Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Szaharov-díjas Kína és Tibet elhallgatott hangja

2008. október 23./csütörtök/Free Tibet Blog/TibetPress

Hu Jia (Hu Csia, 35), a bebörtönzött kínai demokrácia-aktivista kapta az Európai Unió (EU) legrangosabb emberjogi díját, a Szaharov-díjat. Az Európai Parlament (EP) egy nappal az Európa-Ázsia (ASEM) csúcsértekezlet előtt döntött a díjról, annak ellenére, hogy Peking keményen lobbizott Hu Jia ellen, és figyelmeztette Brüsszelt, egy ilyen döntés káros lehet a a Kína-EU kapcsolatokra. Hans-Gert Pöttering EP-elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy az EU üzent Kínának: „A döntés azt jelzi, hogy az EP teljes mértékben támogatja azokat, akik kiállnak az emberi jogért Kínában”. A díjat egyébiránt az EP a „Kína és Tibet elhallgattatott hangjai nevében” kifejtett tevékenységéért kapta a kínai politikai elítélt.

Hu Jiát tavaly áprilisban, hetekkel azután tartóztatták le Kínában, hogy videokonferencia keretében tájékoztatta az európai törvényhozást a kínai emberjogi helyzetről. A környezetvédelmi és emberjogi aktivistát három és fél év börtönre ítélték felforgatás vádjával, alapul véve a vádlott kommunista pártot bíráló írásait.

Letartóztatása része volt annak a kínai rajtaütés-sorozatnak, amelyben az ellenzéki hangokat próbálták elhallgattatni az olimpia közeledtével. Hu Jia mellett számos kínai aktivistát zártak börtönbe.

Idén Nobel-békedíjra is jelölték, azt azonban nem kapta meg (Marti Ahtisaari nyerte), a „gondolat szabadságáért” járó Szaharov-díjat azonban igen.
Az indoklás szerint Hu Jia Kína és Tibet elhallgattatott hangjai nevében kifejtett tevékenységéért kapta meg a Szaharov-díjat, alapvetően azért, mert szókimondóan bírálta a kínai emberi jogi helyzetet az interneten közzétett írásaiban.
Az EP időzítése több mint jelzésértékű. A bejelentést egy nappal azelőtt tették, hogy az európai vezetők egy csoportja Pekingbe érkezett volna az ASEM–csúcsra. Ezzel az unió törvényhozása egyértelműen tudatta, mit gondol a Kínai Kommunista Párt emberjogi gyakorlatáról.
A döntés annak a fényében még értékesebb, hogy a pekingi vezetés természetesen megpróbálta „jobb belátásra” bírni Brüsszelt. Az unióba nevezett kínai nagykövet, Song Zhe október 16-án kritikus hangvételű levelet írt Pötteringnek, amelyben tulajdonképpen megfenyegette a 27 tagú unió legmagasabb törvényhozó testületét: „Ha az Európai Parlament Hu Jiának ítéli a díjatt – írta a kínai diplomata –, az elkerülhetetlenül megsérti a kínai embereket és komoly károkat okoz a Kína-EU–kapcsolatokban”. Peking korábban a Nobel-bizottságot fenyítette hasonló hangnemben, „köztörvényes bűnözőnek” titulálva Hu Jiát.
A győztes egyelőre nem tudta kommentálni a díjat, a kínai hatóságok nem adtak erre lehetőséget, emellett Hu Jia feleségét sem hagyták nyilatkozni, ő férje letartóztatása óta házi őrizetben van kiskorú gyermekükkel.
Peking ezzel szemben nem sokat várt a válasszal. A külügyi tárca szóvivője közölte: „Peking mélységesen elégedetlen amiatt, hogy az Európai Parlament egy bebörtönzött bűnözőnek ítélt oda egy ilyen díjat”. Liu Jianchao (Liu Csien-csao) az ország belügyeibe való durva beavatkozásként értékelte az EP döntését. Ennek ellenére a szóvivő szerint mindez nem lehet hatással az ASEM csúcstalálkozóra. „A világ fontos fejleményeihez képest a Szaharov-díj szót sem érdemel” – mondta.

FTB-vélemény:

Mélyütés. Kár, hogy márciusi tibeti zavargások brutális eltiprása után hét hónapot kellett várni egy őszinte hangra a nagypolitika szintjén. Az pedig még nagyobb baj, hogy a mindehhez egy globális pénzügyi válság is kellett, aminek hatására Pekingben egy kicsit visszavettek a retorikából.
Vegyük ezt a cinikus kijelentést: „A világ fontos fejleményeihez képest a Szaharov-díj szót sem érdemel”.
Hát persze.
De előtte azért szót érdemelt. Muszáj volt megfenyegetni Brüsszelt, azaz mind a 27 EU-tagállamot, és annak mintegy félmilliárd lakosát, a világ legnagyobb gazdaságát és demokratikusan választott parlamentjét, hogy gondolkozzon el ezen a díjon.

Ez annyit jelent, hogy egy kommunista diktatúra szembe próbálta fordítani az EU-t saját alapértékeivel, megakadályozni, hogy a gondolat szabadságáért járó díjat ne egy olyan ember kapja, akit a gondolataiért börtönöztek be.

Korábban hasonló hisztériát rendeztek Kanada, Ausztrália, Németország vagy az Egyesült Államok tekintetében is, mert vezetőik találkoztak a dalai lámával, a franciákat pedig egy áruházlánc blokádjával sújtották, mert fel mertek háborodni a márciusi tibeti tömeggyilkosságokon.
Most azonban mindez szót sem érdemel. Miért is?
A globális pénzügyi válság megérkezett Kínába. A napokban a kétszámjegyű gazdasági növekedési kilátásokat egyszámjegyűre módosították, kilenc százalék körülire, de nyugodjanak meg, lesz ez még alacsonyabb is. A kínai gazdaság ugyanis befektetés- és exportvezérelt, nyugaton viszont a krízis hatására egyre kevesebb a befektetni való tőke és a megrendelés, s ki tudja hol van a lejtmenet vége.

Mindez kártyavárként omlaszthatja össze azt a gazdasági lufit, amely a rabszolgaszintű, olcsó munkaerőre és a külföldi piacokra építette a csodát.

Egy bizonyos, ha „letérdel” a kínai gazdaság, az hatalmas szociális válságot generálhat a kontinensnyi országban, ami könnyen elsöpörheti az elvtársakat Pekingben. A munka nélkül maradt városi tízmilliók, valamint az amúgy is elégedetlenkedő, vidéki százmilliók esetleges éhséglázadásának a következményei – valljuk meg –beláthatatlanok.
A pénteken kezdődő Európa-Ázsia csúcsnak – ahogy Angela Merkel német kancellár előre jelezte – pontosan ez a tétje, hogy a két hatalmas gazdasági térség talál-e valamilyen közös orvosságot a válságra, s Kína a küzdelemben hajlandó-e részt venni, hovatovább az élére állni.

A válasz egyértelmű: nincs más esélye. Kína gazdasága és társadalma – méretei ellenére – instabilabb, mint a nyugati országoké. Egy mélyülő válság nemcsak a gazdaságát lassítja le, hanem szociális krízist is generál, s a diktatúra mellett felmerül egy demokratikus alternatíva.

Korábban a XXI. század legnagyobb geopolitikai játszmájának neveztük Kína demokratizálásának kérdését. A globális pénzügyi válság egy újabb eszköz lehet ebben a harcban, egyelőre azonban kérdéses, mennyire hatékony eszköz, s mennyit érhetünk el vele. Mindenesetre, ha ez a tét, a Szaharov-díj valóban „szót sem érdemel”.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb