Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Selyemút Tibetben - Hunok a hágókon

2011. április 28./barikad.hu/TibetPress

Nemcsak a mai ujgur tartomány volt jelentős része a nagy nemzetközi kereskedelmi útnak, hanem a Kék-tó (Kuku-nór) vidéke is, legalább is a legújabb régészeti és történeti kutatások ezt igazolják.

A mai Kína Közép-Ázsiához egy hosszú, keskeny folyosón keresztül kapcsolódik, melyet források csak Hehszi-nek emlegettek, mely annyit jelent: „a Sárga-folyótól nyugatra”. A ma legismertebb ősi oázis városok, mint Dunhuang, Csiucs’üan, Csangje, és Vuvej mind az északi részen sorakoznak, feltárásuk pedig a magyar származású Stein Aurélhoz köthető, aki az 1870-es végén arra járt Széchenyi-expedíció egyik résztvevőjétől, Lóczy Lajostól hallott az ottani különleges barlangtemplomokról.

A Selyemút azonban több szakaszból állt. A mai Kínán áthaladó déli, vagyis a Kék-tó melletti szakasza nemrégen került a kutatók érdeklődési körébe. Eszerint az új, viszonylag feltáratlan szakaszon szintén karavánok ezrei haladtak át és erre a térségre is kiterjesztették fennhatóságukat őseink, a hun népek. Régen ezt a mostani szakaszt a kutatók nem tartották fontosnak, úgy vélték, hogy a tibeti fennsík több mint 3000 méteres tengerszint feletti magassága miatt errefelé szinte lehetetlen volt a közlekedés. A legújabb ásatások azonban úgy találták, hogy a régió fontos szerepet játszott a közép-ázsiai kereskedelemben és az úgynevezett Csinghaj útvonalon karavánok és hódítók sora haladt végig.

Őseink útja

A mai Kína nyugti részén húzódó utakat előbb jüecsi néven szereplő szkíta, majd hun népek uraltak. A déli, a vagyis a most feltárt útvonal a nyugati Csilien hegység hágóin vonult keresztül. Utóbbi földrajzi név hun nyelven Égi, vagyis Tengri –hegyet jelentett. Az út eljutott a mai Hszining városig, majd onnan át kellett vágni az Altin-dag, vagyis az Arany-hegyen, hogy elérjenek Miranba. Ennek az egykor virágzó településnek magyar vonatkozása is van, hiszen hazánkfia, Stein Aurél tárta fel. Onnan már egyenes út vezetett Hotánba, a Selyemút déli szakaszának egyik központjába.

Hunok a hágókon

A fenti térséget nemcsak az ókorban, hanem a kora középkorban is hun népek uralták. Habár a Kr. u. 1. században az egységes, nagy birodalom szétesett, de a déli hunok továbbra is felügyelték az ott folyó kereskedelmet. Az 5. századot követően tőlük ezt a területet az anyai ágon hun ősökkel büszkélkedő tujuhun és tubo törzsek „örökölték meg”, akik rátették kezüket erre a gazdag térségre, ugyanis a kereskedelem felügyeletéből és a karavánok kíséréséből hatalmas bevételre tettek szert. A kínai források figyelmét sem kerülte el a szakasz. A 6. századi utazó Szong Jün, buddhista szerzetes leírása alapján a déli, vagyis a Csinghaji kereskedelmi út nagyon fontosnak számított, az vezetett ugyanis a nagy civilizációs központba, Indiába.

A szerzetes beszámolt arról, hogy az akkori tujuhün uralkodó igen meggazdagodott a kereskedelmi vámokból. Lehet, hogy ezt irigyelte meg a rokon tubo vagy topa törzs, akik 633-ban elfoglalták Csinghajt és legyőzték a tujuhun erőket. Ezután nem álltak meg és kiterjesztették fennhatóságukat a Selyemút északi útvonalára, Dunhuangra is. A kutatók szerint mivel a fenti lovas dinasztia tagjai, akik a tibeti uralkodóház királyait adták, tartósan uralmuk alá vették a déli kereskedelmi utat, és azt egyre kevésbé használták a nagy karavánok, így az utat néhány évtized múlva már csak a helyi kereskedők használták, egykori fénye megfakult és a forrásokban többé nem említették azt.

OB - barikad.hu



Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb