Sarkozy a Dalai Lámával találkozott
2008. december 6./szombat/Gdansk/Figyelőnet/Free Tibet Blog/TibetPress
Az Európai Unió soros elnöke, Nicolas Sarkozy francia államfő szombaton Gdanskban megbeszélést folytatott a Dalai Lámával, első ízben azóta, hogy beiktatták a francia elnöki tisztségbe.
A pekingi vezetés már jó előre heves tiltakozással fogadta a találkozót, s hogy felháborodását jelezze, emiatt lemondta az EU és Kína közötti, elvileg december elsejére tervezett csúcstalálkozót.
Sarkozy megnyugtatta Kínát
“Nem kell dramatizálni a dolgokat. Én Tibetet mindig is Kína részének gondoltam, s maga a dalai láma sem sürgeti Tibet függetlenségét” - nyilatkozott Sarkozy újságíróknak közvetlenül a találkozó előtt.
A mintegy 30 perces megbeszélésről utóbb a francia elnök azt mondta, hogy az “nagyon jól zajlott”, s hogy ő közölte a Dalai Lámával, mennyire fontosnak tartaná a tibeti vallási vezető és a kínai hatóságok közötti párbeszéd folytatását. Tibet kapcsán “a Dalai Láma szót ejtett aggodalmairól, s ezek olyan aggodalmak, amelyeket Európa is oszt” - mondta Sarkozy.
Ugyanakkor - nyilván Peking megbékítésére - azt is hangsúlyozta, hogy Kínának el kellene foglalnia az őt megillető helyet a világ irányításában, s szükség van az ázsiai országra a Föld nagy problémáinak megoldásához.
Walesát méltatták
A francia elnök és a Dalai Láma találkozójának az volt az apropója, hogy Gdanskban most szombaton rendezvénysorozatot tartottak abból az alkalomból, hogy Lech Walesa volt lengyel államfőnek, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjének 25 éve ítélték oda a Nobel-békedíjat.
A “Szolidaritás a jövőért” című nemzetközi konferencián felszólalva Sarkozy azt mondta: azért jött Gdanskba, hogy tisztelettel adózzon Lengyelországnak, s annak a harcnak, amelyet a lengyelek a totalitárius rendszer ellen folytattak. A Szolidaritás szakszervezet születéséről szólva a francia elnök méltatta Walesa szerepét, s hozzátette: a politikus nagy szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában.
A láma csodálja a lengyeleket
A Dalai Láma ugyanezen a tanácskozáson arról beszélt, hogy a lengyelek a múltbeli elnyomás és minden probléma ellenére meg tudták őrizni lelkierejüket és elszántságukat, s ezért ő csodálja őket.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén méltatta az egyszerű villanyszerelőből Nobel-békedíjassá vált egykori lengyel államfőt. Mint mondta, Walesa nagyon ambiciózus stratégiát hajtott végre, amely egy új világ megteremtéséhez vezetett. “Itt Gdanskban Önök megváltoztatták Európa és a világ történelmének menetét” - szögezte le.
Walesának 1983-ban ítélték oda a Nobel-békedíjat, azonban átadására nem ő, hanem felesége, Danuta ment el, mert Walesa attól félt, hogy ha elhagyja az országot, a lengyel hatóságok nem engedik majd visszatérni. S még több mint öt évet kellett várni arra, hogy a korabeli lengyel vezetés feje, Jaruzelski tábornok elszánja magát a Szolidaritással való tárgyalások megkezdésére - ami azután megnyitotta az utat a szocialista rendszer bukása előtt.