féldrágakövekkel díszítettek. Hasonló díszítésre a kaukázusi alán-szkíta leletek között találunk példákat.
Lovak és lószerszámok
A kiállítás fénypontja egy nemrégen feltárt, máshol még nem kiállított, a Kr. e. 4-3. századra datált temető kincseinek bemutatása, mely az orosz-kínai-kazak határ közelében került elő, ahol az állandó fagyott talaj miatt a szerves anyagok jól megőrződtek. A kelet-kazak kurgánsír-együttesből nyergeket és egyéb, szakszerűen fából faragott lószerszámokat találtak, melyeken mitikus állatok, például griffek sorakoznak. A kiállításon szerepelnek a bereli kurgánok leletei, ott a régészek két előkelő nyughelyét tárták fel, akiket 13 felkantározott és felnyergelt lóval együtt temették el, hogy a másvilágon is gazdájukat szolgálják. A lovak fejére kőszáli kecske szarvat helyeztek, ugyanúgy, mint a közeli paziriki sírokban. A kazakok méltán büszkék lovas múltjukra, sőt ahogyan a legújabb eredmények bizonyítják, náluk történt a ló háziasítása. A lótenyésztő kultúra nagyon magas fokot ért el, egészen a 19. századi orosz hódításig.