Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Súlyos hanyatlásnak indult a kenyai Mara régió élővilága

2011. május 31. /Híradó.hu/TibetPress

A kenyai Masai Mara rezervátum vadon élő fajainak populációi az utóbbi három évtizedben összeomlottak – állítja a Journal of Zoology folyóiratban megjelent tanulmány.
Az impalák, varacskos disznók, zsiráfok, a közönséges lantszarvú antilopok és kongoni tehénantilopok egyedszáma mintegy 70 százalékkal hanyatlott. Még kevesebb egyed maradt meg a szélesebb Mara területen, ahol a bivalyok és vadkutyák majdnem teljesen eltűntek, miközben a gnúcsordák sem haladnak át nagy számban a régión epikus vándorlásuk során.

Azonban a rezervátum területén legelő szarvasmarhák egyedszáma több mint 1100 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy illegális ott tartózkodásuk. A háziállatok egyedszámának ilyen robbanása Kenya délnyugati területének Mara régiójában – beleértve a Masai Mara nemzeti parkot is – az egyik fő oka annak, hogy a vadon élő fajok eltűntek – állítják a vizsgálatot végző kutatók.
Dr. Joseph Ogutu, a németországi Hohenheim Egyetem bioinformatikai részlegének statisztikusa végezte a kutatást német és kenyai kollégákkal. Egy 2009-ben publikált tanulmány alapján már tudták, hogy néhány nagytestű emlős populációi hanyatlásnak indultak a Masai Marában. Ám ezen kutatás csak hét fajt vizsgált 15 éven át, korlátozott mintavételi technikákkal. Így ahhoz, hogy teljesebb képet kapjon, a csapat a Kenyában 1977-ben kezdődő légi megfigyelések adatait nézte át. Ez 12 nagytestű emlősfajt, struccokat és háziállatokat fedett le, és lehetővé tette, hogy a csapat kiszámítsa a vadon élő állatok egyedszámát érintő trendeket az egész rezervátum területen és a szomszédos pásztorfarmokon a 33 éves periódus alatt. Az adatok azt is lehetővé tették, hogy megvizsgálják, a Mara területére évente érkező vándorló gnúk és zebrák egyedszáma csökkent-e.

Ogutu szerint az eredmények meglepőek voltak, mert ezek szerint a régió a vadállatok több mint kétharmadát elveszítette. A 13 vizsgált, nagytestű fajból csak a struccok és elefántok boldogultak egészen jól a rezervátumon kívül, míg odabenn, a Masai Marában csak a jávorantilop, a Grant-gazella és a strucc mutatta a populációs regeneráció némi jelét az utóbbi évtizedben.
A hanyatlások különösen meglepőek, mivel arra számítottak, hogy 2000-2001 óta a populációk regenerálódtak. Ekkor kezdődött ugyanis a főbb védelmi törekvések és a helyi járőrözés felerősítése annak érdekében, hogy megvédjék az élővilágot. Ogutu szerint azonban, a szélsőséges hanyatlások továbbra is folytatódtak. A nagy gnú migráció mára 64 százalékkal kevesebb állatot ölel fel, mint a nyolcvanas évek elején. Mindez a Serengetin élő gnúk egyedszáma ellenére, ahonna a vándorló állatok a Marába érkeznek, és ahol számuk relatíve változatlan.

A csapadékos időszakban, amikor nincs migráció, a menedék területén a rezidens gnúk szinte teljesen eltűntek, egyedszámuk 97 százalékkal csökkent. A menedékben élő zebrák száma háromnegyedével csökkent. A drámai hanyatlásnak a jelek szerint három fő oka van. Az orvvadászok tevékenysége, a változó földhasználati módszerek a Mara területén fekvő farmokon, valamint az ilyen helyeken tartott háziállatok tartományát és egyedszámát érintő növekedés.
Ogutu szerint 2001 és 2010 között több mint 1500 orvvadászt tartóztattak le a menedékben, a parkőrök ezen időszak alatt több mint 17 300 csapdát gyűjtöttek be. Azonban a háziállatok egyedszámának növekedése ugyanilyen káros lehet. A kutatók szerint nemcsak a szarvasmarhák, juhok és kecskék egyedszáma, hanem megoszlásuk is nőtt, a szarvasmarhák sűrűsége mintegy háromszorosára nőtt, a juhoké és kecskéké több mint hétszeresére a rezervátum öt kilométeres területén. Ugyanezen időszakban az egész Mara régió területén zsugorodott a vadvilág megoszlása.

A háziállatok legeltetéséről úgy hiszik, kiszorítja a természetes faunát. Emellett a nagyobb fajokat sérülékenyebbé teheti az éhezésre a visszatérő, súlyos aszályok idején, melyek az utóbbi évtizedben a Marát érték. Szerintük ez a versengés szoríthatta ki a bivalyt is. A települések, kerítések, és háziállatok egyedszámának növekedését szabályozni kell, ha el szeretnék érni, hogy ezek a hanyatlások megálljanak, emellett vissza kell szorítani az orvvadászatot.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb