Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Románia Tibetje?

2010. május 10./HetiVálasz.hu/TibetPress

A román diplomácia sikerrel akadályozta meg a Dalai Láma erdélyi látogatását. Ezzel felértékelődött Tibet vallási vezetőjének szeptemberi budapesti útja, ahol Tőkés László bizonyára ismét párhuzamot von majd Székelyföld és az ugyancsak autonómiáért küzdő kínai tartomány között.

A világ legtermészetesebb dolga, és egyben megejtő gesztus volna, ha a XIV. Dalai Láma - polgári nevén Tenzin Gyatso - viszonozna egy két évszázaddal ezelőtti látogatást.

Annak a magyar férfiúnak a vizitjét, aki az 1820-as években népének nyelvemlékeit kutatva érkezett a Himalája lejtőire, hogy ott hamarosan összeállítsa az első tibeti-angol szótárt, és megalapítsa a tibeti tudományosságot. Amint ugyanis Indiában járva megannyi hazánkfia elzarándokol Kőrösi Csoma Sándor sírjához, úgy a hírek szerint a Láma is fel kívánta keresni a buddhista vallás első európai "szentjének", vagyis bódhiszattvájának szülőhelyét a székelyföldi Csomakőrösön.

Idegesítő párhuzam

Két héttel ezelőttig még úgy lehetett hinni, semmi nem áll a látogatás útjában. Tőkés László korábbi királyhágómelléki református püspök, ma európai parlamenti képviselő 2008-ban annak rendje és módja szerint meghívta szűkebb pátriájába az egyházi vezetőt. A Láma európai képviselője néhány hete jelezte is: az egyházfő elfogadta az invitálást, és szeptember közepén - budapesti látogatása után - tiszteletét teszi Csomakőrösön.

Az első viharfellegek azonban hamarosan gyülekezni kezdtek a találkozó felett. A bukaresti külügyminisztérium április végén közölte: az egyházi vezetőt ők nem hívták Romániába, s - az egy és oszthatatlan Kína elvét vallva - mi sem áll tőlük távolabb, mint elismerni Tibet önállóságát. Baljós jel volt, hogy a Láma honlapján az idei év őszi programjai között csak a budapesti út van feltüntetve, majd a román lapok megszólaltatták az egyházfő titkárát, aki közölte: Tenzin Gyatso a bukaresti külügy nyilatkozata miatt eláll a látogatástól, mert nem szeretne kellemetlenséget okozni.

"Ezzel Románia kiiratkozik a demokráciák sorából; ha egy béke-Nobel-díjas vezetővel ilyen barátságtalanul viselkedik, azzal nagyon rossz útra lép" - kommentálja lapunknak a történteket Tőkés László. Az út lemondásának magyarázata annál is különösebb, mivel a Láma utazásai mindenhol kisebb-nagyobb viharokkal járnak. A világ kormányai kétszer is meggondolják, hogy fogadják-e a fél évszázada indiai száműzetésben élő - népe által egy megszállt ország államfőjének is tekintett - vallási vezetőt, s ezzel húzzanak-e ujjat a kínai világhatalommal. A román diplomácia szintén a látogatás hátrányos gazdasági és politikai következményeire hivatkozott, emlékeztetve, hogy Németország is megsínylette, amikor Angela Merkel kancellár fogadta az egyházfőt.

Keleti szomszédunk esetében létezik egy másik ok is. Ahogy Bukarest árgus szemmel figyelte a Szerbiától 2008-ban elszakadt Koszovó szeparatista harcát, úgy idegesen reagál a tibeti és az erdélyi autonómiatörekvések között vont minden párhuzamra - holott mindkét kisebbség meghatározó képviselői az önrendelkezést már jó ideje a többségi állam keretein belül képzelik el.

Kukák között

Tőkés László ugyanakkor nem ment a szomszédba egy kis bajuszhúzogatásért. A politikus az utóbbi időben többször is Románia Tibetjeként beszélt Erdélyről; a volt püspök csatlakozott az Európai Parlament tibeti munkacsoportjához, és minden lehetséges fórumon elítéli a kínai emberijog-sértéseket. A képviselő ezzel együtt rendre azt hangsúlyozza, hogy a Láma látogatása nem politikai, hanem vallási természetű - ám ezt rajta kívül kevesen gondolták és értelmezték így (a szíve mélyén nyilván ő sem).

Sőt az erdélyi közvéleményben többen felhasználták az alkalmat, hogy újfent vitát nyissanak az autonómiáról. "Tőkés László, ha valóban segíteni akar a háromszékieken, inkább befektetőket hozzon a roskadozó helyi gazdaságba" - tükrözte a látogatás értelmét megkérdőjelezők véleményét Czika Tihamér, az RMDSZ liberális platformjának alelnöke a manna.ro honlapon. Szerinte a Láma mára afféle popsztár lett, Tibetről keveset tudó hollywoodi celebek kedvence, akinek fellépésétől önáltatás volna előrelépést remélni. "Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a székelyföldi autonómia ügyét a nemzetközi figyelem középpontjába helyezzük" - vitatta a fenti véleményt Gálffy Csaba politológus, hozzátéve: "Amennyiben kisebbségvédelemről, annak kommunikációjáról van szó, a Dalai Lámánál jobb partnert nem találhatnánk."

Ám ha hinni lehet a román lapoknak, a látogatás elmarad, így a polémia okafogyottá vált. A kérdés viszont ettől még élő: ha Merkeltől Barack Obama amerikai elnökig a világ vezetői fogadják Tenzin Gyatsót - igaz, olyannyira magánemberként, hogy a Lámának a Fehér Házból februárban a hátsó kijáraton, kukák között kellett kiosonnia -, akkor szomszédunk miért akadályozhatja meg a látogatást. Nos, a legendásan fortélyos bukaresti diplomácia ügyessége mellett annyi bizonyos, hogy a gesztus a Lámát nem sok diplomáciai hozadékkal kecsegtette volna. Románia a világpolitikában kevéssé ismert ország, ráadásul kevés buddhista lakja, s ők is főként magyarok, akik nem feltétlenül az egyházfő irányzatához tartoznak.

Amint azonban Tőkés László lapunknak elmondja, a maga részéről még nem tett le a találkozóról. "Mivel a korábban megerősített látogatásról hivatalos visszavonást nem kaptunk, még nem tekintem lemondottnak az utat. Azon dolgozunk, hogy az erdélyi találkozó mégis létrejöjjön, ha nem most, akkor egy későbbi időpontban" - nyilatkozza a Heti Válasznak.

Szocialista szabotázs

Az erdélyi út lemondásával felértékelődött az egyházfő szeptemberi budapesti látogatása. Ez az út egyelőre nincs veszélyben - nem mintha a magyarországi politikai erők egységesebbek volnának Tibet ügyében. Amikor 2008 áprilisában a tibeti felkelést a kínai hatóságok vérbe fojtották, a parlamenti pártok egy-egy képviselőjének aláírásával határozati javaslat került a Tisztelt Ház napirendjére.

A dokumentum felszólította Pekinget, vessen véget az erőszaknak, és kezdjen tárgyalást a - hivatalosan Tibeti Autonóm Tartománynak nevezett - terület valódi önrendelkezési jogainak megadásáról. A baloldal azonban először - kétharmados többséget igénylő - politikai nyilatkozattá minősítette át a javaslatot, végül elszabotálta annak megszavazását. (Ebben szerepet játszott Szili Katalin akkori kínai útja is; a házelnöknek ilyen előzmények után kínos lett volna Pekingbe repülnie.)

Tibet ügye ezzel együtt nem került le a napirendről. Két tucat taggal máig működik az Országgyűlés tibeti munkacsoportja - az MSZP-n kívül valamennyi eddigi parlamenti párt képviselőinek részvételével -, s most mások mellett ők hívták meg a Lámát Budapestre. Miként kilenc éve, úgy a vizitet most is a Tibetet Segítő Társaság - Sambhala Tibet Központ (TST) - és hozzájuk csatlakozva buddhista kisegyházak, illetve a Közép-Európai Egyetem - kezdeményezte.

A 17 éve létrejött TST alapító elnökétől, Hendrey Tibortól megtudjuk: a magánlátogatás programjában nyilvános beszéd, illetve tanítás szerepel a budapesti Papp László Sportarénában, és talán arra is lesz mód, hogy legalább jelképesen terítékre kerüljön Kőrösi Csoma Sándor ügye. Bizonyára lesz találkozó a parlament Tibet-csoportjával, külügyi bizottságával, és a Lámát - ahogy 2001-ben is történt - talán a hivatalba lépő kormányfő és a külügyminiszter is fogadja. A történelem sajátos véletlene, hogy mindkettőt ugyanúgy hívják, mint annak idején: Orbán Viktornak és Martonyi Jánosnak.
Szőnyi Szilárd
HetiVálasz

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb