Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Soha nem látott mértékű mozgósítás a kínai-orosz határon

2009. augusztus 3. /Kitekintő.hu/TibetPress

A mostani hadgyakorlat a 2007-ben lezajlott hasonló hadgyakorlat folytatásának tekinthető, Moszkva több mint 3000 katonával, és 40 légijárművel vett részt a Kínával közös terrorellenes harcászati gyakorlaton. A hadgyakorlat a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretein belül folyt le, ezt a szervezetet Kína és Oroszország is egyfajta anti-NATO-vá szeretné felfejleszteni, így téve magukat végképp megkerülhetetlenné a térségben. HA mindehhez hozzávesszük, hogy az iszlám komoly hídfőállást szerzett magának a NATO-ban, valamint azt az elhallgatott tényt, hogy Európának nemsokára farkasszemet kell néznie a muszlim veszéllyel, akkor igencsak gondban lehetünk. Ugyan Oroszországra még talán számíthatna a fehér civilizáció, ám Kínára annál kevésbé. Ismerve, hogy az oroszokat gyakorlatilag az amerikai világbirodalmi szemlélet távolította el kontinensünktől, ugyancsak szomorúak lehetünk. Az eddig egymással versengő Kína és Oroszország egymásra találásának mi lehetünk a legnagyobb vesztesei.

A jelentések szerint a második világháború vége óta még soha nem mozgósítottak ilyen nagy mértékű orosz katonai csoportokat az ország távol-keleti részén. A "Béke Misszió 2009" nevet viselő hadgyakorlat célja elsődlegesen az anti-terrorista együttműködés megerősítése volt a két ország között, és ennek különös színezetet adott a Kínában július elején lezajlott, az ország történelmének legsúlyosabb etnikai zavargásának tekinthető kínai-ujgur összecsapások, melyek mind a mai napig nem kerültek igazán nyugvópontra. Kína igyekszik a muszlim vallású ujgurokat totális ellenőrzés alatt tartani, az ujgurok az élet jelentős területein szenvednek el diszkriminációt, például sok esetben akadályozzák őket vallásuk gyakorlásában, vagy a munkához jutásban is hátrányt szenvednek a han kínaiakkal szemben. A kínai vezetés az ujgur aktivistákat szeparatistáknak tekinti, akik le akarják választani az ujgurok lakta területet Kínáról, az ujgurok szerint ők azonban csak alapvető emberi jogaikért harcolnak.

 

Orosz oldalon sem rózsás a helyzet a szélsőséges csoportokat tekintve, az ország kaukázusi régiójában is egyre jobban aktivizálódnak a zömmel muszlim hátterű csecsen, ingus stb. egységek, Csecsenföldön nemrég gyilkolták meg ismeretlenek Anna Politkovszkaja újságírónő egyik korábbi munkatársát, Natalja Esztemirova emberi jogvédőt. Szakértők szerint a biztonsági helyzet nemcsak az orosz Kaukázusban aggasztó, hanem már Közép-Ázsiában is, ahová az afganisztáni, pakisztáni bázissal rendelkező tálibok és más muszlim szélsőségesek teszik át tevékenységüket. Vaszilij Kashin szerint, aki a kínai hadsereg egyik prominens orosz szakértője, ezért is felettébb fontos a két ország számára újfajta katonai bevetési módok átvétele, kitalálása a szélsőséges terrorista csoportok elleni küzdelemben. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a mostani hadgyakorlat résztvevőinek száma kisebb, mint a 2007-ben lefolytatotté, ez egyes elemzők, péládul Andrew Yang szerint arra utalhat, hogy Kínának már nincsen szüksége Oroszország katonai gyámkodására, mivel ők is elő bírják állítani a legfejletteb katonai technikákat.


Árnyék

A jó katonai kapcsolatokat azonban beárnyékolja egy elég komoly ügy, ez pedig a moszkvai Cserkizovszkij-piacon történteké. Az orosz hatóságok, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök rendelkezésére, június végén számolták fel Kelet-Európa legnagyobb piacát, ahol egyes források szerint több mint 100 ezren dolgoztak, arra hivatkozva, hogy a múlt év végén több mint 2 milliárd dollár értékű hamis kínai árut fedeztek fel a piacon. A piac bezárásával több tízezer Oroszországban élő kínai munkás, üzletember maradt munka nélkül, 150 kínai illegális bevándorlót pedig Kínába utasítottak ki. A piac bezárása kapcsán a kínai kormány élesen bírálta az orosz hatóságokat, Yao Jian, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője szerint tiszteletben kell tartani a kereskedők jogait, és biztosítani kellett volna nekik egy átmeneti periódust, ami alatt teljesen legalizálhatták volna vállalkozásaikat. A szóvivő szerint a piac bezárása hatalmas gazdasági károkat okozott több tízezer Moszkvában élő kínai munkás és üzletember számára.

 

A helyzet megoldása érdekében július végén kínai delegáció érkezett Moszkvába. Gau Hucheng kínai kereskedelmi miniszter-helyettes, a delegáció vezetője hangsúlyozta a Kína és Oroszország között fennálló stratégiai partnerséget, és egyetértett az orosz hatóságokkal abban, hogy vissza kell szorítani a csempészetet. Arra is felhívta a figyelmet azonban, hogy a kínai üzletemberek jelentősen hozzájárulnak az orosz GDP-hez, és a moszkvai polgármesteri hivatalnak is segítenie kellene munkát találni a több tízezer, állás nélkül maradt kínainak. Erre regálva Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester azt válaszolta, hogy "nem a mi feladatunk a kereskedelem megszervezése Kínából érkezett barátaink számára".

 

A fentebb közölt két szituáció is mutatja a kínai-orosz kapcsolatok változékonyságát, fluktuálódását. A Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása utána a Szovjetunió lett az újdonsült ország legközelebbi szövetségese. A két ország az 1960-as években jelentősen eltávolodott egymástól, a kínai vezetés "revizionistának, árulónak" bélyegezte a szovjet vezetést, és a Kína és Szovjetunió között húzódó ellentét odáig fajult, hogy határincidensek is történtek a hatvanas években. Az ellenségeskedések egészen a 80-as évekig folytatódtak, azonban Mao Ce-tung halálával és az új kínai vezetés felállásával a kapcsolatok javulni kezdtek. A Szovjetunió felbomlása után meggyengült Oroszország megfelelő társra talált Kínában bizonyos közös érdekek mentén: a szabadpiaci orientáltság és ezen keresztül a közös ellenfél, a már egyetlen szuperhatalomként jelen lévő Amerikai Egyesült Államok (USA) visszaszorításában. A kapcsolatok rendeződése az ezredforduló után is folytatódott, több vitás területi kérdést is rendeztek a felek. Az SCO életre hívásával pedig keretek közé is terelték stratégiai együttműködésüket, mely a közép-ázsiai régió több országát (Kazaksztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) is magában foglalja, és a tagok szerint egyáltalán nem az USA ellen irányul. Kína, a hadiipari megrendelések mellett, az orosz energia egyik legnagyobb felvásárlója is lesz, ha megépül majd a Kelet-Szibériát a Csendes-óceánnal összekötő olajvezeték.

 

A fő kérdés azonban az, hogy a megerősődő Kína mennyire lesz ráutalva az orosz szövetségre a továbbiakban, tekintve, hogy Oroszország, melynek gazdasága elég rossz állapotban van, "beteg embernek" tűnhet Kína mellett, ugyanakkor a Kínai Népköztársaság energiaéhsége valószínűleg gátat fog szabni, legalábbis egy bizonyos mértékig, Kína mozgásterének Oroszországgal szemben.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb